Németország gazdasági fordulópont előtt
Február 23-án Németország nemcsak egy új kancellárt választ, hanem szembenéz az évek óta tartó gazdasági kihívásokkal is. A több évtizedes költségvetési szigor eddigi rendíthetetlensége megtörni látszik, hiszen a félrecsúszott gazdasági mutatókat sürgősen ki kell igazítani. A világ harmadik legnagyobb gazdaságának krízise ma már nemcsak a német polgárokat érinti, hanem az Európai Unió teljes szerkezetét befolyásolni képes. A kérdés, hogy a válságos helyzetben merre indul el az ország.
A német recesszió második éve terheli az unió perifériáin elhelyezkedő országokat is, amelyeket a beszállítói láncokon keresztül érint közvetlenül. A helyzetet súlyosbítja az energiaárak drasztikus emelkedése, amely az orosz-ukrán konfliktusból fakadó geopolitikai helyzet következménye, valamint az amerikai vámpolitika további akadályokat gördíthet Németország gazdasági talpra állása elé.
A Friedrich Merz vezette CDU és az új gazdasági irány
Friedrich Merz, a CDU jelenlegi vezetője, határozottan hirdeti a német gazdaság versenyképességének visszaszerzését. Ennek érdekében elképzelhető, hogy szakítanak az Angela Merkel kormányzása alatt domináló költségvetési szigor paradigmájával. Bármit is hoz a választás, az biztos, hogy Németország új gazdaságpolitikája elmozdul az eddigi status quo-tól. Ez az átalakulás nemcsak Németország, de az Európai Unió gazdasági perspektívája szempontjából is kulcsfontosságú lesz.
Az elmúlt évtizedek adósságfék-szabályai ugyan csökkentették a német államadósságot, de az infrastrukturális beruházások hanyagolásával komoly hátrányokat okoztak. A kritikus helyzetért felelős fiskális politika azonban már nem tartható tovább, Nevezetesen a GDP-arányos államadósság csökkenését a strukturális hiány maximalizálása mellett vonták be a rendszerbe, ami nem ösztönözte növekedési pályára az ország gazdasági mutatóit.
Angela Merkel öröksége: stabilitás árnyoldalakkal
Angela Merkel tizenöt éves politikai pályafutását a stabilitás fogalmával azonosították, melyhez tartozik a foglalkoztatási ráta jelentős növekedése, valamint az exportvezérelt gazdasági modell erősítése. 2005 és 2021 között például hatmillió munkahely létrejöttét sikerült elérnie a német gazdaságnak, ugyanakkor az energiapolitika terén elkövetett hibák mára óriási teherként jelentkeznek. A munkaerő termelékenység stagnálása, illetve az elektromos hálózat fejlesztésének elmaradása különösen kritikus elemek az örökségében.
A GDP-arányos adókulcsok szintén jelentős akadályként mutatkoznak: a magasan megsarcolt munkajövedelmek és társasági adók tovább gátolják a gazdasági innovációt és a nemzetközi versenyképességet. A munkabérek adóterhei a belgák után a legmagasabbak Európában, ami szinte lehetetlenné teszi a dinamizálódást a nagyvállalati szférában.
Globális versenyképességi dilemma
A számok nem hazudnak. Az utóbbi két évtized során az Egyesült Államok GDP-je 80 százalékkal bővült, míg Németországé mindössze 50 százalékos növekedést mutatott. Az amerikai gazdasági modell rugalmassága az európai bürokratikus lassúság és költséges szigor éles kontrasztját tárja elénk. Ennek tanulsága tisztán körvonalazódik: Németország nem engedheti meg magának, hogy a régi megszokásokhoz ragaszkodva próbáljon meg válaszolni a XXI. század globális kihívásaira.
Ahhoz, hogy a német gazdaság újra felvegye a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával, elkerülhetetlen lesz bizonyos konzervatív gazdasági dogmák felszámolása. A választási eredmények ennek irányáról is sokat elárulhatnak, mivel Friedrich Merzék új hozzáállása egyértelműen mérföldkövet jelenthet. A berlini döntéshozók vállain azonban hatalmas súly nyugszik. Egy félresiklott irány könnyen további szakadékba taszíthatja az országot – és egész Európát is.
Forrás: 24.hu/kulfold/2025/02/14/nemet-gazdasag-valasztasok-cdu-merz-adoterhek-csokkentese-adofek-hiany/
