Rejtett életet él a mezők fekete hasú banditája
Nyugat-Európa több országában már kétségbeesetten védik és keresik, az alföldi rónákon azonban még vígan éli mindennapjait a hazai mezők egyik legkarakteresebb lakója: a mezei hörcsög. Ez a zömök, mindössze 220–450 grammos rágcsáló igazi túlélőművész, élete valóságos logisztikai és építészeti bravúr.
A mezei hörcsög bundája kifejezetten tarka: hátát sárgásbarna szőrzet borítja, pofáját világosbarna, sárgás és fehér sávok díszítik, hasa pedig koromfekete. Bár lakóhelyeik közel vannak egymáshoz, a hörcsögök valójában magányos remeték. Saját föld alatti birodalmukat szigorúan őrzik, a határokat mirigyváladékukkal jelölik meg. A hímek és nőstények kizárólag a párzási időszakban viselik el egymás társaságát.
Győrfy Hunor természetvédelmi őrkerület-vezető tavaly mezei hörcsög jelenlétére utaló nyomokat fedezett fel Tass határában. A talált kotorékok sűrűsége alapján stabil populációt azonosítottak, amelynek részletes felmérése jelenleg is zajlik. A rejtett életmódú rágcsáló vizsgálatához kameracsapdákat helyeztek ki a területen.
A hörcsög akár 6–8 méter hosszú alagútrendszert ás a puha talajba. A járatrendszerben jól elkülönülnek a különböző funkciójú helyiségek: a hálókamrát puha növényi szálak bélelik, az éléskamrák a téli tartalékot raktározzák, az illemhelyet pedig külön vakvágányon használja. Ha az megtelik, egyszerűen lefalazza földdel. A rendszerből több normál kijárat és néhány függőleges vészbejárat nyílik, amelyekbe veszély esetén azonnal belezuhan.
A hörcsög előszeretettel rágcsál zöld növényeket, gabonamagvakat, gyümölcsöket, de rovarokat, gilisztákat és csigákat is elfogyaszt. Gyűjtögetés közben hatalmas pofazacskóit teletömi terméssel, majd a zsákmányt a föld alatti raktárba viszi. Egy öregebb hím a nyár folyamán akár 3–5 éléskamrát is csordultig tölt. A pofazacskók kiürítését a mellső lábaival, határozott mozdulatokkal végzi, föld alatti bunkereiben pedig akár 15 kilogrammnyi termést is felhalmozhat a téli hónapokra.
Késő ősszel a hörcsög 1,5–2 méter mélyre húzódik a fagy elől. Október végétől márciusig téli álmot alszik, de időnként felébred, átvánszorog egyik éléskamrájába, eszik néhány falatot, majd tovább pihen az első tavaszi napsugarakig. A felszínen folyamatosan résen kell lennie, mert a parlagi sasok, kerecsensólymok, baglyok, rókák, valamint a molnár- és közönséges görények egyik kedvenc csemegéje.
Kedvező időjárás és elegendő táplálék esetén a hörcsögök elképesztő szaporodási fokozatra kapcsolnak: egyetlen év alatt akár három almot is felnevelhetnek, és az első tavaszi alomból született kölykök még ugyanabban az évben szülővé válhatnak. Ezt a robbanásszerű állománynövekedést nevezik gradációnak.
Az intenzív mezőgazdaság, a nagytáblás, vegyszerigényes kultúrák és a klímaváltozás azonban a hörcsögöket is megviseli. Az 1950-es évek óta a faj szaporodási rátája drasztikusan zuhan: míg régen 2-3 alom volt jellemző, ma egy nőstény gyakran már csak 1-2 almot képes sikeresen felnevelni egy szezonban.
A mezei hörcsög a leggyorsabban visszaszoruló európai emlősfajjá vált. Ami nálunk még megszokott látvány, az a kontinens nyolc országában már kritikusan veszélyeztetett kategóriába tartozik. Mindössze három olyan ország maradt Európában, ahol még stabilnak mondható állományok vannak: Csehország, Románia és Magyarország. Ezért a mezei hörcsög nálunk kiemelt természetvédelmi státuszt élvez, természetvédelmi értéke egyedenként 25 000 forint.
Ha a mezőgazdasági termelés biztonsága forog kockán, hatósági engedéllyel szabályozható a hörcsögállomány. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha minden egyéb célravezető, békés megoldást kimerítettek. Ilyen esetben a gazdák engedélyt kaphatnak a hörcsögök riasztására, elejtésére, gyérítésére vagy az állomány szabályozására, de a hatóságok kizárólag olyan korlátozó intézkedést engedélyeznek, amely a mezőgazdasági károkkal arányban áll, és nem okoz visszafordíthatatlan kárt a természetvédelem oldalán.
