Győr polgármestere szerint rosszul írták ki az azbesztpályázatot
Mintegy hét kilométernyi győri úton mutattak ki azbesztet a bitumenes felületi bevonatokban. A győri közgyűlés egyhangúlag döntött arról, hogy az önkormányzat támogatást kér az Azbesztmentesítési Alapból.
Az érintett utakat a tervek szerint újabb bitumenes réteggel fednék le. A munka becsült költsége 442 millió forint, amelyből 309,4 millió forintot támogatásból, 132,6 millió forintot pedig önkormányzati önerőből finanszíroznának.
Pintér Bence polgármester ugyanakkor nincs megelégedve a pályázati feltételekkel. Kifogásolta, hogy haváriahelyzet esetén is 30 százalékos önrészt kell vállalnia az önkormányzatnak, miközben állítása szerint a város iparűzési adóbevételének 40 százalékát elvonják.
A polgármester egy másik problémára is felhívta a figyelmet. A sikeres pályázathoz légszennyezettségi méréssel kellene igazolni az azbesztszennyezést, Győrben azonban nem szabadon álló murvás felületekről, hanem aszfalttal bevont utakról van szó. Pintér szerint a helyzet nem akut, a problémát azonban ettől még meg kell oldani.
Elmondása alapján már jelezte a térség országgyűlési képviselőinek és a kormánynak is, hogy szerinte nem sikerült jól kiírni a pályázatot, és bízik abban, hogy módosítják a feltételeket.
Balogh-Farkas Renáta alpolgármester arról beszélt, hogy javaslatokat küldött Gajdos László élő környezetért felelős miniszternek. Szerinte szükség lenne egy központilag meghatározott protokollra arra, hogyan kell eltávolítani az azbeszttel szennyezett zúzottkövet. Szabályozni kellene azt is, hogyan tárolják és semmisítsék meg a szennyezett, felbontott aszfaltot.
A Győr Plusz Média helyzetével is foglalkoztak
A mintegy kilencórás közgyűlésen összesen 39 napirendi pontot tárgyaltak. Döntöttek egy belvárosi rendészeti pont kialakításáról, amelytől a közbiztonság javulását várják, és megvizsgálják, hogy a város más részein is indokolt lenne-e hasonló létesítmények létrehozása.
A közgyűlés emellett annak lehetőségét is megvizsgálja, hogy a Győr Plusz Média Zrt. közvetlen önkormányzati tulajdonba kerüljön. Kósa Roland alpolgármester szerint a társaság mintegy félmilliárd forintos adósságot halmozott fel. Úgy véli, a közvetlen városi tulajdon egyrészt biztosíthatná, hogy a cég ütemezetten visszafizesse tartozását a Győr-Szol Zrt.-nek, másrészt így közvetlen önkormányzati tulajdonban működhetne tovább a városi média.
