Négyezer halott Kongóban az ebola miatt, az emberek kerülik az egészségügyi intézményeket
Az ebolajárványtól való félelem miatt az anyák és gyermekeik inkább nem veszik igénybe az egészségügyi ellátásokat a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy Ituri tartományban jelentősen nőtt az anyai halálozások száma – állítják egészségügyi dolgozók és segélyszervezetek.
Az ENSZ adatai szerint Ituri tartományban május és július között az előző év azonos időszakához képest csaknem 70 százalékkal nőtt az anyák halálozási száma. Az aggasztó adat az ebola alapellátásra gyakorolt hatását is jelzi. A járvány miatt a nők nem vesznek igénybe terhesgondozást, és csökken a gyerekek átoltottsági aránya is, aminek hosszú távú következményei lesznek – figyelmeztettek rá a szakértők.
Emellett Kongóban az életmentő gyógyszerek is hiányoznak, miután a finanszírozás visszaesése miatt drasztikusan csökkentek a segélyszállítmányok.
A Kongó keleti részén lévő Butembo egy kórházának dolgozói arról számoltak be, hogy május óta, amikor a járvány kitört, szinte kiürült a szülészet. A nők nem bíznak az egészségügyi ellátásban, attól tartanak, hogy a gyógyszerek is terjesztik az ebolavírust – mondta el az intézmény főnővére.
Az ENSZ Népesedési Alapja jelentése szerint májustól júliusig Kongóban több mint 30 százalékkal csökkent a kórházi szülések száma, és csak feleannyi nőt tudtak ellátni a szülés miatti szövődmények miatt.
Az ebolajárvány a Kongói DK hét tartományára terjedt át, eddig több mint 8000 ebolás esetet erősítettek meg, és közülük több mint 4000 beteg hunyt el. A hatóságok szerint a járványt egyelőre nem sikerült megfékezni, ugyanakkor az ország egyes részein már lassult a fertőzés terjedése.
A segélyszervezetek arról is jelentést tettek, hogy a járvány kitörését követő első három hónapban meredeken zuhant a gyermekkori védőoltások és a gyermekgyógyászati vizsgálatok száma.
Mupenzi Mumbere, egy butembói gyermekorvos elmondta, hogy sok szülő először saját maga próbálja kezelni gyermeke betegségét, vagy hagyományos gyógyítókhoz fordul, mielőtt végül kórházba menne, és ez gyakran jár végzetes következményekkel.
Raoul Kamadjeu, az ENSZ Gyermekalapjának közegészségügyi vészhelyzetekkel foglalkozó szakértője hangsúlyozta, hogy nemcsak az ebola közvetlen hatásai adnak okot az aggodalomra, hanem a járványnak az egészségügyre, a táplálkozásra, a gyermekvédelemre és a biztonsági helyzetre gyakorolt hatása is. Hozzátette, hogy minél tovább húzódik a járvány, annál súlyosabb következményekkel kell számolni.
A Kongói Demokratikus Köztársaság történetének legpusztítóbb ebolajárványává nyilvánította a fertőzéseket a Világegészségügyi Szervezet. Júniusban Franciaországban azonosították az első ismert európai ebolás esetet.
A kórokozó a betegek testnedveivel – vérével, hányadékával – terjed, a levegő útján nem. Ezért a virológusok szerint a Covid-pandémiát okozó koronavírusnál sokkal kevésbé fertőzőképesek, elsősorban a betegek családtagjai és a kórházi ápolók kitettek nekik. Világjárványtól tehát aligha kell félni.
