A kormány KEHI-vizsgálatot rendelt el Ruszin-Szendi Romulusz zsírleszívása ügyében
Ruszin-Szendi Romulusz, a Honvéd Vezérkar korábbi főnöke, és jelenlegi Tisza Párt szakértő szembekerült a kormánnyal egy roppant kínos ügy kapcsán. A KEHI (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal) vizsgálatot rendelt el annak érdekében, hogy fény derüljön egyes, a társadalombiztosítás keretében zajlott esztétikai beavatkozások esetleges jogszerűtlenségére a Honvédkórházban. A feltételezések szerint Ruszin-Szendi zsírleszívást és állplasztikát is elvégeztetett közpénzből. Az ügyet a Bors szerdai cikke robbantotta ki.
Mit mond a törvény?
A társadalombiztosítás szabályai egyértelműen leírják: közpénzből kizárólag egészségügyi szempontból indokolt plasztikai beavatkozásokat lehet elvégezni, például baleseti sérülések vagy daganatok eltávolítása után. Esztétikai célú műtétek, mint a zsírleszívás vagy állplasztika, nem téríthetők meg. Ezek a beavatkozások a szabályok szerint magánellátás keretében, akár több százezer forintos költséggel járnak a páciens számára. Az ügy komolyságát erősíti, hogy Ruszin-Szendi állítólag „hivatalos katonai tevékenységeinek” akadályozottságára hivatkozva kérte a műtéteket a közgyógyellátás fedezetére. Ezt az érvelést egyes források cinikusnak és teljesen megalapozatlannak tartják.
Reakciók és politikai árnyalatok
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter határozottan elítélte az ügyet. A kormányinfón azt nyilatkozta, hogy egy katonához méltatlan az efféle szépészeti beavatkozás. Sőt, azt állította, hogy az akkor még vezérkari főnöknek a konditeremben lett volna a helye, nem pedig a műtőasztalon. Figyelmeztetett, hogy a KEHI-vizsgálat célja az igazság feltárása, beleértve azt is, hogy más politikai szereplők érintettek lehettek-e hasonló esetekben. Hangsúlyozta, hogy minden szabályellenes jóváhagyás szükségszerűen felelősségre vonást követel.
A Tisza Párt szakértőjének válasza
Ruszin-Szendi Romulusz nem tagadta a beavatkozások tényét, azonban a nyilvánosságra hozást politikai lejáratásként értelmezte. Szerinte az ügy a honvédelmi miniszter által vezetett kampány része, amelynek célja a karaktergyilkosság. Azt is állította, hogy a Honvédkórházban kapott ellátás kizárólag közte és az orvosa között tartozik bizalmas ügyként kezelendőnek. A kijelentések azonban sokakban további kérdéseket vetnek fel az ügy valódi természetéről.
Orvosi oldalon a belső ellentétek
A kiszivárgott információk szerint a Honvédkórház orvosi körében is jelentős vitát váltott ki a beavatkozások elvégzése. Egyes dolgozók úgy nyilatkoztak, hogy az ilyen kéréseket egyszerűen „nem lehetett visszautasítani”, amennyiben magasabb pozícióból érkeztek. Ez a fajta nyomásgyakorlás tisztán mutatja azt a törékeny határvonalat, amely az etikus orvosi döntéshozatal és a hierarchikus kényszerrel összefüggő visszaélések között húzódik.
A NEAK álláspontja
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) közleményben erősítette meg, hogy a fentiekhez hasonló, esztétikai célú beavatkozások nem fedezhetők TB-alapból. Arra is rámutattak, hogy a kezelő szakorvos felelőssége annak megállapítása, hogy egy beavatkozás valóban indokolt-e orvosilag. A KEHI-vizsgálatnak tehát nemcsak a politikai, hanem a szakmai döntéshozatal minőségét is érintenie kell.
A közélet és társadalmi reflexió
Ruszin-Szendi ügye nemcsak politikai körökben okoz hullámokat, hanem rávilágít egy mélyebb társadalmi problémára: a közpénzekkel való felelőtlen bánásmódra és az etikátlan hatalmi pozíciókkal való visszaélésre. Az ügy nem áll egyedül egy olyan környezetben, ahol az orvosi, jogi és pénzügyi szempontokat gyakran felülírják a politikai és személyes érdekek. Az eset mindenképpen figyelmeztető jel arra, hogy a rendszerszintű ellenőrzések elengedhetetlenek a társadalmi igazságosság fenntartásához.
Forrás: 24.hu/belfold/2025/03/13/ruszin-szendi-romulusz-zsirleszivas-honvedkorhaz-vizsgalat-kehi-kormany/
