Ritka találkozás: mérgeskígyót fotóztak le Somogyban
A hazai kígyóészlelésekkel foglalkozó szakmai csoport tagjai rendszeresen osztanak meg érdekesebbnél érdekesebb hazai kígyóészleléseket. Ezúttal egy fiatal keresztes vipera fotója került fel az oldalra.
A hozzászólásokból kiderül, hogy a képet feltöltő csoporttag a somogyi Kaszón kapta lencsevégre a ritka példányt. A kis település nem ismeretlen a keresztes vipera kedvelői számára: a Sonline már 2018-ban beszámolt arról, hogy Kaszón viperát fogtak be. Akkor azt írta a portál, hogy évek óta folyik a hazai keresztes vipera-állomány felmérése, és az adatokból jól látszik, hogy az utóbbi évtizedekben a populáció a töredékére csökkent.
A fotót Molnár András készítette, aki elmondta, hogy a környéken már többször járt viperalesen, mert a Baláta-tónál élnek viperák, de most mégis egy másik helyen, egy ösvényen botlott bele a hüllőbe. Neki ez volt az első találkozása a keresztes viperával. Megtudtuk, hogy sajnos a tó és a mocsaras környezete kiszáradt a vízhiányos időszak miatt, ami a kígyófélék szaporulatára sincs jó hatással, ezért is reménykeltő, hogy egy fiatal egyedet sikerült felfedeznie.
A faj elterjedése hazánkban szigetszerű: Somogyban és Zalában, a Tiszaháton, a Beregben, valamint a Zemplénben lehet vele találkozni, az ország más tájain nem fordul elő. A keresztes viperák főleg a vizes, lápos élőhelyeket kedvelik. Az erdőszéli bokorsávokban, a farakásokon vagy a tavak gátjain gyakran napoznak. A teleket üregekben, faodvakban töltik, ahol gyakran más kígyó- és gyíkfajokkal is megosztják téli rejtekhelyüket – mondta el korábban a lapnak Toldi Miklós, a Dráva Szövetség elnöke.
Az átlagosan fél méter hosszú kígyó alapszíne igen változatos: lehet fehéres, ezüstös vagy világosszürke, de rézszínű, sőt fekete is. Jellegzetessége a fején látható X alakú vagy ahhoz hasonló minta, valamint a szemétől a nyakáig futó sötét csík. A keresztes vipera (Vipera berus) egy eurázsiai kígyóféle, a rákosi vipera mellett ez Magyarország két mérges kígyófajának egyike.
A keresztes vipera mérge keringésgátló és véralvasztó hatású, amely gátolhatja az izomműködést is. A halálos szövődmény nagyon ritka, de hosszú időn át erős fájdalmat, akár részleges bénulást is okozhat egy-egy marás, amelyből fél-egy évet is igénybe vehet a felépülés. Itthon 2001 óta nem történt halálos kimenetelű kígyóharapás, s a tragédiát akkor is a beadott ellenszérum által kiváltott allergiás reakció okozta. Az ezt megelőző hatvan évben pedig összesen két végzetes kígyótámadást tart számon a hazai egészségügyi adatbázis.
Tavaly Zalában is észleltek viperát, egy magyar túrázót pedig vipera mart meg a Tátrában.
