Kastélyvita: Felfüggesztették a Szabadkígyósi Wenckheim-kastély átadását
Lázár János vezetése alatt álló Építési és Közlekedési Minisztérium megállította azt a folyamatot, amely a szabadkígyósi Wenckheim-kastély Hódmezővásárhely városához kerülését célozta. A döntés állítólag egy a városban készülő népszavazási kezdeményezéssel indokolt, amit a helyi Fidesz szervezett. Az ügyben azonban rengeteg jogi kétely merült fel, amit Márki-Zay Péter polgármester élesen kifogásolt.
Az indoklás és annak hiányosságai
A minisztérium hivatalos közleménye szerint a népszavazás potenciálisan „bizonytalan helyzetet” teremthet a kastély tulajdonjogával kapcsolatban, ezért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél kezdeményezték az átadási folyamat felfüggesztését. Ugyanakkor a közlemény nem említi, hogy az említett népszavazást valójában maga a Fidesz kezdeményezte, ami számos kritikát váltott ki. Márki-Zay Péter szerint nincs jogi alap a felfüggesztésre, és kiemelte, hogy:
- A kastélytörvény nem teszi lehetővé ilyen intézkedést.
- A népszavazási kezdeményezés jogilag nem tekinthető megalapozottnak, mivel még a kérdés konkrét megfogalmazása is elmaradt.
- A népszavazáshoz szükséges aláírásokat gyűjteniük kellene, amire – szerinte – a helyi Fidesznek nincs kapacitása.
Előzmények: Kastélyok a politika keresztüzében
Nem ez az első eset, hogy a történelmi épületek tulajdonjoga körül ellentmondásos helyzetek alakulnak ki. Az elmúlt év során a kormányzat megkezdte az állami kézben lévő kastélyok és kúriák ingyenes magántulajdonba adását, amit Lázár János bejelentései alapján nyolc épülettel indítottak. Az ilyen intézkedések célja elvileg a kulturális örökség hasznosítása, ám sok bírálat érte a döntéseket, mondván, hogy ezek gyakran önkényesen és átláthatatlan módon zajlanak.
Mi áll a színfalak mögött?
A szabadkígyósi Wenckheim-kastély, amelyet nemrég uniós és állami forrásokkal újítottak fel, az egyik leglátványosabb példája annak, hogyan találkozik a történelem a politikai érdekekkel. Egy helyi tulajdonba kerülő kastély önkormányzati gazdaságfejlesztési terveket is szolgálhatna, de a jelenlegi konfliktus jól mutatja, hogy mennyire megosztottak a szándékok. Míg az egyik oldal a kulturális örökség helyi hasznosítását hangsúlyozza, mások politikai ellenőrzés alá kívánják vonni ezeket az értékeket.
Különböző állapotú kastélyok, különböző érdekek
A kastélytörvény mellékletében szereplő negyvennyolc kastély eltérő állapotokat és célokat tükröz. Egyes épületek romosak, mások viszont már átalakultak szállodává, konferencia-központtá vagy éppen egyetemi kampusszá. A kérdés az, hogy a kulturális örökség megőrzése és helyi fejlesztési szándékok találkoznak-e, vagy politikai játszmák áldozatává válnak.
Súlyos kérdések maradtak nyitva
A szabadkígyósi kastély esete nemcsak a helyi közösség számára jelent problémát. Országos szinten is rávilágít arra, hogy milyen törékeny az állami vagyonkezelés átláthatósága és a kulturális értékek jövője. Az önkormányzat és a minisztérium konfliktusa alapjaiban kérdőjelezi meg a döntéshozatali folyamatok megbízhatóságát. A háttérben pedig egyre inkább érzékelhető, hogy az ilyen ügyek erőteljes politikai erővonalakat húznak meg.
Forrás: 24.hu/belfold/2025/03/26/kastelytorveny-hodmezovasrhely-fidesz-nepszavazas-szabadkigyosi-kastely/
