Budapest gazdasági túlélése: hitelből a következő adóbefizetésig
A magyar főváros jelenlegi pénzügyi viszonyai katasztrofális állapotokat tükröznek. Kiss Ambrus, Budapest Főpolgármesteri Hivatalának főigazgatója egyértelművé tette, hogy a város működésének jelentős része egyszerűen folyószámlahitelből történik. Az iparűzési adóból származó bevételek megérkezéséig tartó időszakot a gyakorlatban kizárólag kölcsönpénzekből képesek áthidalni.
Elviselhetetlen teher: szolidaritási hozzájárulás
A kormány által kivetett szolidaritási hozzájárulás évről évre súlyosabb terhet ró Budapest önkormányzatára. Az idei évben a fővárosnak és a kerületeknek együtt 162,4 milliárd forintnyi összeget kell befizetniük az állami kasszába. Az első negyedév végére már 25 milliárd forintot vont le a Magyar Államkincstár kizárólag Budapest számlájáról.
Az elosztás aránytalansága megdöbbentő. Miközben 3200 önkormányzat közül idén már 855-nek kell részt vennie a „szolidaritásban”, a teljes összeg több mint 60 százalékát mindössze a települések kevesebb mint 4 százaléka fizeti ki. Ez a merev pénzügyi nyomás a főváros számára 31 milliárd forintos hiányt eredményezett már márciusra.
Uniós források: ígéretben, nem a számlán
Még súlyosabbá teszi a helyzetet, hogy az elmaradt uniós források tovább mélyítik a gazdasági szakadékot. A városnak járó támogatások, mint például a trolibuszok vásárlására előirányzott 11 milliárd forint, egyszerűen nem érkeztek meg. A városvezetés számára ezek a pénzek már el lettek költve, kínos likviditási rést hagyva maguk után.
Vég nélküli deficit és drámai kilátások
Kiss Ambrus szerint Budapest költségvetése az év nagy részében várhatóan mínuszban lesz. A hiány szeptemberre megközelíti a 60 milliárd forintot, és csak az iparűzési adóból történő befizetések után mérséklődhet. A tervek szerint azonban év végére is megmarad egy körülbelül 40 milliárdos hiány, amit vissza kell fizetni.
Ötszörös adóterhek öt év alatt
A szolidaritási hozzájárulás összege drasztikus emelkedést mutat: mindössze öt év alatt meghatszorozódott. 2020-ban az önkormányzatok még „csupán” 58 milliárd forintot fizettek, míg 2025-ben ez az összeg 360 milliárd forintra ugrott. A fővárosi kerületekkel együtt Budapest ebből az elképesztő sarcból egymaga 162,4 milliárddal veszi ki a részét.
Jogviták árnyékában
A kilátástalan helyzet miatt a főváros több jogi lépést is tett, hogy megkérdőjelezze a szolidaritási hozzájárulás kiszabásának és beszedésének jogosságát. Noha az igazság keresése jogi alapokon évekig elhúzódhat, Budapest számára azonban ezek a perek inkább tűnnek kétségbeesett kísérleteknek, mintsem azonnali megoldásoknak.
A város pénzügyi túlterhelése és a kormányzati központosítás egy olyan helyzetet eredményezett, amelyben a főváros csupán vegetál. Az adóból fenntartott „szolidaritás” csak növeli a problémák mélységét.
Forrás: 24.hu/fn/gazdasag/2025/04/19/kiss-ambrus-budapest-folyoszamlahitelbol-el/
