Kezdőlap Politika Orbán Balázs és a cancel culture – a legundorítóbb amerikai importtermék

Orbán Balázs és a cancel culture – a legundorítóbb amerikai importtermék

által Tamas

Orbán Balázs és a Cancel Culture: A Fidesz Kormány Kommentárja az Amerikai Jelenségről

A cancel culture, vagy más néven eltörléskultúra, nem a Fidesz szellemi terméke, ám Orbán Balázs doktori védésének körüli viták számos aspektusa éppen ennek a nyugati jelenségnek a tükrében értelmezhető. Az MCC három könyvben örökíti meg a történteket, felvetve a kérdést: miért e tematika importja a kormányoldal részéről? Különösen figyelemre méltó, hogy a viták középpontjában álló doktori dolgozatra, amelynek címe „Nemzeti szuverenitás” volt, egy rendkívül nagy nyilvánosság fejlődött ki, amit a média részletesen követett.

Orbán Balázs, a Mathias Corvinus Collegium kuratóriumának elnökeként, érthető okokból lehetett a doktori értekezés publikálásának középpontjában. Az MCC Press által kiadott „Egy védés története” című kötet ugyanakkor nem csupán a védést, hanem a politikai és tudományos viszonyok összetettségét is felvázolja. Az esszékben olyan amerikai értelmiségiek, mint Rod Dreher és Peter Boghossian, a magyar kormányhoz közel álló nézőpontból támadják a progresszíveket, míg a könyv célja az ő szemszögükből történő kirekesztési gyakorlatok bemutatása.

A tudományos kirekesztés módszertana című harmadik kötet elnevezése ironikus, hiszen pontosan azokra is utal, akik az ideológiai cenzúrát képviselik, miközben azt állítják magukról, hogy nem alkalmaznak kirekesztést. Az állásfoglalások szerint a tudományos világban tapasztalt jelenségek a politikai diskurzus mélyebb megértését kívánják, de a könyv valójában nem ad kielégítő elemzést erről a módszertanról.

Az Orbán Balázs doktori védése ellen keltett tiltakozások tehát nemcsak a tudományos integritásról szólnak, hanem azt is tükrözik, hogy a kormányzati hatalom hogyan manipulálja a diskurzusokat a nyugati jelenségek, így a cancel culture kézigyártott narratívájának mentén, hogy bizonyítsa a konzervatívok pozícióját a „józan ész” képviseletében.

Az összetett narratíva alapján az látható, hogy a cancel culture fogalma nemcsak egy globális problémát tükröz, hanem a lokális politikai diskurzusban is jelentős szerepet játszik, megjelenve a tudományos életben is. Rendelkezésre áll a kérdés: vajon milyen hatással lesz ez a politikai és tudományos tájra Magyarországon a jövőben?

Ezt is kedvelheted