Bruce Willis betegsége, fekete és fehér lyukak, a régi Hollywood belülről – könyvek, amik után másképp látjuk a világot
Hogyan vet számot Bruce Willis betegségével a felesége? Miért Batman jut mostantól eszünkbe az Országos Társadalombiztosítási Intézetről? Mit mesél Hollywoodról, aki egy időben feleségével közösen sorra írta a világsikerű romantikus vígjátékokat? A havonta jelentkező olvasónaplóban a szerkesztőség tagjai írnak aktuális olvasmányélményeikről.
Nem tudja az ember úgy kézbe venni Emma Heming Willis könyvét, hogy ne Bruce Willis sajnálatos betegségének történetét várja tőle. Egyrészt mi sem egyértelműbb ennél, mint a borítója, melyen a mosolygós, kalap alól kikandikáló filmsztár fizimiskája szomorú gondolatokat ébreszt bennünk. Másfelől mégiscsak az ő felesége írta a könyvet a férjéről, akinek betegsége a nyilvánosság előtt zajlott az elmúlt években. Bruce Willis, akit filmjei által ismerni véltünk, már nincs többé. 2022 óta küzd frontotemporális demenciával, amelynek aggasztóan gyors lefolyása e könyv fölött is pallosként lebeg.
A váratlan utazás mégsem teljesen Willisről szól. Hollywoodi leleplezésektől, könnyfakasztó személyes anekdotáktól mentesen ír arról Emma Heming Willis, hogy mi történik akkor, ha egy beteg hozzátartozójából egyik napról a másikra annak gondozójává válunk. Súlyos kérdés. Való igaz, hogy közös tudásunk vajmi kevés a megválaszolásához, és Amerikában sem jobb a helyzet.
A cikkben szó lesz még arról, hogyan érdemes várost nézni, ha elutazunk valahova, mik azok a fehér lyukak, és mi közük fekete nagytestvéreikhez, milyen volt a 30-as évek Hollywoodja, és melyik regényét kellene még lefordítani magyarra a Szoba kilátással és a Szellem a házban szerzőjének.
