Készpénzhasználat kontra ATM-ek: Miért nem talál otthonra minden faluban?
Hiába van egyértelmű igény bizonyos helyeken az ATM-ek telepítésére, mégsem tűnik magától értetődőnek, hogy minden kistelepülésen szükség lenne rájuk. Egy Nógrád vármegyei riport rámutatott arra a dilemmára, amely a készpénzhasználat jogát, valamint a bankautomaták praktikusságát övezi a vidéki Magyarországon.
Kétszáz fős faluközösségben a készpénz az úr
Szécsénke, egy mindössze kétszáz lakosú település, tipikus példája a dilemmának. A faluban élők többsége készpénzt használ, és bár lenne, aki értékelné egy bankautomata jelenlétét, többen azt gondolják, hogy annak fenntartási költségeit nem lehetne kifizetni a csekély használati gyakoriság mellett. Egy helyi lakos szerint egy feltöltés talán egy évig is elegendő lenne a használóknak. Néhányuk számára a mobilposta vagy pár kilométerre lévő települések ATM-jei jelentik a megoldást.
A riportban megszólalók közül többen is arra hívták fel a figyelmet, hogy a készpénz nemcsak fizetőeszköz, hanem egyfajta kontrollt is jelent a személyes pénzügyeik felett. Vannak, akik kényelmetlennek érzik a bankkártyák használatát, attól tartva, hogy azok elősegíthetik a nem tervezett költekezést, vagy nem teljesen átlátható módon történhetnek a tranzakcióik.
Kormányzati ígéret: ATM-ek minden településen
A kormányzat ambiciózus célként emlegeti, hogy minden magyar településen legyen bankautomata. Ennek támogatására törvényjavaslatot nyújtottak be, és az ATM-ek leszerelésére akár 200 millió forintig terjedő bírságot is terveznek kiszabni. Az elképzelés azonban korántsem találkozik mindenki támogatásával az érintett kistelepüléseken.
A helyiek mellett politikusok és a szakértők is megosztottak: egyesek a készpénzhasználatot alapvető szabadságként értelmezik, mások szerint viszont az automaták fenntarthatósági költségei és az alacsony használati gyakoriság olyan nehézségeket teremtenek, amelyek mellett az elképzelés nem tűnik gazdaságilag életképesnek.
A valós helyzet: megosztott igények
György, a szécsénkei lakos, aki bankkártyát és készpénzt egyaránt használ, elmondta, hogy bár nem lenne ellenére egy helyi ATM, szerinte a falu mérete egyszerűen nem indokolja azt, hogy ilyen beruházás valósuljon meg. Szerinte azoknak a településeknek van nagyobb esélyük és igényük az automatákra, ahol nagyobb a forgalom vagy több lakos él. Kérdéses ugyanakkor, hogy ki finanszírozná hosszútávon ezek működtetését.
Más vélemények szerint, mint például Géczi Lászlónéé, az ATM jelenléte fontos komfortot jelentene, különösen azoknak, akik nem tudnak rendszeresen hozzáférni az egyéb szolgáltatásokhoz. A mobilposta vagy épp a mozgóhúsbolt ugyan életet visz a faluba, de ezek csak időszakosan érhetők el.
Egy megosztó ügy margójára
A kistelepülések lakosai számára a készpénz jelenti a biztonságot és a kiszámíthatóságot, míg a technológiai vívmányok, mint az ATM-ek, inkább kényelmi tényezőként merülnek fel. A gazdasági racionalitás és az egyéni igények közötti feszültség tovább mélyíti a vitákat az ország kistelepülésein, miközben a törvényi rendelkezések egyre közelebbi határidőket szabhatnak az ATM-telepítések megvalósítására. Az emberek véleménye azonban megosztott, és a kis közösségek saját szükségletei minden általános megközelítést megkérdőjeleznek.
Forrás: 24.hu/belfold/2025/04/15/keszpenz-atm-bankautomata-falu-riport-nograd-megye/
