Kezdőlap Gazdaság 600 ezer bruttóból 399 vagy 489 ezer nettó – a kedvezmények döntenek

600 ezer bruttóból 399 vagy 489 ezer nettó – a kedvezmények döntenek

által Tamas
600 ezer bruttóból 399 vagy 489 ezer nettó – a kedvezmények döntenek

Ugyanaz a bruttó fizetés, mégis más a nettó – az adókedvezmények döntenek

Két munkavállaló papíron ugyanannyit kereshet, a hónap végén mégis akár százezer forintos különbség is lehet a számlájukra érkező összegek között. A bruttó 600 ezer forintos fizetésből az egyik dolgozó 399 ezer, a másik 489 ezer forintot vihet haza, bizonyos családi kedvezményekkel pedig ennél is több maradhat – a különbség magyarázata az adókedvezményekben rejlik. Ráadásul nem minden jogosultság érvényesül automatikusan, ezért érdemes áttekinteni, milyen kedvezmények járhatnak, és mit kell ellenőrizni ahhoz, hogy senki ne maradjon le a neki járó összegekről.

Miért tűnik irreálisan magasnak az átlagkereset?

Ha valaki azt hallja, hogy Magyarországon már több mint 740 ezer forint a bruttó átlagkereset, könnyen felmerülhet benne a kérdés: miért nem ezt látja a saját és a környezetünk fizetési papírjain? A válasz a statisztika természetében rejlik. Az átlagkeresetet úgy számítják ki, hogy összeadják a vizsgált munkavállalók keresetét, majd elosztják a munkavállalók számával – ebbe a minimálbértől a topmenedzserek havi hat-hét millió forintos fizetéséig mindent belevesznek. A kiugróan nagy jövedelmek felfelé húzzák az átlagot, ezért az sokak számára irreálisan magasnak tűnhet – magyarázza Köllő János közgazdász, munkaerőpiac-kutató.

Azt, hogy egy tipikus munkavállaló mennyit keres, inkább a mediánkereset érzékelteti jobban: az az érték, amelynél a munkavállalók fele kevesebbet, a másik fele többet keres. Augusztusban a bruttó mediánkereset 611 400 forintot tett ki, a nettó 433 400 forint volt.

A vásárlóerő és a területi különbségek is árnyalják a képet

A reálbér, ami azt mutatja meg, hogy a pénzünkből mennyi terméket és szolgáltatást tudunk megvásárolni, szintén árnyalja a képet. Bár a reálkeresetek is viszonylag gyorsan nőttek – igaz, nem olyan gyorsan, mint néhány régiós országban –, sokan érezhetik úgy, hogy az életszínvonaluk mégsem javult. A vásárlóerőre az árak változása szintén hat, ami nem mindenkit érint egyformán: az élelmiszerek, az üzemanyag vagy a fűtés költségeinek emelkedése különösen azoknak a vásárlóerejét ronthatja, akiknek a kiadásaiban ezek jelentős tételnek számítanak.

Az országos átlagok mellett a területi különbségeket is érdemes figyelembe venni. Ismert, hogy például a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei bruttó átlagbér ma negyven százalékkal alacsonyabb a budapestinél. Ha ebből kiszűrjük a nem, az életkor, az iskolázottság és az ágazati összetétel eltéréseinek hatását, akkor az elmaradás kisebb, de még mindig közel harmincszázalékos – mondja Köllő János.

Mire érdemes figyelni az adókedvezményeknél?

A bruttó és a nettó összeg közötti különbséget alapvetően az adókedvezmények alakítják. Vannak olyan betegségek, amelyek után havi 16 140 forintos adókedvezmény járhat, és az elmaradt összeg akár több évre visszamenőleg is visszaigényelhető. Emellett több olyan kedvezmény létezhet, amely nem feltétlenül szerepel a NAV adóbevallási tervezetében, ezért érdemes ellenőrizni, hogy minden jogosultság érvényesül-e – így elkerülhető, hogy valaki elveszítse a neki járó pénzt.

Ezt is kedvelheted