Hangyafarkast találtak a kiszáradt alföldi tóban
A Kardoskúti Fehér-tó térségében egyre gyakoribb a bordói tücsök, és megjelentek a hangyafarkasok is – számolt be a Körös-Maros Nemzeti Park. A nyár második felében tett megfigyelések azt jelzik, hogy egyre nagyobb teret kapnak a meleg, száraz és nyílt felszínekhez kötődő fajok.
A bordói tücsök az Alföldön régóta ismert, melegkedvelő faj. A kiszáradt tómederben az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozni vele, különösen a száraz aljzat mély repedései jelentenek számára kedvező élőhelyet: ezekben nappal elrejtőzhet a forróság és a ragadozók elől, alkonyat után pedig előbújva kezd ciripelni. Jelenléte azt mutatja, hogy a hosszabb száraz időszakok következtében a tómeder átmenetileg a szárazföldi fajok számára is kedvező élőhellyé alakulhat.
Ugyancsak figyelemre méltó a hangyalesők családjába tartozó hangyafarkas kardoskúti felbukkanása. A faj kifejlett példánya kissé a szitakötőkre emlékeztet, lárvája azonban a talajban élő, különös ragadozó. A laza felszínbe tölcsér alakú csapdát készít, amelynek mélyén elrejtőzve hangyákra és más apró ízeltlábúakra vár.
Kardoskúton valószínűleg a löszgyep növényzetének helyenkénti felnyílása és a kiszáradó talaj egyre porhanyósabbá válása teremthetett számára alkalmas élőhelyet. A Körös-Maros Nemzeti Park más tájain már ismert a hangyafarkas előfordulása, Kardoskútról azonban eddig nem volt megfigyelési adat.
Fontos megjegyezni, hogy egy új megfigyelés önmagában még nem bizonyítja, hogy a faj csak most jelent meg a területen: lehetséges, hogy korábban is jelen volt, de rejtett életmódja miatt nem került szem elé. A bordói tücsök gyakoribbá válása és a hangyafarkas észlelése egyben jelzés is: a fokozódó szárazság az élővilág minden részletében nyomon követhető. Miközben egyes meleg- és szárazságkedvelő fajok számára új lehetőségeket teremt, más, nedvesebb körülményekhez kötődő élőlények élőhelyét beszűkítheti.
