Tamas

Utcai Addiktológiai Szolgálat és Koordinációs Munkacsoport Indítása Budapest Főpolgármesteri Hivatalában

2026. július 15-én Karácsony Gergely főpolgármester, valamint Baricska Norbert, a Budapesti Rendőr-főkapitányság új vezetője fontos megbeszélést folytattak a fővárosi közbiztonságról. A találkozó során bejelentették egy utcai addiktológiai szolgálat és egy koordinációs munkacsoport felállítását, amely a közbiztonsági problémák kezelésére hivatott.

A főpolgármester hangsúlyozta, hogy a közbiztonsággal kapcsolatos panaszok jelentős része valójában nem rendészeti kérdés, hanem sokkal inkább országos és szociális problémákra vezethető vissza. Az elmúlt 16 év kormányzása alatt felhalmozódott társadalmi feszültségek, mint a mélyszegénység, valamint az állami gondozott fiatalokat érintő hajléktalanság, egyre szembetűnőbbek lettek, különösen a nyári hónapokban, amikor sok vidéki rászoruló próbálja meg a fővárosban megtalálni a túlélést.

Karácsony Gergely bejegyzésében arra is kitért, hogy a közbiztonságot érintő ügyek középpontjában a kormányzati intézkedések hiánya is áll. Emlékeztetett arra, hogy a kerületi polgármesterek nemrégiben közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben sürgős intézkedéseket követeltek a romló közterületi állapotok miatt, beleértve egy legalább 30%-os Budapest-pótlék bevezetését is, amit a főpolgármester szintén támogat.

A közterületeken végzett tevékenységek hatékonyabb megszervezése érdekében Karácsony javasolta, hogy a főváros által működtetett sebességmérő kamerákból származó bevételek ne az államhoz, hanem közvetlenül a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz kerüljenek, így lehetőséget adva a rendőri jelenlét növelésére a közterületeken.

Az új intézkedések keretében a Fővárosi Önkormányzat két konkrét lépést tervez:

• Felállítanak egy Közterületi Koordinációs Munkacsoportot, amelyben a kerületek, állami szervek, a rendőrség, valamint a közterületi, szociális és egészségügyi szervezetek együttműködve dolgoznak a megoldásokon.
• Kezdeményezik egy utcai addiktológiai szolgálat létrehozását, amelynek részleteit hamarosan tárgyalni fogják az egészségügyi és szociális kormányzattal.

Ezek a lépések célja a budapesti közbiztonság javítása és a városban élő emberek életminőségének emelése, figyelembe véve a társadalmi rétegek közötti feszültségeket és a szociális problémák széleskörű hatásait.

A Fidesz lobbizik az uniós források ellen

Magyar Péter miniszterelnök szerdai Facebook-bejegyzése alapján a Fidesz Brüsszelben az Alaptörvény módosítására hivatkozva lobbizik az uniós források felszabadítása ellen, ami meglepő fejlemény a kormány eddigi álláspontjához képest. A bejegyzésében hangsúlyozta, hogy a Fidesz az eddigi ellenségként kezelt Brüsszel mellett áll ki, hogy megakadályozza a magyarok számára járó uniós források eljutását az országba.

A parlament július 13-án határozott arról, hogy 139 igen és 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadták az Alaptörvény 17. módosítását. Az új jogszabály elfogadása számos fontos változást hoz, amelyek közvetlen hatással lesznek a politikai rendszer működésére.

A legkiemelkedőbb módosítások közé tartozik, hogy a jogszabály kihirdetésének napján megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása, valamint 70 éves korhatárt vezetnek be az Alkotmánybíróság tagjai számára. Ezen kívül az országgyűlési képviselők legfeljebb 12 évig maradhatnak hivatalban; akik eddig háromszor megválasztották őket, a következő parlamenti választáson már nem indulhatnak.

Továbbá a bírók jogot kapnak a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének visszahívására, és létrejön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal. A módosításokkal párhuzamosan csökken a sarkalatos törvények početá.

A Fidesz és a KDNP képviselői tiltakozásképpen bojkottálták az Országgyűlés legutóbbi ülését, amely a módosításokról döntött. Ezzel a lépéssel kifejezték ellenérzésüket a kormányzati intézkedésekkel szemben és a politikai helyzetérzékelésüket is tükrözték.

Ez a helyzet további kérdéseket vet fel a Fidesz jövőjével kapcsolatosan, hiszen Magyar Péter is hangsúlyozta, hogy az események folytatása komoly hatással lehet a párt hírnevére és a kormány politikai stabilitására.

Az Aranykonvoj Ügy Bonyodalmai

A Terrorelhárítási Központ (TEK) volt főigazgatója, Hajdu János gyanúsítotti vallomásában elárulta, hogy Farkas Örs, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára értesítette őt először az ukrán pénzszállítókat érintő „aranykonvoj” ügyről. Az információk kiderültek a 444.hu által nyilvánosságra hozott 24 oldalas jegyzőkönyvből, amely Hajdu gyanúsítotti kihallgatásáról készült.

Hajdu Jánost összesen hét esetben gyanúsítják jogellenes fogvatartás bűntettével, amikor az ukrán pénzszállítók letartóztatását és őrizetbe vételét hajtották végre. A vádak szerint az érintett személyeket szabálytalanul és jogellenesen tartották fogva. Hajdu a kihallgatásán arról beszélt, hogy egy megbeszélés keretében értesült az ukrán konvoj mozgásáról.

Farkas Örs telefonon hívta Hajdút, hogy tájékoztassa őt az Egyesült Államokban létrejött pénzszállítói konvojról. Hajdu elmondta, hogy az információk között szerepelt, hogy a konvoj mozgása potenciálisan a titkosszolgálatok látókörébe került. Ezzel kapcsolatban a jegyzőkönyvben hangsúlyozta, hogy a bejelentés után a TEK operatív egységei értesítve voltak a konvoj elfogásáról.

Ugyanakkor a kihallgatás során feltűnt, hogy ellentmondás áll fenn a TEK és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) állításai között. Egy NAV-os vezető tanúvallomásában arról számolt be, hogy a TEK-esek kérésére levették az ukrán tanúkról a bilincset, azonban Hajdu János ezzel kapcsolatban cáfolta a bilincselés körülményeit, kijelentve, hogy az ő utasítása apparátusára vonatkozik, nem pedig a kihallgatások időtartamára.

A vádak szerint Hajdu alatt az elfogott ukrán személyek 29 órát töltöttek bilincsben és csuklyában, miközben az egyikük orvosi beavatkozásra szorult. Hajdu vallomásában hangsúlyozta, hogy ez részben a TEK eljárási protokolljának következménye, de az ügyvédjük, Horváth Lóránt által tett kijelentések ellentmondanak a hivatalos verziónak.

Az ügy további szövevényes részletei között szerepel az is, hogy a konvojt 2026. március 5-én tartóztatta fel a TEK és a NAV, ezt követően lefoglalták a 27 milliárd forint értékű aranyat és készpénzt, azonban a NAV végül nem talált bűncselekményt a szállítók ellen. A történtek azt a kérdést is felvetik, hogy vajon milyen politikai háttere van az egész ügynek, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök korábban részt vett egy ülésen, ahol a konvojnakkal kapcsolatos információk nem hangzottak el.

Az ügy jogi és politikai következményeit tovább bonyolítja, hogy az ukrán pénzszállítók végül visszakapták a lefoglalt összeget, ami újabb bonyodalmakat generálhat a magyar kormányzat és az ukrán állam között. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szállítmány visszaadását a két ország közötti konstruktív kapcsolat jeleként értékelte.

Hajdu János menesztése után Orbán Viktor a Fidesz biztonsági igazgatójává nevezte ki, ami újabb kérdéseket vet fel az ügy lefolyásáról és a felelősökről, mivel ez a helyzet tovább feszíti a politikai szálakat a kormányon belül.