Öt évre visszamenőleg vizsgálja a kormány az NKA működését
A kormány öt évre visszamenőleg vizsgálja a Nemzeti Kulturális Alap működését és támogatási döntéseit – jelentette be a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtök reggel a Kossuth rádióban.
A miniszter közlése szerint az átvilágítás során több esetben is politikai befolyásoltság jeleit találták, bár a problémák nem minden területen olyan koncentráltak, mint a most vizsgált 17,3 milliárd forintos támogatási csomagnál. Hangsúlyozta: a jövőben a szakmai szempontoknak, nem pedig a politikai lojalitásnak kell meghatároznia a kulturális támogatásokat.
Az Operettszínház, a Nemzeti Színház és az Operaház működését is vizsgálják, a Terror Háza Múzeum kiállítását pedig történészek világítják át – jelezte.
Gyanús esetek
A miniszter elmondta: hosszabb távon olyan jogi szabályokat is bevezetnének, amelyek megnehezítik a kulturális intézmények és pozíciók túlzott koncentrációját egyetlen személy kezében, de „kiirtani vagy teljes mértékben ezt felszámolni, vagy ennek a lehetőségét felszámolni nem lehet.”
Közölte: a kormány valamennyi területen áttekinti a korábbi működést, a határon túli támogatásokat tíz, minden más területet öt évre visszamenőleg vizsgálják. Az NKA esetében is ez a vizsgálati időszak, amelynek csak egy része az idén elosztott 17,3 milliárd forint. Hozzátette: a teljes rendszerben vannak jelei annak, hogy olykor tendenciózus döntéseket hoztak.
Arra a kérdésre, hogy találtak-e már olyan konkrét támogatást, amelyről bizonyítható, hogy gyanúsan használták fel vagy pártfinanszírozásra ment, azt válaszolta: az átvilágítás még folyamatban van. A gyanúsnak ítélt esetekben meg kell tenni a megfelelő jogi lépéseket, ezek minősítése azonban nem a minisztérium feladata. Ugyanakkor úgy fogalmazott: a korábbi rendszerben politikai szempontok is érvényesültek a kulturális támogatásoknál, és sok művész, alkotó kiszorult a finanszírozásból. A jövőben nem azt kell vizsgálni, hogy egy alkotó kihez lojális, hanem a szakmai teljesítményt és a művészeti értéket – tette hozzá.
Operett, Opera, Nemzeti és Terror Háza
Kiemelte: a korábban politikailag aktív vagy valamilyen politikai oldalhoz közel álló alkotókat sem kell automatikusan kizárni a kulturális életből. Ugyanakkor a kifejezetten politikai tartalmú produkciók nem feltétlenül felelnek meg ennek a mércének – tette hozzá.
Az Operettszínházban, a Nemzeti Színházban és az Operaházban folyó vizsgálatokról azt mondta: az Operettszínház igazgatójának, Kiss B. Attilának a felfüggesztését az indokolta, hogy a társulat és az igazgató között olyan mértékben megromlott a kapcsolat, amely már a napi működést is veszélyeztette. A miniszter szerint a vizsgálatot és az intézmény működését normalizált körülmények között kellett biztosítani.
Az Operaház helyzetét összetettebbnek nevezte. Ott elsősorban a balett-táncosok és a tánckar részéről érkeztek panaszok, de hangsúlyozta: mindkét intézményben komoly problémákról van szó, amelyeket szakmai és részrehajlás nélküli vizsgálattal kell feltárni. A vizsgálatok során elsősorban gazdasági, jogi és munkajogi kérdéseket tekintenek át. Vizsgálják egyebek mellett a társulatok és a vezetés kapcsolatát, az együttműködést a beszállítókkal, a megvalósított projekteket, valamint azt, hogy az intézmények gazdálkodása kiszámítható és fenntartható volt-e.
Kijelentette: a közpénzek felhasználása ugyanúgy fontos szempont, mint az intézmények művészeti működése. A Nemzeti Színház több mint négymilliárd forintos támogatásának elszámolásával, illetve a színházban korábban történt baleset kezelésével kapcsolatban azt mondta: meg kell várni a vizsgálat eredményét, és csak ezt követően lehet eldönteni, hogy annak lesz-e következménye Vidnyánszky Attila főigazgatói megbízatására. A miniszter szerint nem személyekhez, hanem a működéshez kapcsolódó problémákat kell vizsgálni, és ugyanazon módszer alapján kell eljárni minden kulturális intézménynél, akkor is, ha az adott intézmény kevésbé van a nyilvánosság fókuszában.
A Terror Háza Múzeumról azt mondta: a vezetői megbízás megszűnésének hátterében az állt, hogy a korábbi fenntartói konstrukció megszűnésével új jogi helyzet jött létre. Schmidt Mária megbízási szerződése így megszűnt, az új fenntartó pedig nem kötött vele új szerződést. A miniszter szerint a Terror Háza működésének felülvizsgálata önmagában nem rendkívüli, az intézmény működését, múzeumi besorolását, valamint a kiállítás tartalmát is meg kell vizsgálni. A kiállítás áttekintésére történészcsapatot kértek fel.
Hangsúlyozta: egyik vizsgálat eredményét sem akarja előre minősíteni, a személyi döntéseket és az esetleges további lépéseket a vizsgálatok lezárása után hozzák meg.
