Tokaj belvárosa: kirakatfejlesztések a hatalom árnyékában
Amikor Tokaj történelmi belvárosára gondolunk, a szőlőtőkék és a túlárazott prémium álmok képei sejlenek fel. Az elmúlt évek azonban a letargiát meghaladó ambiciózus térhódítással írták újra e városközpont arculatát, mindezt alaposan megtámogatva állami milliárdokkal. A háttérben azonban nem a közösségi érdek izzik, hanem jól ismert nevek és kormányközeli gazdasági csoportok árnyéka vetül a panorámára.
Egy belváros többszöri átépítésének abszurditása
2022 végén mintegy egymilliárd forintot költöttek arra, hogy Tokaj belvárosát új pompába öltöztessék. Utcai homlokzatok újultak meg, a Kossuth tér és a központ környezete lényegesen megszépült. De hiába a csillogó avatóünnepségek, a városkép éppúgy nem nyugodhatott meg, mint egy elnyújtott politikai kampány. Most, kevesebb mint három évvel később, a már felújított területeket újból munkagépek szántják. A helyi lakosok szemében ez ugyanis kevesebb nosztalgiát idéz, mint inkább cinikus kérdéseket a közpénzügyek racionális kezeléséről.
Az átfedő érdekek tankönyvi példája
Rogán Antal 2023 végén nagyívű víziót vázolt Tokajról, mint a prémium turizmus megállíthatatlan zászlóshajójáról. A terület felügyeletét ugyan hamarosan kollégájára, Nagy Mártonra bízták, de a projekt hajtógépei tovább dübörögtek. Amit azonban kevésbé vernek nagydobra, az a belvárosi ingatlanok tulajdonosi összetétele, ami krónikába illő koncentrációval bír a kormányközeli üzleti elit körében: Tiborcz István, Kreinbacher József és Scheer Sándor neveivel fémjelezve. Valószínűleg még a Balatonnál sem mutatható ki ekkora sűrűség egy szűk földrajzi egységen belül.
Renováció vagy felelőtlen rombolás?
A Rákóczi úton burkolatot cserélnek. A munkások összehangolt ritmusban foltoznak, miközben a járókelők csak találgatják, belvárosuk miként születik újjá, és minek az árán. A tervek között átfogó fejlesztések szerepeltek, de az a furcsa kettősség, hogy épületeket bontanak le vagy építenek át, amelyek nemrégiben estek át hasonló „kozmetikai” beavatkozásokon, túlnyúlik a ráció határain. A polgármester kérdésekre nem válaszolt, ami csendes, de hangos tükröződése annak, ahogyan a helyi közösség egyre inkább kiszorul saját városából.
Milliárdok az elit zsebében
A belváros fejlesztése újabb és újabb támogatásokkal gyarapszik. Az önkormányzat több mint 3,8 milliárd forintot zsebelt be a feladat megvalósítására, míg az Arany Sas Fogadó Kft. és a Kreinbacher-féle érintett cégek ehhez hasonló összegekkel bővíthették portfóliójukat. Tokaj történelmi pompájának visszahódítása azonban úgy tűnik, inkább néhány nagy név presztízsét gyarapítja, mintsem a lakosok mindennapjait színesítené. A központ tulajdoni lapjai világosan mutatják: itt nem pusztán turisztikai fejlesztésről van szó, hanem jelentős gazdasági összefonódásokról.
Sorsfordító jelenetek vagy történeti lecke?
Tízmilliárdos nagyságrendű fejlesztési projekt bont értelmet a természetes térben, amit egykor Tokaj sajátos identitása határozott meg. Azonban ez az identitás most olyan gazdasági szándékok martaléka lett, amelyek inkább prezentálnak valamit a világnak, mintsem visszaadják azt a helyieknek. A Tokajban kirajzolódó képlet meglehetősen nyers: luxuskategóriás, de mélyen személytelen díszletek, melyek árát mindannyian, közvetlen vagy közvetett módon, megfizetjük.
