Adam Gries: „Ha nem teszünk semmit, pár évtizeden belül akkor is 100–110 évig fogunk élni”
A Brain Bar 2026-os eseménye számos izgalmas véleményformálót és szakembert hozott Magyarországra, köztük Adam Gries technológiai befektetőt és aktivistát. Gries huszonéves korában több sikeres tech-vállalkozást és alkalmazást épített fel és adott el, napjainkban pedig szinte kizárólag a longevity és az öregedés-visszafordítás ügyének szenteli az idejét.
A Vitalism mozgalom alapítójaként célja, hogy a döntéshozókat elmozdítsa abba az irányba, hogy támogassák a kísérleti biotechnológiai fejlesztéseket. Álláspontja szerint a halál nem az emberi léttel járó szükségszerűség, hanem egy programozási hiba, amit ki kell javítani.
Gries egy interjúban azt nyilatkozta a mozgalomban alapító társával, Nathan Changgel, hogy „a halál legyőzése kellene legyen az emberiség legfontosabb célja”. Arra a kérdésre, hogy ha a halál megszüntetését tekinti az első számú prioritásnak, mi a második és a harmadik, Gries úgy válaszolt: a halál elkerülése sok szempontból már ma is az elsődleges problémák között van. Példaként hozta fel, hogy ha Budapesten romlik a közbiztonság, az átlagember azt mondhatja, a kormány nem látja el az alapvető feladatát, általánosságban tehát az élet védelmét tartjuk az elsőszámú küldetésnek.
A mozgalom álláspontja szerint a halál az emberiség legfőbb problémája, aminek az öregedés az elsődleges okozója. Gries egy autóbalesetes analógiával érzékeltette ezt: amikor valaki autóbalesetben meghal, nem azt mondjuk, hogy fejsérülésben halt meg, vagy azért, mert egy üvegszilánk elvágta a torkát, hanem azt, hogy közúti baleset áldozata lett. Az öregedés esetében azonban nem így járunk el – mondta –, mert azt mondjuk, hogy az ember rákban, szívbetegségben, szélütésben vagy egyébben halt meg, valójában azonban a kiváltó ok az öregedés, mégsem nevezzük nevén.
Gries szerint az a változás lenne szükséges, hogy az emberiség nagyobb figyelmet fordítson magára az öregedésre mint közvetlenül kezelendő problémára, és ne csak a különböző betegségekre fókuszáljon.
A második helyen Gries számára az egészség áll. Mint fogalmazott, ha az ember sokáig él, de nincs jól, az hosszú távon nem fenntartható, nem véletlen a mondás: ha egészség van, akkor minden van. A harmadik helyet az emberek önmegvalósítása jelenti szerinte, mivel a modern társadalom nagy része az üres örömszerzésről szól: gyógyszerekkel, drogokkal, alkohollal tömjük tele magunkat, vagy végtelen görgetéssel tereljük el a figyelmünket. Ez nem méltó az emberiséghez, és nem hoz megnyugvást – mondta, hozzátéve: ha az emberek megvalósítják önmagukat, és kiaknázzák a bennük rejlő potenciált, az sokat segítene az emberiség aranykorának megteremtésében.
Az elmúlt években óriási figyelem összpontosul a longevity területére. Sokan próbálnak többet mozogni, egészségesebben táplálkozni, és olyan közösségeket kialakítani, amelyek a kék zónák – a világ olyan pontjai, ahol az emberek kiemelkedő arányban érik el egészségben a 100 éves kort – mintájára épülnek fel.
Az interjú során érintett témák között szerepelt az is, hogy a halál legyőzésén túl miket tart az emberiség legnagyobb problémáinak, miért kapott ekkora figyelmet a longevity témája az elmúlt években, és mi a baj a hagyományos megközelítésekkel. Szóba került az is, milyen szerepe lehet a biotechnológia fejlesztésében és az élethossz kitolásában a mesterséges intelligenciának, hogy ha sikerül kitolni az emberi élettartamot, az mit okoz majd a kollektív pszichében, fenntartható maradhat-e így a már rövidtávon is fenntarthatatlannak tűnő nyugdíjrendszer, valamint hogyan érhetjük el, hogy a hosszú élet kiváltsága ne az elit kezében összpontosuljon.
