A magyar sportnak meg kell tanulnia üzletet kötni a támogatások helyett
A magyar sport hosszú ideig elsősorban támogatások megszerzésében szerzett gyakorlatot, mostanában azonban egyre fontosabbá válik, hogy képes-e valódi piaci értéket kínálni a szponzorok pénzéért – hangzott el egy sportszponzorációs szakmai eseményen.
A sport és az üzleti élet kapcsolatát az elmúlt években többnyire a politika felől közelítette meg a közbeszéd. A tao, az irányított szponzorok és a közvetett állami támogatás fogalmai mindennapossá váltak, szinte magától értetődővé téve, hogy a sportklubok és a vállalatok közötti együttműködéseket az állam közvetíti. Ennek nyomán a támogatás és a szponzoráció kifejezések szinte szinonimaként élnek a sportnyelvben.
Holott a kettő nem ugyanaz: a támogató azért ad pénzt, mert fontosnak és értékesnek tartja a támogatott tevékenységét, és cserébe nem vár mást, mint annak folytatását. A szponzor ezzel szemben azért fizet, mert ellenértéket remél: figyelmet, megjelenést, közönséget, tartalmat, reputációt vagy ügyfeleket.
Az Inscope Consulting szeptember 7-i sportszponzorációs meetupján Pehl Bernadett, a cég ügyvezetője arról beszélt, hogy a magyar sportszervezeteknek új típusú megállapodásokra kell átállniuk, és fel kell készülniük az érték- és piaci alapú működésre.
A felvetés lényege, hogy a magyar sportnak meg kell tanulnia különbséget tenni aközött, hogy támogatást kér, és aközött, hogy üzletet köt – utóbbihoz pedig valódi, mérhető ellenértéket kell tudnia nyújtani a szponzorok számára.
