Nagy veszélyt jelenthet a férfiakra a hétvége
A hétvége számos szempontból eltérhet a hétköznapoktól: más lehet az alvási rend, a munkabeosztás és az étkezések időzítése is. Egy friss kutatás a hétvégi étkezési szokások megváltozásának, vagyis a táplálkozási jetlagnek az egészségügyi hatásait vizsgálta.
A Communications Medicine folyóiratban megjelent tanulmány keretében francia és spanyol kutatók 104 806 felnőtt adatait elemezték egy folyamatban lévő egészségügyi vizsgálatban, amely az étkezési szokásokat vetette össze a szív- és érrendszeri betegségekkel, átlagosan 8,1 éves követési időszak alatt.
A nők adataiban nem mutatkoztak egyértelmű összefüggések, a férfi résztvevőknél azonban a hétvége és a hét többi része közötti étkezési idők nagyobb eltérése a szívbetegségek magasabb arányával járt együtt. A férfiaknál a jetlag miatti plusz egy evés átlagosan 14 százalékkal magasabb szív- és érrendszeri betegség-arányt, valamint 21 százalékkal magasabb koszorúér-betegség-arányt mutatott. Utóbbi kategóriába a szívroham kockázatának jelentős növekedése is beletartozik.
Az étkezési idők méréséhez a kutatók meghatároztak egy átlagos középértéket abból kiindulva, hogy a résztvevők hétköznap mikor ettek vagy ittak először, és mikor utoljára. Ugyanezt elvégezték a hétvégi adatokkal is, és az eltérés jelentősnek bizonyult.
A kutatók szerint ez abból fakad, hogy a pihenőnapok általában lehetővé teszik, hogy az emberek alvási és étkezési szokásaikat jobban összehangolják a biológiai órájukkal. Az alvás és az étkezés időzítésében mutatkozó eltérés azonban megzavarhatja a cirkadián ritmust, vagyis azt a belső órát, amely a homeosztázist és az anyagcserét koordinálja, és körülbelül 24 órás ciklusban működik. Mivel több ilyen óra is működik a szervezetben, a vizsgálatok már többször kimutatták, hogy amikor a napi ritmus megváltozik – legyen szó alvásról, étkezésről vagy más szokásról –, egészségügyi problémák léphetnek fel.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az összegyűjtött adatok nem elegendőek a közvetlen ok-okozati összefüggés bizonyításához, mivel más közrejátszó tényezők is növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
Ha az eredményeket más tanulmányok is megerősítik, az étkezések időzítése és rendszeressége fontos fókuszpontja lehet azoknak a beavatkozásoknak, amelyek a krónikus betegségek kockázatának csökkentését és a kapcsolódó közegészségügyi terhek enyhítését célozzák – olvasható a kutatásban.
