Polt Péter Strasbourghoz fordul alkotmánybírósági tagságának elvesztése miatt
Polt Péter, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke bejelentette, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul alkotmánybírósági tagsága elvesztése miatt. A döntést a saját önbecsülése és az ország érdeke miatt hozta meg.
Polt Péter az új legfőbb ügyész parlamenti választásának napjára időzített nagyinterjúban beszélt erről. Az interjúban hangsúlyozta: jogállamban bírósági elnököt vagy bírót ilyen módon nem lehet hivatalából elmozdítani. Erre számos nemzetközi szintű döntés született, például Baka András ügyében is.
Elmondása szerint nem arról van szó, hogy ne lehetne például 70 éves korhatárt bevezetni, vagy a 12 éves mandátumot kilencre csökkenteni – de csak kimenő rendszerben. Azoknak, akiket tizenkét évre választottak meg, ki kell tölteniük a tizenkét évet; akiket az új szabályok szerint választanak, azok mandátuma már kilenc év.
Polt Péter az interjúban hosszan beszélt a Fidesz indulásától az elmúlt évekig terjedő időszakokról, és tagadta azokat a vádakat, amelyek szerint hivatali ideje alatt az ügyészségen nem vizsgálták ki a kormánypárthoz köthető nagy ügyeket. Az OLAF által is nyomozott és csalásnak ítélt Elios-üggyel kapcsolatban is azt állította: jogszerű volt, hogy nem találták büntethetőnek Tiborcz István közvilágítási bizniszét.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálta az ügyet, és úgy ítélte meg, hogy történhetett közigazgatási szabálytalanság, de csalás vagy sikkasztás nem. Az Elios-ügyet megszüntető határozat legfontosabb megállapítása az volt, hogy azért nincs helye büntetőjogi felelősségre vonásnak, mert Magyarországon a vertikális kartellt nem büntetik. Az OLAF egyik fő állítása éppen az volt, hogy vertikális kartell történt. Polt szerint ez lehet szabálytalan, de nem feltétlenül értékelendő büntetőjogilag.
