Világ

Évtizedes mítosz dőlt meg a kínai agyaghadseregről

A kínai agyaghadsereg 1974-es felfedezése óta számos kérdésre kaptunk választ, többek között arra is, hogyan maradhattak fenn a szobrok évezredeken át kifogástalan állapotban. A legnagyobb rejtély azonban mindeddig az volt, kik készíthették az életnagyságú alakokat. Egy friss kutatás a szobrokon felfedezett 2200 éves ujjlenyomatok segítségével adott erre választ.

A régészek sokáig azt feltételezték, hogy a teljes sereget felnőtt férfiak építették, ez azonban a Journal of Cultural Heritage című folyóiratban megjelent tanulmány szerint téves megállapítás volt. A szobrászok ujjlenyomataikat a még nedves agyagban hagyták, ezek pedig arra utalnak, hogy férfiak, nők és gyermekek is besegítettek az agyaghadsereg felépítésében.

A Csin Si Huang-ti császár sírjától mintegy másfél kilométerre található agyaghadsereg méretének feltérképezése évekig tartott: ez idő alatt 8000 harcost, 130 szekeret és további 670 lovat találtak. A császár hatalmas nekropoliszának nagy része azonban továbbra is feltáratlan. A korábbi tanulmányok jórészt arra összpontosítottak, hogyan készült a sereg, nem pedig arra, hogy ki készítette.

A mostani kutatás egyetlen ásatási gödörből származó 36 harcos leletén alapul. A kezdeti felmérés 91 ujjlenyomatot dokumentált, ezek közül 12-t később kizártak, mivel voltak, akik több lenyomatot hagytak hátra. Így összesen 79 ujjlenyomatot elemeztek. A lenyomatok a harcosok fején, karján, páncélján, kezén, gallérján és lábán is megtalálhatók, ám a jelek szerint csak a készítési folyamat melléktermékei: 73 a fejeken és a karokon, 6 pedig a páncélzaton található.

A kutatók nem az egyes ujjlenyomatokat próbálták megfeleltetni kor- és nemcsoportoknak, hanem egy algoritmust használtak a különböző demográfiai csoportok arányának becslésére. A méréseket a populációk közötti ujjlenyomatméret-különbségek, valamint a szárítás és égetés során fellépő agyagzsugorodás figyelembevételével módosították. A modell eredménye szerint az ujjlenyomatok csupán 45 százaléka származott felnőtt férfiaktól, közel harmada, 32,7 százaléka felnőtt nőktől, 22,3 százaléka pedig 15 év alatti gyermekektől.

A megállapításoknak fontos korlátai vannak. A 79 ujjlenyomat mindössze 36 harcostól származik a hatalmas régészeti lelőhely egyik részéről, így az arányok nem feltétlenül tükrözik a teljes hadseregre jellemző összetételt. A tapasztalatlan munkások például több ujjlenyomatot hagyhattak, mint a képzett kézművesek, akik jobban bántak az agyaggal. Az viszont immár biztos, hogy nem kizárólag férfiak keze munkájának köszönheti létét az agyaghadsereg.

Bombafenyegetés miatt szállt le Szófiában az Austrian Airlines Tel-Avivból induló járata

Fenyegetés miatt megszakította útját, és vasárnap este Szófiában szállt le az Austrian Airlines Tel-Avivból Bécsbe tartó járata. A repülőgép később biztonságosan folytatta útját, és megérkezett az osztrák fővárosba.

Az Austrian Airlines (AUA) közlése szerint az OS82-es járat elleni fenyegetés miatt volt szükség a szófiai kitérőre. Az Airbus A320-as típusú repülőgép fedélzetén 51 utas és hatfős személyzet tartózkodott. A gép rendben leszállt a bolgár fővárosban, ahol átvizsgálták.

Az osztrák légitársaság közölte: az utasok biztonsága elsődleges szempont, ezért a repülőgépet a hatóságok ellenőrizték. A gép hétfő hajnalban végül megérkezett Bécsbe.

Az izraeli Haaretz című lap értesülése szerint a hatóságok feltételezett bombafenyegetést vizsgáltak. A lap szerint a figyelmeztetés egy osztrák állampolgártól érkezett, aki nem tartózkodott a fedélzeten. Ezt az értesülést a légitársaság nem erősítette meg.

A Flightradar24 repüléskövető szolgálat adatai szerint a járat Románia légterének közelében tért le eredeti útvonaláról, majd dél felé fordulva Szófia felé vette az irányt. Az ADS-B Exchange adatai szerint a repülőgép eközben vészjelzést adott le.

A bolgár közlekedési minisztérium tájékoztatása szerint a bolgár légierő egy MiG-29-es vadászgépet küldött a polgári repülőgép kíséretére. A minisztérium válságstábot állított fel, és vizsgálatot indított az ügy körülményeinek tisztázására.

Így szerezte meg az USA Alaszkát

Alaszkát sokáig értéktelen területnek tartották, és az Egyesült Államokban sokan gúnyolódtak azon, hogy megvásárolták. Később az aranyláz és az olajkincs felfedezése cáfolta meg a kétkedőket.

Szibéria kolonizációja a 18. század első felében kezdődött Vitus Bering expedícióit követően; nevét ma az Alaszka és Ázsia között húzódó tengerszoros őrzi. A szélsőséges körülmények miatt hosszú ideig mindössze néhány ezer telepes foglalt hont az alaszkai partvidéken, akik elsősorban prémvadászatból és az őslakókkal folytatott szőrmekereskedelemből igyekeztek vagyont szerezni.

Mivel Alaszkát viszonylag értéktelen területnek tartották, az 1853 és 1856 között vívott krími háborúban elszenvedett súlyos orosz vereség után felmerült a terület eladása. Az orosz vezetés úgy vélte, egy jövőbeli konfliktus esetén nem tudnák megvédeni Alaszkát. Az Egyesült Államok komoly érdeklődést mutatott, az üzletet azonban végül csak 1867-ben sikerült nyélbe ütni: március 30-án II. Sándor cár 7,2 millió dollárért eladta Alaszkát az Egyesült Államoknak.

Sokan bolondnak nevezték az üzletben oroszlánrészt vállaló William Henry Sewardot, a látszólag értéktelen területet pedig „Johnson jegesmedve-kertjének” titulálták, és azon élcelődtek, hogy az elnök az amerikai bürokráciát kívánja duzzasztani a medvék és a rozmárok bevonásával. Az összeget csak 1868 augusztusában fizették ki, az átadás-átvétel már 1867. október 18-án lezajlott.

A kritikusokat végül a Klondike folyó völgyében kirobbant aranyláz és a távoli északi tartomány hatalmas olajkincsének felfedezése cáfolta meg.

Sérült túrázót mentettek ki a Mátyás-hegyi barlangból

A budapesti Mátyás-hegyi barlangban szenvedett vállsérülést egy 30 éves nő mászás közben egy overálos túrán, a barlang BETE-átlépő nevű szakaszánál. A Magyar Barlangi Mentőszolgálat ügyeletese szerint vasárnap dél előtt egy perccel érkezett segélykérés a szervezethez.

A helyszínre elsőként érkező orvoscsoport vállficamot állapított meg, majd ultrahangvizsgálat után, erős fájdalomcsillapítás mellett visszahelyezte a ficamodott vállízületet. A sérült végtag rögzítése után a túrázót speciális barlangi mentőhordágy segítségével juttatták a felszínre, a barlang bejáratáig szűkületekkel és aknákkal tagolt terepen kellett szállítani. A függőleges aknák leküzdéséhez több helyen kötélpályákat és biztosító pályákat kellett kiépíteni.

A sérült túrázó másfél óra barlangi transzport után, 15:45-kor érkezett a felszínre, ahonnan az Országos Mentőszolgálat mentőegysége további vizsgálatok céljából a Honvédkórházba szállította. A mentőakcióban a Magyar Barlangi Mentőszolgálat 28 önkéntese vett részt.

A Mátyás-hegyi-barlang Magyarország leghosszabb barlangrendszerének, a Pál-völgyi-barlangrendszernek a része, járatainak összhosszúsága eléri a 32 kilométert. Az overálos túra a barlangászás iránt érdeklődőknek szánt szolgáltatás, ahol kiépítetlen járatokban, szakképzett túravezető segítségével lehet ismerkedni a barlangjárással.

Érkeznek a leggyorsabban száguldó hullócsillagok

Szerdától csütörtökre virradó éjszaka érkezik az Orionidák meteorraj maximuma, amely a Halley-üstökös nyomában járó, az év egyik leggyorsabb rajtagjait felmutató meteorraj.

Az Orionidák október 2. és november 7. között aktívak, gyakorisági maximumuk környékén ideális körülmények között óránként mintegy 20 meteor látható.

A 2026-os maximum megfigyelését az éjszaka első felében erősen zavarja a fényes Hold, de október 22-én hajnali 2:35 körül a 80 százalékos megvilágítású Hold lenyugszik, így a hajnal előtti órákban már kedvezőbb körülmények között figyelhetők meg a meteorok.

Az észleléshez hajnalban kelet–délkelet felé, az Orion csillagkép környezetében és attól távolabb eső égterületekre kell figyelni.

A meteorok megfigyeléséhez nincs szükség távcsőre, a szabad szemes észlelés a legalkalmasabb, hiszen egyszerre az égbolt nagy területe tekinthető át így.

Nem közvetlenül az Orion csillagképre érdemes nézni, hanem attól távolabb, lehetőleg a radiánstól mintegy 45–135 fokos távolságban fekvő égterületekre, így hosszabb meteorcsíkok figyelhetők meg, illetve nagyobb eséllyel pillanthatók meg a felvillanások.

Az Orionidák különlegessége nemcsak nagy sebességükben rejlik: a meteorraj a híres 1P/Halley-üstökös által hátrahagyott törmelékből származik.

Amikor egy üstökös közeledik a Naphoz, felszíne felmelegszik, és a benne található illékony anyagok gáz formájában távoznak. A kiáramló gáz magával ragadja az üstökös felszínén található finom porszemcsék egy részét is, ezek az üstökös pályája mentén szétszóródva hosszú ideig megmaradnak.

A Föld évente kétszer is áthalad a Halley-üstökös által hátrahagyott ilyen törmelékáramon, és az egyik ilyen alkalomkor, októberben alakul ki az Orionidák meteorraja.

Mise közben szakadt le a feszület, életét vesztette a pap

Életét vesztette egy katolikus pap az ecuadori Guayaquilban, miután a templom faláról egy hatalmas feszület ráesett a mise közben – számolt be az esetről az Infovaticana nyomán a 24.hu.

A tragédia október 17-én történt. Patricio Alfredo Sánchez Molinari atya épp misét celebrált, amelyet saját profiljáról élőben közvetített. A közvetítés 27. percében a háta mögötti falba ágyazott kereszt meglazult, és ráesett a papra.

Az El Heraldo de México című lap szerint a felvételen hallhatók a templomban jelen lévő hívek sikolyai.

A guayaquili érsekség vasárnap a közösségi médiában közzétett bejegyzésben megerősítette Molinari atya halálát.

Az eset rávilágít arra, hogy a templomi berendezési tárgyak rögzítésének állapota is baleseti kockázatot jelenthet a nagyobb létszámú szertartásokon.

Kellemes időjárással búcsúzik a hét

Vasárnap az ország nagy részében érdemes lesz szabadtéri programokat választani, mivel szakadozik, csökken a felhőzet. Az ország keleti harmadában ugyanakkor még délután is számíthatunk erősen felhős tájakra. Reggel és délelőtt keleten néhol előfordulhat szemerkélő eső.

Az északias szelet a nyugati határvidéken és északkeleten olykor élénk lökések kísérhetik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 14 és 20 fok között alakul, míg késő estére 4 és 13 fok közé hűl le a levegő.

A jövő hét is hasonlóan indul

Hétfőn is napos idő várható a megnövekvő fátyol- és kevés gomolyfelhő mellett. Hajnalra a Dunántúlon kisebb-nagyobb foltokban köd képződhet, csapadék nem valószínű. Az északias szél megélénkül, északkeleten helyenként meg is erősödik. Kora reggel mínusz 1 és plusz 10 fok, délután 14 és 19 fok közötti hőmérséklet valószínű.

„Ha egy medve megjelenik az utcán, azonnal lelövetem” – támadás ért egy nőt, aki gyerekét vitte az iskolába

Fényes nappal ért medvetámadás egy gyerekével iskolába tartó nőt a háromszéki Bodok községhez tartozó Zalán falu egyik utcájában. Az áldozat medencetöréssel és mély sebekkel került kórházba.

A csütörtök reggel 8 óra körül történt esetről Fodor István, a település polgármestere számolt be a sajtónak. Elmondása szerint az asszony a fiát vitte az iskolába, amikor szembekerült a nagyvaddal. A fiúnak sikerült bemenekülnie egy udvarba, a megfutamodó nőt azonban utolérte a medve, és annak ellenére, hogy az áldozat vastag kabátot viselt, karmaival mély sebeket ejtett a csípőjén, a karján és a lábán.

Az áldozatot megműtötték, karmolt sebeit összevarrták, és rögzítették a medencecsontjának letört darabját. Felépüléséhez várhatóan hosszú időre, akár több hónapra lehet szükség. Az eset után a sürgősségi bizottság sokáig kereste a medvét, de nem találták meg. A támadó nagyvadról azt gyanítják, egy fiatal, anyjától nemrég elszakadt példány lehet, amely talán épp a közeli gyümölcsösből került a faluba, az utcára.

A polgármester lövetni fog

„Nem fogjuk elkábítani és áttelepíteni a medvét. Ha egy medve megjelenik az utcán, egy település belterületén, azt azonnal lelövetem. Nem hallgathatunk a végtelenségig a civil szervezetekre, nem tűrhetjük el, hogy a medvék végezzenek velünk! Ez egyszerűen elfogadhatatlan! A környezetvédelmi minisztériumban nincs olyan döntéshozó, aki meghallgatná a hegyvidéki falvak lakóit, és megértené, milyen súlyos a helyzet. Az erősebb, domináns medvék hatalmas erdőterületeket foglalnak el, míg a többiek a településeinken, a gyümölcsösökben, a kukoricásokban és a mezőgazdasági területeken kötnek ki. Teljes felelősséget vállalok ezért a döntésért: minden medvét, amely bemerészkedik egy településre, le fognak lőni” – idézte Bodok polgármesterét a covasna45.ro hírportál.

Romániában az elmúlt években rendszeressé vált, hogy medvék bukkannak fel lakott településeken, és jelentősen megnőtt a medvetámadások száma is, egyre több a halálos áldozat. Egy korábbi, a barnamedve-populáció feltérképezését célzó felmérés eredményei szerint az országban él Európa legnagyobb medvepopulációja, és itt figyelhető meg a medvefajok legnagyobb genetikai sokfélesége. A kutatás szerint az egyedszám 10 600 és 12 700 közöttire tehető.

Vitáznak a jogszabályon

Nicusor Dan román államfő a múlt héten hirdette ki a romániai medveállomány ritkítását célzó törvényt, amely ellen korábban alkotmányossági kifogást emelt, majd visszaküldte újratárgyalásra a parlamentnek. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség által kezdeményezett jogszabály idén 859 barnamedve kilövését teszi lehetővé megelőzési céllal. További 110 védett nagyvadat beavatkozási céllal lehet levadászni, amennyiben emberi életet veszélyeztetnek.

Így vadászták le a Luftwaffét az angliai csatában

A Luftwaffe pilótáinak zöme gyors győzelemre számított a Nagy-Britannia elleni támadást előkészítő 1940-es angliai csatában, de kezdeti önbizalmukat nemsokára krónikus kimerültség és bénító félelem váltotta fel.

1940 augusztus végén Hinnerk Waller, a JG 52-es vadászrepülőgép-ezred tagja a sorozatos bevetések miatt elvesztette józan ítélőképességét, és véget akart vetni az életének. Előkapta pisztolyát és a közeli erdőbe szaladt, de Helmut Kühle századparancsnok a helyükön maradásra utasította a társait. Waller barátja, Ulrich Steinhilper később így emlékezett: ott ültek és várták az elkerülhetetlennek tartott lövést, de nem történt semmi. Ez volt az első, krónikus stresszből és akut kimerültségből fakadó Kanalkrankheit, azaz Csatorna-kór eset. Wallert négy nappal később visszahelyezték a frontvonalba.

1940 tavaszán és kora nyarán Németország elfoglalta Norvégiát, Dániát, a Benelux államokat és Franciaországot. Július 2-án Hermann Göring utasította Wolfram von Richthofen VIII. Légi Hadtestét a La Manche csatornán zajló tengeri forgalom támadására, ezzel megkezdődött a Csatorna csata. A tapasztalt Adolf Galland szerint a német pilóták az angliai felkészületlenségről szóló propagandát téves információnak tartották, és tudták, hogy nem lesz könnyű a feladat. Hozzátette: a Csatorna legalább akkora kárt okozott a harci szellemükben, mint az angol vadászgépek.

A brit radarok is meglepték a Luftwaffét. Hans-Ekkehard Bob német vadászpilóta egy július végi bevetés után jegyezte fel, érthetetlen volt, hogyan érhetett el egy Spitfire-alakulat hátulról ilyen jó támadóállásban; később tudták meg, hogy a britek már akkor rendelkeztek olyan radarral, amely pontosan megadta a magasságot és az útirányt.

Göring a Sas támadás hadművelettel Nagy-Britanniára akart végzetes csapást mérni, és azt ígérte Hitlernek, hogy öt héten belül megadásra kényszerítheti a Királyi Légierőt. A változékony időjárás miatt a támadást 1940. augusztus 13-án indították el Adlertag, azaz Sas-nap néven. Aznap a Luftwaffe 42 repülőgépet és 89 pilótát vagy személyzeti tagot veszített, ami a csapásmérő erő 13 százaléka volt. Augusztus 15-én, a németek által fekete csütörtöknek nevezett napon szenvedték el addigi legsúlyosabb veszteségeiket, augusztus 18-án pedig a két légierő egyesített repülőgép-vesztesége érte el a csúcsot.

Augusztus végére Steinhilper szerint komorrá vált a kép: sokak számára a csata a saját karrierjük egyengetésének lehetősége volt, miközben kevés gondot fordítottak a taktikára és az emberek megóvására, és volt idő, amikor komolyan megcsappant a harci morál.

1940. augusztus 24-ről 25-ére virradó éjszaka német bombák véletlenül East Ham és Bethnal Green lakóterületére hullottak. Szeptember 7-én Winston Churchill zöld utat adott a berlini megtorló bombatámadásnak, mire a feldühödött Göring elindította az első nagy légicsapást a brit főváros ellen. A Blitz kezdő napján 448 civil halt meg és 1337-en megsebesültek, a hadjárat leghosszabb szakasza 1941 májusáig tartott.

Szeptember 15-én a Luftwaffe hatalmas támadást indított London, Portsmouth és Southampton ellen, a RAF pedig 56 német repülőgépet lőtt le. Otto Bechtle bombázó pilóta szerint csoportja harci morálja szinte teljesen szétesett, a túlélők siratták bajtársaikat. Ez a dacos ellentámadás késztette Hitlert, hogy szeptember 17-én határozatlan időre elhalassza az Oroszlánfóka hadműveletet.

A németek júliustól október végéig mintegy 1887 repülőgépet veszítettek. A személyzet idegei annyira felmondták a szolgálatot, hogy 1940 szeptember közepe és októbere között 79 öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet történt, 1941-ben pedig a Luftwaffe főorvosa külön utasítást adott ki az öngyilkosság megelőzéséről. A megfelelő tartalékállomány hiánya miatt a német légierő kénytelen volt kevésbé alkalmas embereket is besorozni és kiképezni.

A Blitz idején a Luftwaffe további 600 bombázót veszített, a teljes, tíz hónapos Nagy-Britannia elleni támadás során összesen 2487 német repülőgép veszett oda, csaknem 2000 személyzeti tag halt meg és további 2600 tűnt el. Bár a bombázások számos brit várost romba döntöttek, az ország hadigazdasága talpon maradt.

A veszteségeket nem sikerült pótolni, ami éreztette hatását a földközi-tengeri és észak-afrikai hadműveletekben, valamint a Szovjetunió elleni invázió idején is. 1941 decemberére a Luftwaffe az elméletileg előirányzott bombázó haderejének csupán 47 százalékát állította hadrendbe, és csak 468 üzemképes bombázóval rendelkezett. Az angliai csata azzal, hogy a Luftwaffénak nem sikerült térdre kényszerítenie a briteket, megtörte a német hadsereg legyőzhetetlenségének mítoszát.

Még magasabb lett Európa legmagasabb hegye

Európa legmagasabb hegycsúcsa, a Mont Blanc magassága 4807,47 méter, ami 1,88 méterrel magasabb, mint az előző, 2023-as méréskor – jelentették be szerdán francia tudósok.

A hegycsúcs folyamatos mozgásban van. Egy-egy mérés önmagában nem jelent semmit a klímaváltozás vonatkozásában, az adatokat az idő múlásának tükrében kell elemezni – közölte Jean de Garets, a Haute-Savoie megyei földmérők szervezetének elnöke egy sajtótájékoztatón.

Luc Moreau gleccserkutató elmondta: a Mont Blanc továbbra is fagyos, az éghajlat még nem okozott jelentős változásokat rajta.

A földmérők a hegycsúcsot fedő hó- és jégtakaró vastagságát mérik, amelyet rendkívül változékony tényezők – a csapadék, a szél, a hó eloszlása, a hőmérséklet, a napsütés, illetve a mérést megelőző hónapok időjárási körülményei – alakítanak.

A méréseket 2001-ben kezdték, akkor az olasz-francia határon magasodó Mont Blanc 4810,40 méter magas volt. A földmérők két- vagy háromévente teszik közzé a mérési adatokat.

A köztudatban rendszerint 4810 méterre kerekítve él a legmagasabb európai hegycsúcs magassága, ami Jean des Garets szerint nem rossz becslés, tekintve, hogy évről évre több méter különbséget is mutathatnak a mérések.

Az idén mért 4807,47 méteres magasság megközelíti annak a XIX. század végi, történelmi jelentőségű mérésnek az eredményét, amely Joseph Vallot, a Mont Blanc-ra vonatkozó tudományos megfigyelések úttörője és unokatestvére, Henri Vallot nevéhez kötődik.