Nem a motor a legnagyobb baja ennek a használt Fiatnak
A Fiat Panda évtizedek óta a városi kisautók egyik legnépszerűbb képviselője, amely több motorváltozattal és összkerékhajtással is elérhető. Azok számára, akik a 2011-től gyártott, harmadik generációs modellt választják használtan, érdemes tisztában lenni a típus erősségeivel és gyengeségeivel.
A Panda története egészen a nyolcvanas évek elejéig nyúlik vissza, amikor a Fiat egy egyszerű és kedvező árú kisautóval jelent meg. A háromajtós első generáció két frissítést is kapott, készült belőle 4×4-es és Van változat is, és egészen 1996-ig maradt a piacon. Ezután néhány év szünet következett, a második generációra 2003-ig kellett várni. A 169-es típusjelű széria már ötajtósként debütált, összkerékhajtással is elérhető volt, a 100HP kivitel pedig kimondottan izgalmas kisautónak számított.
Ez a széria közel tíz évig volt gyártásban jelentősebb változtatások nélkül, majd 2011-ben váltotta a harmadik, 319-es generáció. Utóbbi jóval több különkiadást kapott, a 4×4 mellett Cross és City Cross fantázianevű verziók is megjelentek. 2024-ben egy újabb frissítés keretében Pandina névre keresztelték át, ezzel készítették elő az elektromos Grande Panda érkezését.
A 4×4-es hajtás egy pici városi autó esetében unikálisnak számít, ez a Panda egyik különlegessége. Ez volt az első Fiat, amely megkapta a gyártó alacsony sebességnél működésbe lépő automatikus vészfékezési rendszerét, ami városi használatnál előnyös lehet.
A használt vásárlás előtt állóknak érdemes utánajárniuk a különböző motorváltozatok fogyasztásának, a típushibáknak és a fontosabb karbantartási feladatoknak. Aki elhanyagolja a rendszeres szervizelést, az egy strapabíró városi autó esetében is csúnyán pórul járhat.
