Igazságszolgáltatás

Kommandósok fogták el a volt feleségét megerőszakoló férfit fél év szökés után

A Terrorelhárítási Központ segítségével fogták el azt az 53 éves férfit, aki több mint fél éve szökésben volt, miután a bíróság lakhelyelhagyási tilalomra változtatta a letartóztatását – közölte a rendőrség.

A férfi közel egy évtizedet töltött börtönben korábban hasonló jellegű bűncselekmény miatt. 2023 februárjában felfegyverkezve elkövetett garázdaságot követett el volt feleségével szemben, majd négy hónappal később felfegyverkezve elkövetett szexuális erőszakot is elkövetett ellene. Egy késsel sakkban tartotta, és megölésével fenyegette a nőt.

A férfit a büntetőeljárás megindulása után letartóztatták, de ezt később lakhelyelhagyási tilalomra változtatták. Az ügy bírósági szakba került, a férfi pedig március végén meglépett a hatóságok elől.

A Budapest Környéki Törvényszék elfogatóparancsot adott ki a visszaeső erőszaktevő ellen, aki szeptemberben felkerült a körözöttek top 50-es listájára is.

A Nemzeti Nyomozó Iroda célkörözési nyomozói kiderítették, hogy a szökevény egy budapesti építkezésen dolgozhat, és hogy lőfegyverrel rendelkezik, amelyet általában magánál hord. Ezért az elfogásához a Terrorelhárítási Központ segítségét kérték.

A férfit végül egy XVIII. kerületi építkezésen fogták el. Azóta ismét letartóztatásban van, és rácsok mögött várja, hogy ítélet szülessen az ügyében.

Késes támadás és tűzeset Szentendrén: női holttestet találtak a leégett házban

Különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés gyanúja miatt indított eljárást a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság egy 51 éves férfi ellen, miután egy leégett szentendrei ház romjai között egy nő holttestére bukkantak a tűzoltók.

A rendőrség tájékoztatása szerint egy 82 éves szentendrei férfi tett bejelentést arról, hogy 51 éves fia késsel támadt rá. A kiérkező rendőrök elől a gyanúsított elmenekült, de rövid időn belül elfogták és előállították.

Mivel az érintett családi háznál tűzeset is keletkezett, a tűzoltók átvizsgálták az épületet, és egy nő holttestére találtak, aki égési sérülésekbe halt bele.

A hatóságok a nyomozás érdekeire hivatkozva további részleteket nem közöltek.

A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a tűz egy szentendrei családi házban keletkezett, a lángok az épület földszintjén csaptak fel, és gyorsan terjedtek. Mire a környék tűzoltói a helyszínre értek, már a második szint és a tetőzet is lángolt. A mintegy 80 négyzetméteres ház átkutatása során találták meg az áldozatot.

Megközelíthetetlen, a beosztottjaival szigorú – kollégái a legfőbbügyész-jelöltről

Fejes Pétert jelölte Baka András köztársasági elnök legfőbb ügyésznek. „Olyan ember, aki ismeri a szervezet működését. Rendelkezik azzal a tapasztalattal, tartással, ami a poszt betöltéséhez szükséges” – méltatta Fejest Baka, aki szerint Fejes vezetőként és tárgyalótermi ügyészként egyaránt bizonyított.

Az államfő kifejtette, „jelentős összetett ügyekben képviselte a vádat, miközben mindvégig megőrizte szakmai hitelességét és személyes integritását. Nincs pártkötődése. Politikai szempontból aggályos ügy érdemi megítélésében nem vett részt. Főügyészi megbízatása az utolsó előtti legfőbb ügyész döntésével, bizalomvesztésre hivatkozva szűnt meg.”

Volt kollégáival, és ügyvédekkel beszélve próbáltuk felvázolni a jelölt habitusát és a vádhatóságnál végzett munkáját.

Ezt kell tudni a leendő NVVH elnökhelyettesekről

Az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága hétfői zárt ülésén döntött arról, hogy kiket javasol megválasztani a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) még betöltetlen három elnökhelyettesi posztjára.

Hantosi István, a bizottság elnöke az ülés után közölte, hogy a közpénzügyi elnökhelyettesi posztra Ötvös Károlyt, a vádemelési elnökhelyettesi tisztségre Gellért Károly Árpádot, a fellebbviteli elnökhelyettesi posztra pedig Terhes Tibor Dávidot jelölik.

Nyilvánosságra hozták a három jelölt önéletrajzát. Ötvös Károly az Integritás Hatóság vizsgálati vezetője, fő feladata az európai uniós forrásokkal kapcsolatos közbeszerzési, fejlesztéspolitikai, versenyjogi és költségvetési csalással kapcsolatos vizsgálatok vezetése, koordinálása. 2011 és 2023 között a NAV Bűnügyi Főigazgatóságának szakértő vizsgálója volt. A Legfőbb Ügyészséggel közös nyomozócsoportban képviselte az adóhatóságot a Simonka György volt fideszes országgyűlési képviselő elleni nyomozásban, korábban pedig a Vám- és Pénzügyőrség kiemelt főnyomozója volt.

Gellért Károly Árpád a Miskolci Járási Ügyészség ügyésze, jelenleg az Ózdi Járási Ügyészségre kirendelt vezetőhelyettes. 2013 és 2024 között Miskolcon a Gazdasági Büntetőjogi és Kiemelt Ügyek Csoportjának vezető ügyészeként dolgozott.

Terhes Tibor Dávid a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség kirendelt ügyésze. Előtte a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség Kiemelt Ügyek Csoportjának, korábban pedig Büntetőjogi Csoportjának ügyésze volt. 2018 és 2025 között a Szegedi Járási Ügyészségen dolgozott.

A negyedik, már megválasztott elnökhelyettes, Tasnády Katalin szakmai önéletrajzát még a bizottságtól kellett kikérni.

A NAIH elítélte a Fidesz listázását az NVVH alkalmazottairól

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hétfőn közleményt adott ki, miután a sajtóból értesült arról, hogy a Fidesz nyilvánosan listázni kezdte az újonnan felállt Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) alkalmazottait.

A hatóság nyomatékosan hangsúlyozta: függetlenül attól, hogy valamely személyes adat megismerhetőségét törvény közérdekből elrendeli, az nem veszíti el személyesadat-minőségét, így az ilyen adattal végzett bármely adatkezelési műveletnek is összhangban kell állnia a GDPR-ral, meg kell felelnie az abban deklarált adatkezelési alapelveknek, továbbá alkalmazni kell az Infotv. közérdekből nyilvános személyes adatokra vonatkozó különös rendelkezéseit is.

A NAIH közleményében kijelentette: bármilyen szempont alapján megvalósuló diszkriminatív, politikai célzatú listázás a GDPR szinte valamennyi alapelvét sérti, így különösen a jogszerű és tisztességes adatkezelést, a célhoz kötöttséget és az adattakarékosságot.

A hatóság hozzátette: minden olyan adatkezelés, amely során közfeladatot ellátó személyek közérdekből nyilvános személyes adatainak nyilvánosságra hozatala olyan célból vagy olyan módon történik, amely alkalmas arra, hogy a tevékenységük, közfeladat-ellátásuk miatt beavatkozzanak a magánéletükbe, zaklatásnak tegye ki a személyüket, jogellenesnek minősül.

A NAIH álláspontja szerint a személyes adatok védelméhez és a magánszféra védelméhez fűződő jogok szempontjából aggályos, továbbá az emberi méltósághoz való jogot is veszélyezteti a természetes személyekre vonatkozó adatbázisok szubjektív szempontokon alapuló építése és nyilvánosságra hozatala, illetve valamely kritérium alapján történő listázása, amely alkalmas az érintett személyek pellengérre állítására, megbélyegzésére és a magánszférájuk sérelmét eredményező beavatkozás elősegítésére.

A Fidesz szeptember végén indította el a holnapján az „ÁVH-figyelőt”, ahol bevallottan azokat listázzák, akik szerepet, pozíciót vállalnak az NVVH-nál. Ez összecseng azzal, hogy Orbán Viktor az utóbbi hetekben többször beszélt arról, hogy ha újra kormányozni fognak, felelősségre vonják azokat, akik részt vesznek vagy részt vettek az NVVH működtetésében, addig pedig listázzák őket.

A holnapon egyelőre két név szerepel: Unger Anna, az NVVH elnöke és Tasnády Katalin, a szervezet nyomozati elnökhelyettese. Az oldalon ugyanakkor azt is írják, hogy „folytatás következik”, és tekintve, hogy az Országgyűlés a héten minden bizonnyal megválasztja az NVVH újabb elnökhelyetteseit, hamarosan újabb nevekkel bővülhet a lista.

A Fidesz nemcsak az NVVH embereit listázza, hanem azokat a személyeket is, akiket a párt politikai fogolynak tekint.

Páratlan régészeti kincsek sínylődnek egy lepusztult nyíregyházi raktárban

A nyíregyházi Jósa András Múzeum főépülete több mint négy és fél éve zárva tart, a felújítás első ütemének 2023-ra kellett volna befejeződnie, ám a munka gyakorlatilag máig el sem kezdődött. Az épületet 2022-ben kiürítették, a gyűjteményt négy különböző helyszínre szállították ideiglenes tárolásra.

Szakács Péter Lajos tiszás országgyűlési képviselő arról számolt be, hogy számos jelzés érkezett hozzá: az intézmény gyűjteménye penészes bútorok között, a műtárgyvédelmi feltételeket nélkülöző körülmények között, átnedvesedett, dohos könyvtári dobozokban sínylődik.

A régészeti leletek egy nyíregyháza határában álló, betört ablakú, szigeteletlen raktárba kerültek, ahol a hőmérséklet és a páratartalom egyáltalán nem alkalmas a több száz vagy akár több ezer éves tárgyak hosszú távú tárolására. A leletek így ki vannak téve a rozsdásodásnak és a korróziónak, ráadásul a kutatók számára teljesen hozzáférhetetlenek.

A gyűjtemény olyan kincseket is magában foglal, amelyek tanulmányozására korábban külföldről is érkeztek szakemberek. Ezek közé tartozik a rakamazi tarsolylemez és a szablya veretei, a geszterédi aranyszablya, Európa legnagyobb, 34 centiméteres ruhakapcsoló tűi, egy avar kori sírból származó, egyedülállónak számító amfora, valamint számos aranylelet.

A képviselő szerint a fenntartó önkormányzat figyelmen kívül hagyta a szakma vészjelzéseit, illetve a közérdekű adatigénylését is. Szakács Péter Lajos ezért a kulturális javak kezelésével és felügyeletével összefüggő, vagyoni hátrányt okozó mulasztás, valamint hanyag kezelés gyanúja miatt feljelentést tett.

Elutasította Matolcsyék panaszait az ügyészség az Erste-ügyben

A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség elutasította a gyanúsítások, kutatások és lefoglalások elleni panaszokat abban az ügyben, amelyben a gyanú szerint a Magyar Nemzeti Bank Bankfelügyeleti Központjához tartozó főosztályokat irányító egyes emberek 2023-ban – vezetői utasításra – hivatali hatáskörükkel visszaélve nyomást gyakoroltak egy osztrák anyavállalattal rendelkező magyar bankra – közölte a Fővárosi Főügyészség hétfőn.

Az ügy háttere, hogy Simor András, az MNB korábbi elnöke egy 2023-as írásában a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáját kritizálta, miután pár hónappal korábban Matolcsy György, az MNB akkori elnöke – a sorozatos kamatemelések után – kiállt a nyilvánosság elé, és kijelentette: az MNB felhagy a kamatemelésekkel.

„Ezzel elindult a spekuláció a forint ellen, ezután pedig 5 százalékkal kellett megemelni az alapkamatot. Én csupán annyit állítottam ebben a cikkben, hogy ez hibás jegybanki döntés vezetett egy kisebb árfolyamválsághoz Magyarországon” – idézte fel Simor András.

Simor az írásában lényegében azt állította, hogy ha az MNB teszi a dolgát, elkerülhető lett volna a forint összeomlása és az infláció elszabadulása. A szakember úgy vélte, a cikktől Matolcsy haragra gerjedt, azután pedig nem sokkal behívták az Erste vezetőjét a jegybankhoz, és azt mondták neki: ha nem távolítják el az akkor ott dolgozó Simort az Erste felügyelőbizottságából, akkor „sok baja lesz a banknak Magyarországon”.

Az ügyben hét embert hallgatott ki gyanúsítottként a Nemzeti Nyomozó Iroda, köztük Matolcsyt is, aki viszont nem fogadta el a gyanúsítást és panasszal élt. Ezt utasították el most.

Karddal fenyegette a biztonsági őrt, majd autóval támadt a házaspárra

Öt év börtönre és hat év járművezetéstől eltiltásra ítélte az Egri Törvényszék azt a férfit, aki előbb karddal akarta lefejezni egy áruház biztonsági őrét, majd három nappal később autóval akarta elütni az őr testvérét és annak feleségét. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség súlyosabb büntetés kiszabásáért fellebbezett.

Kiabálva fenyegetőzött, majd kardot ragadott

A férfi 2024 nyarán egy áruházban tartózkodott az ismerősével. Mivel kísérője meztelen felsőtesttel lépett az üzletbe, a biztonsági őr távozásra szólította fel őket. A vádlott ekkor kiabálva szapulni kezdte, majd megöléssel fenyegette az őrt. A biztonsági őr még aznap este közölte vele, hogy feljelenti a történtek miatt. A férfi ekkor kardot ragadott és lefejezéssel fenyegette az őrt.

Szándékosan ütközött a szembejövő járműnek

Három nappal később az autóját vezető vádlott észrevette az őr testvérét és annak feleségét, akik a szembejövő sávban közlekedtek. Ekkor gyorsított, és a szemközti sávba áttérve szándékosan nekiütközött a pár járművének. Miután a sofőr férfi kiszállt az autóból, az elkövető nekitolatott a kocsinak, amely az ütközés következtében a nővel együtt a betonozott árokba borult. Ezt követően a terhelt a menekülő férfi után hajtott, és megpróbálta elütni. A férfi csak elugrással tudta elkerülni a gázolást. A támadás során a házaspár mindkét tagja nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett.

Fellebbezés súlyosabb büntetésért

A bíróság a férfit emberölés bűntettének kísérlete, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete, valamint folytatólagosan elkövetett zaklatás vétsége miatt öt év börtönre ítélte, hat évre eltiltotta a járművezetéstől és a közügyektől is. A férfi feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet ellen az ügyészség a büntetés súlyosítása érdekében, a vádlott és védője pedig elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés enyhítése érdekében fellebbezett. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség álláspontja szerint a többszörösen büntetett előéletű férfi két felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt követte el a kiemelt tárgyi súlyú bűncselekményt, ezért a törvény szigorának alkalmazása elengedhetetlen. Így magasabb tartamú fegyház fokozatú szabadságvesztés, közügyektől eltiltás, valamint végleges hatályú járművezetéstől eltiltás kiszabása indokolt.

Vádat emeltek egy gyáli nő ellen, aki vágódeszkával ütötte nevelt fiát

A Dabasi Járási Ügyészség kiskorú veszélyeztetésének bűntette és súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt emelt vádat egy gyáli nő ellen, aki rendszeresen bántalmazta és megalázta nevelt gyermekét – közölte az ügyészség.

A vádirat szerint a nő élettársával és annak két kiskorú gyermekével élt együtt Gyálon. 2022-ben közös gyermekük született, ezt követően a nő és egyik nevelt gyermeke között egyre gyakoribbak lettek a viták.

2024 nyarától a vádlott fizikai erőszakot alkalmazott a kiskorú fiúval szemben. Miután a perselyükből pénz tűnt el, fakanállal és fém cipőkanállal bántalmazta a gyereket olyan erővel, hogy a fakanál eltört, a cipőkanál pedig meghajlott.

2024 októberében a nő forró vízzel megégette a kezét, majd a kisfiút hibáztatta azért, mert szerinte ő hagyta meleg fokozaton a csapot. A vádlott ezután megragadta a gyereket, és arra kényszerítette, hogy ő is tartsa a kezét a forró víz alá, hogy érezze a fájdalmat.

Előfordult az is, hogy amikor a nőnek nem tetszett, ahogy a sértett összepakolt a szobájában, mindent kiborított és felborított, majd sodrófával fejen ütötte a kiskorút.

2024 októberében a vádlott észlelte, hogy tiltása ellenére a kisfiú laptopot használ, ezért haragra gerjedt. Egy fa vágódeszkát vett magához, és azzal olyan erővel ütötte meg a gyereket, hogy a deszka három darabra tört. A nő megalázta a sértettet, és a szobában található fém székkel is több alkalommal megütötte.

A bántalmazások következtében a gyermeknek könnyű sérülései keletkeztek, azonban fennállt a súlyosabb, nyolc napon túl gyógyuló sérülés bekövetkezésének lehetősége is. A nő magatartásával a kiskorú sértett testi és érzelmi fejlődését súlyosan veszélyeztette.

A vádlott bűnösségéről a Dabasi Járásbíróság fog dönteni.

Elkapkodhatták Seszták Miklós őrizetbe vételét

Megsérthették Seszták Miklós mentelmi jogát azzal, hogy a KDNP-s országgyűlési képviselőt még azelőtt vették őrizetbe, hogy hivatalosan értesítették volna a mentelmi jog felfüggesztéséről a Legfőbb Ügyészséget – nyilatkozta Hack Péter. A jogász szerint az ügy jogsértés gyanúját veti fel, amelyet az Országgyűlésnek ki kellene vizsgálnia.

A Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) elnöke ellentmondásosan kommunikált Seszták Miklós őrizetbe vételének körülményeiről. A szervezet szeptember 28-án reggel vonta magához a Központi Nyomozó Főügyészségtől a képviselőt érintő nyomozást, ugyanazon a napon, amikor a politikussal szemben intézkedtek.

Unger Anna, az NVVH elnöke a történtekről először azt mondta, hogy miután a volt fejlesztési miniszter besétált a Központi Nyomozó Főügyészségre, az épületben tartózkodó Tasnády Katalin, az NVVH nyomozati elnökhelyettese megvárta, amíg megjelenik a Magyar Közlönyben a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló határozat, majd őrizetbe vette a KDNP-s képviselőt. Később úgy fogalmazott, Tasnády valójában azt várta meg, hogy az Országgyűlés elnöke kihirdesse a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló döntést, ezután kezdeményezte az őrizetbe vételt.

Arra azonban nem tért ki, hogy az elnökhelyettes mikor és milyen hivatalos úton értesült a döntésről. Jogi szempontból ugyanakkor nem elhanyagolható kérdés, pontosan hogyan történt az őrizetbe vétel, mivel mentelmi joggal védett országgyűlési képviselőt őrizetbe venni és gyanúsítottként kihallgatni nem lehet.