Kezdőlap Politika Kik rejtőznek a milliárdos tőkealapok mögött?

Kik rejtőznek a milliárdos tőkealapok mögött?

által Tamas
Kik rejtőznek a milliárdos tőkealapok mögött?

Kiderülhet, kik állnak a százmilliárdos tőkealapok mögött

A miniszterelnök felszólalásával kezdődik hétfőn az Országgyűlés négynapos ülésének első napja. A parlamenti honlapon olvasható napirendi javaslat szerint az ülés 13 órakor kezdődik, és a képviselők megemlékeznek a közelmúltban elhunyt Getto József (SZDSZ) volt parlamenti képviselőről.

A napirend előtti felszólalások sorát Magyar Péter miniszterelnök nyitja. A képviselők másfél órán át interpellálhatják a kormány tagjait, majd az azonnali kérdések és válaszok órája következik.

A hétfői napon többek között a pénzmosás megelőzését és egyes zártkörű tőkealapokat érintő szabályozási területek módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalják. A javaslat ezen alapok esetében feloldja az értékpapírtitkot a tényleges tulajdonosi adatok hatósági rögzítéséhez szükséges folyamatokban. A tőkealapos konstrukciót a jelenlegi miniszterelnök kormányzása idején vezették be, és a vagyonok elrejtésére alkalmas eszköznek tartják.

Szintén napirenden szerepel a közvagyon védelmét és a közbizalom helyreállítását szolgáló egyes intézkedésekről és az azokhoz szükséges törvények módosításáról szóló előterjesztés, amelynek célja a korrupciós kockázatok csökkentése, illetve annak biztosítása, hogy az országgyűlési képviselők, a politikai vezetők, a közigazgatási államtitkárok vagyongyarapodása összhangban álljon adózott jövedelmükkel.

A képviselők vitát folytatnak az egyes törvényeknek december 24. munkaszüneti nappá nyilvánításával összefüggő módosításáról is. Emellett tárgyalják a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény módosítását, amely a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárást is magában foglaló környezeti hatásvizsgálati eljárások ügyintézési határidejének rendezését kezdeményezi.

Napirenden van a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az azzal összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény módosítása, amely meghatározza, hogy mely nyilvántartási adatokat tanúsít közhitelesen a cégjegyzék, valamint a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása.

Az egyes magánjogi nyilvántartásokat érintő törvények módosításáról szóló javaslat alapján 2027. január 1-je helyett 2029. január 1-jén lépne hatályba a jogi személyek nyilvántartásáról szóló, 2025-ben elfogadott törvény, amely a cégnyilvántartás, valamint a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának egyesítését célozza.

A parlament tárgyalja a Magyar Rádió és Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság alapító okiratának elfogadásáról és az átalakuláshoz kapcsolódó egyes intézkedésekről, valamint a Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság létrehozásáról és alapító okiratának elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslatokat is. Ezek célja az alapító okirat formális elfogadásán túl az új közmédiastruktúra társasági jogi, tulajdonosi, szervezeti, vagyoni és átmeneti szabályainak egységes, áttekinthető rendezése.

Ezt is kedvelheted