Meglepetés a határon túli ingatlanvásárlások körül
Az Orbán-kormány által létrehozott Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány (KEOMA) nemrégiben nyilvánosságra hozott ténykedése komoly vitákat váltott ki. Az alapítvány a közelmúltban összesen 41 épületet vásárolt meg Kárpát-medencei területeken, köztük Romániában, Szlovákiában, Horvátországban, Szlovéniában és Szerbiában is. A beszerzett ingatlanok között találhatóak működő hotelek, de számos romos kastély és más, felújításra szoruló épület is. Az alapítvány célja hivatalosan a magyar kulturális örökség megóvása, ám a megvásárolt ingatlanok vételárai számos kérdést vetnek fel.
A hvg.hu által összegyűjtött információk szerint az alapítvány által fizetett összegek sok esetben indokolatlanul magasnak tűnnek. A KEOMA kuratóriumi elnöke, Magyar Levente, Szijjártó Péter külügyminiszter helyettese volt, aki a vásárlások során illetékes szerepet töltött be az ügylet lebonyolítása során. Az ingatlanvásárlások összegzése alapján, a többségük több mint egyes esetekben piaci értékénél jóval magasabb áron cserélt gazdát, ami felveti a kérdést, hogy mennyire voltak megalapozott a kormányzati döntések.
Az alapítvány jövője kérdésessé vált, hiszen a KEOMA augusztus végén a többi, nem egyetemeket fenntartó alapítvánnyal együtt megszűnik, de a megvásárolt, gyakran azonnali felújítást igénylő épületek sorsa még nem tisztázott. Szijjártó Péterék projektje, amelynek célja magyar kulturális örökség védelme volt, most komoly kihívásokkal néz szembe.
Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter nyilatkozatában kiemelte, hogy az alapítványt a Közlekedési és Beruházási Minisztériumnak adták át, mivel az önálló kulturális feladatokat nem volt képes ellátni. Különösen figyelembe kell venni a műemlékként védett és örökségvédelmi szempontból fontos ingatlanok sorsát, amelyek a kulturális tárca figyelmét is felkeltették.
A KEOMA által vásárolt épületek között szerepelnek középkori ingatlanok, mint például a lőcsei és a bártfai főtér, továbbá Kassán, valamint Pozsonyban is találhatóak jelentős történelmi értékű épületek. Az ingatlanok állapotuk és jelentőségük miatt komoly fejlesztést igényelnek, de a jelenlegi kormányzat hozzáállása, miszerint nincs pénzük és tervük a felújításra, súlyos kérdéseket vet fel a magyar kulturális örökség megőrzéséről.
Ezek a fejlemények arra világítanak rá, hogy a Kárpát-medencei magyar közösségek kulturális jelképeinek megőrzése nem csupán politikai ígéret, hanem valódi felelősség, amelyet a kormányzat a jövőben is vállalnia kellene.
