Kezdőlap Nemzetközi Egész nap sétáltam a cellában, hogy meg ne fagyjak

Egész nap sétáltam a cellában, hogy meg ne fagyjak

által Tamas
Egész nap sétáltam a cellában, hogy meg ne fagyjak

„Egész nap fel-alá sétáltam a cellában, hogy ne fagyjak meg” – így teltek Dmitro Hiljuk napjai az orosz hadifogolytáborban

Dmitro Hiljuk 1271 napot töltött orosz hadifogságban. Ellátogattunk vele egy ukrajnai hadifogolytáborba, ahol orosz katonákat tartanak fogva. Az ukrán férfi felidézte, hogy vele miként bántak annak idején az oroszok, egyúttal összehasonlította: miként bánnak most az ukránok az oroszokkal.

Amikor 2022 március elsején egy megszállás alá került, Kijev melletti kis faluban orosz katonák törtek be Dmitro Hiljuk és szülei otthonába, az UNIAN-nál dolgozó újságíró még olcsón megúszta a látogatásukat. Idős szüleivel együtt kiterelték a házuk elé, őt magát fegyverrel arra kényszerítették, hogy vetkőzzön le. Terroristákat, jobb szektorosokat bújtattok – hajtogatták a burját megszállók, miközben nacionalista tetoválásokat kerestek rajta. Mivel sem a házban, sem a testén nem találtak semmi gyanúsat, a katonák elmentek.

„Később vettem észre, hogy eltűnt a karórám. Elvitték. Elloptak egy zseblámpát és a szüleim olcsó, nyomógombos telefonjait is” – emlékszik vissza Dmitro.

Két nappal a házkutatás után nyugodtan sétáltak az utcán édesapjával, amikor odalépett hozzájuk néhány másik orosz katona, akik – ellenőrzés címén – bekötözött kézzel és szemmel egy épületbe vitték őket. Elválasztottak minket egymástól: engem az egyik, apámat pedig a másik szobába tettek. 74 éves volt akkor. Egy keskeny, ablaktalan helyiségbe kerültem, körülbelül másfélszer három méter volt az alapterülete. Itt körülbelül tíz férfi volt összezsúfolódva, „egymáson heverve” – mivel a sötétben nem láttak, tapogatózva közlekedtek, közben akaratlanul is folyton egymásra tapostak.

Néhány nappal később a szomszédos faluba kerültek, ahol már huszadmagukkal tartották fogva őket. Március 10-én még mindig a Kijev melletti Hosztomelbe szállították tovább – egy elhagyott hűtőgépgyárba. Itt találkozott először ukrán katonákkal – elfogott aknavetősökkel, harckocsizókkal –, rajtuk kívül mindenki civil volt. Huszonhatan osztoztak egy vödör vízen: „két korty, és adtad is tovább, ételt másfél napig nem kaptunk” – emlékszik vissza.

Egyik este egy orosz tiszt jött be a szobába, és azt mondta: „A te Zelenszkijed már megszökött. Az orosz televízió sugároz Kijevben”. Szavait élőben cáfolták a közeli robbanások és a remegő falakról pergő vakolat. Az oroszok mindenkinek azt ígérték: csak leellenőrzünk, és ha nem vagy katona, vagy nem segítetted az ukrán hadsereget, akkor igazoltatunk és elengedünk – idézi fel Dmitro. Ennek ellenére senkit nem engedtek el, a foglyok száma egyre csak duzzadt, zömében civilek a közeli Irpinyből, Bucsából. Mindenki tudta, hogy hazudnak.

Március 17-én – hat nap hosztomeli tartózkodás után – teherautókra pakolták őket. A szemkötése meglazult, a teherautó ponyvája alól kinézve a nap állásából kikövetkeztette, hogy északnak tartanak. Akkor még nem sejtette, hogy 1271 nap fogság vár rá.

Ezt is kedvelheted