Az ország legdrágább hídja: újabb 80 milliárd forintos támogatás
A Mohácsi Duna-híd projektje újra reflektorfénybe került, miután a kormány további 80 milliárd forintot ítélt meg az építkezés előrehaladásának finanszírozására. A Magyar Közlönyben megjelent határozat, melyet Orbán Viktor aláírása is hitelesít, Lázár János építési és közlekedési minisztert hatalmazza meg a többletfeladatok végrehajtására. A projekt az eredetileg tervezett 300-320 milliárd forintos költségvetést durván túllépte, immár 389,3 milliárd forinttal számolnak.
A makrogazdaság árnyékában: a régió közlekedési rendszere fejleszthető
Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert további financiális források előteremtésére kötelezték: az idei évre 500 millió forintot, a jövő évben 3 milliárd forintot, 2027-ben 40 milliárdot, míg 2028-ban 36,5 milliárd forintot különít el a kiadásokra. Az érintett terület közlekedésének javítása azonban kérdéseket vet fel, hiszen a térség kapacitása és az infrastrukturális beruházás közötti összefüggések továbbra sem egyértelműek.
Párhuzamos utak és vitatható jelentőség
A beruházás kritikusai egyre gyakrabban emelik fel a hangjukat a projekt értelme ellen. Szakértők szerint az új híd megépítése aligha jelent érdemi javulást a közlekedésben, hiszen a Mohács és Szeged közötti utazás jelentéktelen időmegtakarítással járna. Ezen kívül fennáll a lehetősége annak, hogy három híd áll majd rendelkezésre a mindössze 60 kilométeres Duna-szakasz mentén, ami túlkapacitást eredményezhet az amúgy is kérdéses forgalomnövekedés tükrében.
Egy vállalkozás és a politikai szálak
A híd építkezésének kivitelezését a Szíjj László nevéhez fűződő Duna Aszfalt nyerte el, mely nem először kerül közvetlen kapcsolatba kormányzati megrendelésekkel. A beruházás költségeinek fokozatos emelkedése, valamint a közbeszerzési döntések átláthatósága egyre több kételyt ébreszt a társadalomban. A vállalkozási szerződés módosítását is beléptették a tervezett intézkedések körébe, feltéve, ha ezt a jogszabályok lehetővé teszik.
Geopolitikai vonatkozások
A kormányzat azzal érvel, hogy a Mohácsi Duna-híd jelentős mértékben elősegítené a dél-alföldi régió gazdasági fejlődését, valamint a Balkán és Szerbia közötti tranzitforgalmat. A települési térségen belüli hozzáférhetőségeket is javítják, például új csomópontok és bekötőutak kialakításával. Az M6-os autópályát a Határ- és térségfejlesztési projekt részeként kapcsolják a régió közlekedési rendszeréhez. Mindemellett zajlanak a röszkei és tompai határátkelők fejlesztésének előkészületei is.
Társadalmi és közpolitikai dilemmák
A költségek folyamatos emelkedése és a térséget alig érintő forgalmi szükségletek felvetik a kérdést: indokolt-e egy ekkora volumenű beruházás? Sokak számára ez csupán újabb példája a közpénzek elosztásában tapasztalható visszásságoknak, melyek az átláthatóság és a köz érdekében történő munka hiányát tükrözik. A hivatalos érvek mögött húzódó gazdasági és politikai érdekek csak tovább növelik a közvélemény elégedetlenségét.
