Fontos jogot kap vissza a lakosság, de az akkumulátorügyekben maradhat a kézivezérlés
Jövő nyártól újra önálló, megyei környezetvédelmi hatóságok döntenek első fokon a környezetvédelmi engedélyekről és az esetleges bírságokról, önálló jogkörrel végezhetik az ellenőrzéseket, hatósági munkájukba pedig nem szólhat bele a hatalom – derül ki a társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendelet-tervezetből. A döntések ellen újra lehet majd fellebbezni, mégpedig a januárban felálló új országos zöldhatósághoz, amelynek vezetője a miniszter után a második legfontosabb ember lesz a környezetvédelmi tárcánál, és hatósági jogkörében eljárva ő sem utasítható.
A tervezet szerint az új országos főhatóság vezetője részt vesz a környezetvédelmi stratégia kialakításában, véleményezi a tervezett jogszabályokat, valamint ő nevezi ki az elsőfokú hatóságok vezetőit is. Utóbbira – és az új hatósági szervezet kialakítására – azért lesz szükség, mert egy fél éven át átmenetileg még a közigazgatási hivatalokban, de már az új főhatóság irányítása alatt működnek majd a területi szervek.
Javulhat a lakosság érdekérvényesítése
A változást a mindennapokban is észrevehetik azok, akik úgy érzik, hátrányos számukra egy-egy beruházás: a bűzös vagy zajos üzem a házuk tőszomszédságában, egy túlépített lakó- és irodapark, egy sertéshizlalda, vagy akár egy állami beruházás, útépítés, vízrendezés. Nem lesznek kitéve annak, hogy az efféle beruházásokat azzal a kitétellel engedélyezik, hogy jelentős környezeti hatás nem várható, majd évekkel később kiderül, hogy mégis bekövetkezett, addigra viszont a kész létesítményt már nem kell lebontani. Azzal, hogy a zöldhatóság területi szervei csak a jogszabályoknak alárendelten dolgozhatnak, javulnak a helyi érdekérvényesítés lehetőségei.
Különös szabályok az akkumulátoriparra
A tervezet ugyanakkor épp a leginkább kritikus területen, az akkumulátorokkal kapcsolatos tevékenységek ügyében vezetne be eddig ismeretlen megoldást. A normál ügymenet helyett elvenné az ügyintézést a megyei zöldhatóságtól, és azokat rögtön az országos főhatósághoz, tehát az egyébként másodfokú instanciához telepítené. A zöldügyekben mértékadó Magyar Mérnöki Kamara környezetvédelmi tagozata szerint a rendelettervezet jelenlegi változata alapján kétféle értelmezés lehetséges: vagy megszűnik a fellebbezési lehetőség, és marad a költségesebb bírói út, vagy maga a miniszter lenne a másodfok.
A szakmai bírálat szerint, ha a miniszter döntene egy hatósági eljárásban, azzal eddig példátlan megoldást vezetnének be. Ezzel ugyanis a politikai szinten meghozott döntések áterőltetésére nyílna lehetőség, illetve a miniszter – a jogalkotás részese – a jog alkalmazását befolyásolná, hatósági jogköröket vonna el, amit a jogszabályok tiltanak. A másodfokon eljáró miniszter a gyakorlatban várhatóan kiszignálná a feladatot az országos főhatóságnak, így végső soron az a szerv döntene a fellebbezésről, amely első fokon meghozta a határozatot. Ez azt jelentené, hogy ahogy eddig legfelsőbb körökben döntöttek az akkuberuházásokról, ezután is így maradna, csak látszat lenne, hogy szigorodik az ellenőrzés.
A társadalmi egyeztetés során várhatóan többen is felhívják majd a jogalkotó figyelmét erre az ellentmondásra: a tervezet látszólag kiemelt és különleges státuszt ad az akkuügyeknek, valójában megteremti a kézivezérlés lehetőségét. A publikum egyébként mindössze egyetlen hetet kapott arra, hogy a hónap végéig véleményezze a tervezetet.
