Az elnökgyilkossági kísérlet árnyékában
1981. március 30-án az Egyesült Államokat megrázta egy merénylet híre. Az áldozat nem más volt, mint Ronald Reagan, az ország ikonikus elnöke, akit egyetlen céltól vezérelt támadó, ifjabb John Hinckley próbált megölni. Hinckley háttere korántsem hétköznapi. Egy gazdag Oklahoma állambeli családban született, de élete nagy részében saját szakadékait építette maga alatt.
Hinckley korai éveiben a texasi egyetemen próbált tanulmányokat folytatni, de kudarcot vallott. Zenei álmokat dédelgetve Los Angelesbe költözött, ám itt csak vergődött az összeomló vágyak és kilátástalanság közepette. Mentális állapota fokozatosan romlott; az emberektől elzárkózott, gyógyszerekhez fordult, és időről időre visszatért családjához, csupán anyagi segítségért.
A zavaros elme és a Taxisofőr árnyéka
A történet tragikus fordulópontjához egy művészeti alkotás járult hozzá. Hinckley körében kultikussá vált a „Taxisofőr” című 1976-os film, amelyben Robert De Niro egy szenátor ellen követett el merényletet. A film rideg és provokatív tartalma nemcsak inspirálta, hanem mintaadó narratívává vált Hinckley számára.
A további torzulást Jodie Foster, a film fiatalkorú színésznője iránti megszállottsága katalizálta. Hinckley obszesszív módon üldözte Fostert, versekkel és üzenetekkel bombázta, még egy telefonbeszélgetésig is eljutott. A színésznő teljes elutasítása azonban végképp eltorzította Hinckley elméjét: olyan „történelmi tettet” akart végbevinni, amely szerinte Foster figyelmét magára vonhatja.
A merénylet napja
Eredetileg repülőgép-eltérítésen gondolkodott, majd a film szenátor elleni merényletéből ötletet merítve egy politikai gyilkosságot tervezett. Hinckley végül az amerikai elnök, Ronald Reagan ellen fordult. A támadás napján, a washingtoni Hilton Hotel előtt várta meg Reagant, kezében egy 22-es kaliberű pisztollyal. Hat lövést adott le, amelyek közül az egyik golyó gellert kapva találta el az elnököt, és a tüdejébe fúródott.
A támadás során nemcsak Reagan sérült meg. A lövések eltalálták James Brady szóvivőt, aki egész életére kerekesszékbe kényszerült, valamint Timothy McCarthy titkosszolgálati ügynököt és Thomas Delahanty rendőrt is. Bár Reagan saját lábán jutott be a kórházba, a sérülései nagy hatással voltak egészségi állapotára.
Elkövető és következmények
Hinckley nem próbált meg elmenekülni a helyszínről, és később sem tagadta tettét. Ügyvédei sikeresen bizonyították beszámíthatatlanságát, amelynek eredményeként nem börtönbe, hanem egy elmegyógyintézetbe került. Ronald Reagan fizikailag felépült a merénylet után, de ismerősei szerint élete végéig érezte a támadás nyomait. Az esemény azonban nemcsak egyetlen ember fizikai sérüléséről szólt; a társadalmat megrázta az a rideg valóság, hogy milyen gyorsan válhat valaki elmegyógyászati zavarokkal politikai terrorista jelképpé.
Forrás: 24.hu/tudomany/2025/03/30/merenylet-ronald-reagan-tortenelem/
