Az Alföldi régiók nyugdíjasai mélyszegénységben
A legfrissebb Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatok ismét rávilágítottak a regionális egyenlőtlenségekre, ezúttal az átlagnyugdíjak szempontjából. Az idei statisztikák szerint Dél- és Észak-Alföld régiói továbbra is az ország legnehezebb helyzetben lévő területeinek számítanak. Az ott élő szépkorúak átlagos nyugdíjértéke mindössze a fővárosi összeg kétharmadát éri el. Mindezt tetézi, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke – a magas infláció mellett – 6,4 százalékkal romlott az év során.
Budapesti dominancia kontra alföldi tragédia
A KSH által közzétett térkép alapján a budapesti nyugdíjértékek országos csúcstartónak számítanak, ahol az öregségi nyugdíj átlagos összege 289 025 forint. Ezzel szemben az Alföldön található Csongrád-Csanád vármegye Kisteleki járásában a nyugdíjak átlagos összege mindössze 182 ezer forint. Ez az érték nemcsak országosan az egyik legalacsonyabb, hanem szinte megalázó különbséget mutat a fővárosi színvonalhoz képest.
A nagyobb nyugdíjértékekkel rendelkező megyék sorában Budapest mellett olyan térségek találhatók, mint Győr-Moson-Sopron, Pest, Fejér vagy akár Komárom-Esztergom. Ezekben az ellátások összege rendre meghaladja az országos átlagot, amely 242 327 forint.
Az élhetetlen periféria
Különösen lesújtó a helyzet a dél-alföldi Mórahalmi, Kisteleki és Kiskőrösi járásokban, illetve az észak-alföldi Csengeri és Baktalórántházai járásokban, ahol az átlagos nyugdíjösszegek nem érik el a 190 ezer forintot, lényegében lehetetlenné téve az időskori megélhetés biztosítását. Ezek a térségek az ország legelhanyagoltabb régióinak számítanak, ahol a gazdasági stagnálás és a strukturális hanyatlás végletekig kiszolgáltatottá tette a nyugdíjasokat.
Szétszakadó társadalom
A fővárosban belül sem egységes a kép. A XII. kerület például 331,7 ezer forintos átlagnyugdíjjal vezeti a rangsort, míg a XX. kerület lakói mindössze 262,1 ezer forintot kapnak. Ezek az eltérések azt mutatják, hogy még a viszonylagosan fejlettebb régiók is jelentős aránytévesztésekkel operálnak.
Kiélezett nyugdíjas lét
A KSH felméréseiből az is kiderült, hogy a nyugdíjasság nemzetközi értelmezése Magyarországon megroggyanni látszik. Az aránytalanul elosztott nyugdíjak hátterében nem csupán gazdasági, hanem mély társadalmi problémák is állnak. Közel 300 ezer idős ember havi juttatása nem éri el a 120 ezer forintot, ami már önmagában elítélendő hátrányos helyzetről árulkodik. Ráadásul 358 ezren szorulnak be a 120 és 160 ezer forint közötti mezsgyére, ami ugyancsak a létminimum határát súrolja.
Demográfiai kilátástalanság
A nyugdíjasok aránya országosan a nyomasztó demográfiai problémákra is rávilágít. Miközben Budapesten alacsonyabb a szépkorúak aránya, addig Tolna és Békés vármegyékben ez a mutató meghaladja a 30 százalékot. Ezek a számok azt a baljós képet festik, amely szerint Magyarország egyre inkább a perifériára sodródik a gazdasági és társadalmi fejlettség tekintetében.
A jövő kétségei
Összességében a KSH legfrissebb jelentése messze nem fest kecsegtető képet az ország nyugdíjasainak helyzetéről. Az egyre romló vásárlóérték, az aránytalan regionális eloszlás, valamint a társadalmi hanyatlás kétséget sem hagy afelől, hogy érdemi változások nélkül ezek a tendenciák idős emberek millióinak életminőségét sodorják veszélybe.
Forrás: sokszinuvidek.24.hu/mozaik/2025/04/30/nyugdijas-nyugdij-csongrad-ksh-szabolcs-bekes/
