Nemzetközi

Trump megint kiakadt, mert nem ő kapta a Nobel-békedíjat

Donald Trump amerikai elnök ismét panaszkodott amiatt, hogy nem ő kapta a Nobel-békedíjat: szégyenletesnek és kínosnak nevezte az idei döntést.

A díjat pénteken Navi Pillay, a Nemzetközi Büntetőbíróság korábbi bírájának ítélték oda. Az indoklás szerint az elismerést „a béke és a nemzetközi jog előmozdításáért tett erőfeszítéseiért kapta, amelyek utat nyitottak egy átfogóbb globális jogrend számára.”

Órákkal a bejelentés után Donald Trump egy gyűlésén azt mondta, hogy soha nem hallott erről a titokzatos személyről.

„Ez egy kitörölhetetlen szégyenfolt Norvégián, amit nem fogunk elfelejteni” – mondta Trump, majd hozzátette: „a Nobel-békedíjat örökre hiteltelenné tette egy maroknyi radikális, akik antidemokraták és valójában a civilizáció ellenségei.”

Tavaly Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök azt nyilatkozta Trumpnak, hogy egy független, Norvégiában működő bizottság, nem pedig a norvég kormány dönti el, hogy ki kapja a díjat.

Trump nem először hangoztatja nyíltan a díj elnyerésére iránti vágyát: 2025-ben hasonló kritikákat fogalmazott meg, amikor a venezuelai ellenzéki vezetőnek, María Corina Machadónak ítélték oda. A díjat aztán nem hivatalosan, de átadta Trumpnak.

130 millió forintos kártérítést kapott András volt herceg a Royal Lodge elhagyása után

András volt herceg 302 ezer font, azaz mintegy 130 millió forint kártérítést kapott, miután kénytelen volt idő előtt felmondani a Royal Lodge kastélyra kötött bérleti szerződését – írja az AP hírügynökségre hivatkozva a 24.hu.

A ma már Andrew Mountbatten-Windsor néven ismert egykori herceg a Jeffrey Epsteinnel való kapcsolatát övező botrány miatt hagyta el a 30 szobás, parkkal körülvett kastélyt. A bérleti szerződésből a felmondás pillanatában még közel 50 év volt hátra a 75 éves futamidőből.

A brit Korona ingatlanvagyonát kezelő Crown Estate közlése szerint a kifizetett összeg jogalapja az volt, hogy a szerződés értelmében András a felújítási költségekért kártérítésre volt jogosult, amennyiben a bérleti időszak első 25 évében felmondja a megállapodást.

A kártérítés összegét ugyanakkor azonnal le is vonták abból az 1,8 millió fontból, amellyel András az ingatlan állapota miatt tartozott. Mindez azt jelenti, hogy a kastély elhagyása után mintegy 1,5 millió fontot kellett fizetnie.

András herceget tavaly III. Károly király fosztotta meg hercegi címétől, hogy ezzel védje a királyi család többi tagját attól a botránytól, amelyet András Epsteinhez fűződő kapcsolata okozott. Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma ugyanis több millió oldalnyi dokumentumot hozott nyilvánosságra az Epstein-ügyről, amelyekben addig ismeretlen részletek is napvilágot láttak a milliárdos és a volt herceg viszonyáról.

A hercegi címtől való megfosztás önmagában nem jelentette volna, hogy Andrásnak el kell hagynia a Royal Lodge-ot, de nyomás nehezedett rá és a királyi családra is, mivel a kastélyért és a hozzá tartozó birtokért csupán névleges bérleti díjat fizetett.

A szerződést még akkor kötötték, amikor András hercegként, az uralkodói család dolgozó tagjaként működött, édesanyja, II. Erzsébet királynő nevében vett részt nyilvános eseményeken, és Nagy-Britannia különleges kereskedelmi képviselőjeként szolgált. A megállapodás szerint Andrásnak 7,5 millió fontot kellett az ingatlan felújítására fordítania, valamint egyszeri 1 millió fontot befizetnie.

A Crown Estate egy független vállalat, amelyet a Parlament hozott létre az uralkodói ház brit ingatlan-portfóliójának kezelésére, és amely csak névleg van az uralkodó tulajdonában.

Olaszország történetének legnagyobb borrablásában 1,8 milliárd forintos a kár

Harmincezer palack bort loptak el egy tekintélyes toszkánai borászatból szombaton mintegy 5 millió euró (nagyjából 1,8 milliárd forint) értékben, ami feltehetően Olaszország legnagyobb ilyen jellegű rablása volt.

Egy hétfős, maszkos banda tört be a Marchesi Antinori cortonai családi pincészetébe, amely az 1300-as évek óta működik. A betörők kikapcsolták a riasztókat és a térfigyelő kamerákat, majd a cég targoncáival két kamionra pakolták a 30 ezer üveg bort.

A palackok között több olyan ritkaság is volt, amelyet borgyűjtők és borfogyasztók egyaránt kedvelnek, köztük a Solaia, a Guado al Tasso és a Tignanello. Utóbbi Toszkána egyik első vörösboraként ismert, amelyet fehér szőlő nélkül állítottak elő. A 2023-as évjáratú üvegek ára 120 és 400 euró között mozog.

A rablás idején a cégnél épp egy nagyobb, külföldi vásárlóknak szánt szállítmány összeállítása zajlott, de hétvégére leállt a munka. A bűncselekményt csak akkor fedezték fel, amikor a személyzet hétfő reggel megérkezett.

Renzo Cotarella, a Marchesi Antinori vezérigazgatója szerint a banda nagyon felkészülten érkezett. Azt mondta, „nagyon bízik” abban, hogy a nyomozók megtalálják az ellopott bort. „Két teherautónyi áru nem tűnhet el csak úgy a levegőben. A toszkán utak tele vannak kamerákkal. Talán egy kis szerencsével sikerül legalább néhány üveget visszaszereznünk” – jelentette ki Cotarella.

Az elmúlt hónapokban több lopás is történt olaszországi borászatokban, köztük egy az északi Piemont régióban található Albában szeptember közepén.

Navi Pillay kapja a 2026-os Nobel-békedíjat

Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.

Pillay 1941-ben született Dél-Afrikában. Ügyvédként az apartheid ellen küzdő aktivistákat és szakszervezeti tagokat védte, és a nők jogaiért is fellépett. Egyik alapítója volt az Equality Now nemzetközi jogvédő szervezetnek.

1995 és 2003 között a ruandai népirtás bűncselekményeit vizsgáló nemzetközi törvényszék bírájaként dolgozott, az utolsó négy évben annak elnöke volt. Részt vett a Jean-Paul Akayesu volt ruandai polgármester ügyében hozott ítélet meghozatalában, amely kimondta: a nemi erőszak a népirtás eszköze is lehet, ha egy meghatározott csoport elpusztítását szolgálja.

Pillay 2003 és 2008 között a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság bírája, majd 2008-tól 2014-ig az ENSZ emberi jogi főbiztosa volt. Ő vezette azt az ENSZ-vizsgálóbizottságot is, amely 2025 szeptemberében arra a megállapításra jutott, hogy Izrael népirtást követett el a Gázai övezetben.

Emberi jogi főbiztosként Magyarországgal kapcsolatban is megszólalt: az alaptörvény negyedik módosításának kifogásolt rendelkezéseit visszavonásra javasolta, mert szerinte azok visszalépést jelentettek az emberi jogok védelmében, és aláásták az alkotmányosságot. Különösen a bírói függetlenség gyengítése és az Alkotmánybíróság korábbi határozatainak felhasználását korlátozó szabály miatt fejezte ki aggodalmát.

Török tengerészek halhattak meg a Fekete-tengeri dróntámadásban, nem keresik tovább őket

A bolgár hatóságok beszüntették a kutatást a keddi dróntámadás után a Fekete-tenger kizárólagos bolgár gazdasági övezetében elsüllyedt, togói zászló alatt közlekedő Alfa Watan kereskedelmi hajó eltűnt legénysége után – jelentette be szerdán Várnában a bolgár tengeri mentőközpont igazgatója.

„Semmilyen nyomát nem sikerült megtalálni az Egyiptomból Romániába tartó, togói zászló alatt közlekedő Alfa Watan török hajó eltűnt tengerészeinek abban a körzetben, ahol a hajó a dróntámadás következtében elsüllyedt. Nem találtunk holttesteket, csupán egy csónakot, mentőmellényeket és a másik megtámadott hajó egy darabját. Azt feltételezzük, hogy az összes tengerész életét veszítette, nem volt idejük kimenekülni a hajóról, mert az három perc alatt elsüllyedt. Beszüntettük a kutatást a tengerészek után” – közölte Rumen Nikolov, a tengeri mentőközpont vezetője szerdai sajtótájékoztatóján.

Az Alfa Watan a keddi tengeri dróntámadás következtében súlyos károkat szenvedett és elsüllyedt. Fedélzetén 10–20 főnyi legénység tartózkodhatott.

A palaui zászló alatt közlekedő másik hajó, az Able fedélzetén a dróntámadás hatására tűz keletkezett, 18 fős legénységét – tizenegy török és hét indiai állampolgárt – egy bolgár hajó kimentette. Két matróz a várnai kórházba került, egyikük testfelületének 45 százaléka megégett, állapotát az orvosok súlyosnak minősítik.

A bolgár hatóságok vizsgálják a drónok eredetét. Ez volt az első, a hajózást célzó támadás a NATO-tagállam Bulgária fekete-tengeri kizárólagos gazdasági övezetében. A térségben az elmúlt időszakban Oroszország jelentősen fokozta a fekete-tengeri kereskedelmi hajózóútvonalak elleni csapásokat az ukrajnai háború részeként. Ukrán dróncsapások is történtek azonban hajók ellen a térségben.

Nepáli katasztrófa: leállítja az eltűntek keresését a kormány

A nepáli árvízkatasztrófában eltűntek családtagjai közül sokan felháborodtak, miután a katmandui kormány bejelentette: leállítja a gleccserszakadás nyomán eltűnt több ezer ember keresését.

A sajtónak nyilatkozó családtagok közül néhányan azt hangoztatták, hogy a kormány cserbenhagyta őket. Többen arról beszéltek, hogy bár elfogadják: szeretteik vélhetően már nincsenek életben, örülnének, ha legalább a halotti bizonyítványokat megkaphatnák.

Katmandu egyelőre nem kezdeményezte a halotti bizonyítványok kiállítását, azzal az indokkal, hogy ehhez előbb a jogszabályokon kell változtatni. A dokumentum mindazonáltal szükséges ahhoz, hogy az érintett családok kártérítést igényeljenek, illetve hozzájuthassanak az örökséghez.

Hardik Szubedi, a nepáli legfelsőbb bíróság egyik jogásza a sajtónak azt mondta, hogy elindították a halotti bizonyítványok egyszerűsített kiadásának folyamatát. A jelenleg érvényben lévő jogszabályok szerint egy eltűnt embert csak 12 évvel az eltűnése után lehet halottá nyilvánítani.

Balendra Sah miniszterelnök irodája azt közölte, hogy a kormány mostantól a rehabilitációra és az újjáépítésre szeretne összpontosítani, beleértve az áradások nyomán megrongálódott úthálózat és hidak újjáépítését, elsősorban azon távoli térségek esetében, ahová a katasztrófát követően a humanitárius segélyek szállítása is akadozott.

Katmandu az újjáépítések költségét 5,7 milliárd dollárra becsülte. A katasztrófa csaknem 33 ezer embert érint, és körülbelül 7500 épület omlott össze teljesen vagy részlegesen.

Az augusztus végén, gleccseromlás miatt kialakult villámárvízben legkevesebb 1455 ember halt meg, 5285 ember pedig soha nem került elő a tragédia után, köztük három magyar sem.

Oroszország: Kénytelenek leszünk válaszolni, ha NATO-bázist és atomfegyvert telepítenek Litvániába

A vilniusi parlament kedden szavazott arról, hogy eltörölnék az atomfegyverek telepítésére vonatkozó tiltást az alkotmányból.

A nemzetközi feszültség további fokozódását jelentené, ha NATO-bázist és atomfegyvert telepítenének Litvániába, amire Oroszország kénytelen lesz válaszolni – mondta Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője keddi sajtótájékoztatóján. „Oroszország kénytelen lesz meghozni minden szükséges intézkedést saját biztonságának garantált biztosítása érdekében” – fogalmazott.

Peszkov arra reagált így az újságíróknak, hogy a litván parlament kedden első olvasatban támogatta a nukleáris fegyverek állomásoztatására vonatkozó alkotmányos tilalom feloldását. Az ügyben a vilniusi törvényhozásnak még egyszer szavaznia kell majd.

Azt pedig Gitanas Nauseda litván elnök közölte korábban, hogy a döntés már megszületett arról, hogy amerikai katonák állomásozzanak az Oroszországgal határos balti országban. Donald Trump amerikai elnök ígéretet tett arra, hogy az USA mérlegelni fogja Litvánia javaslatát, hogy amerikai katonai támaszpontot hozzanak létre a területén.

Litvánia az EU és a NATO tagja, és az Oroszországgal szoros szövetségben álló Fehéroroszországgal is határos. Az USA 2019 óta állomásoztat közel 1000 fős páncélos zászlóaljat az országban.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden nyilatkozott arról, hogy Oroszország nagyszabású támadásra készül Ukrajna ellen, aminek ellensúlyozása érdekében intézkedéseket készítenek elő.

Nemzeti érdekek vagy fedősztori? Bosznia-Hercegovina destabilizációjának háttere

A nyugati sajtó rendszeresen beszámol arról, hogy a szerb nacionalista törekvések aláássák Bosznia-Hercegovina területi egységét. Milorad Dodik szeparatizmusát azonban nemcsak Belgrádból, Moszkvából és újfent Washingtonból támogatják, hanem Zágráb is a helyi horvát nacionalista szövetségesein keresztül.

A zágrábi jobboldali kormánypártot azonban nem illik kritizálni – ők az Európai Néppárt új mintadiákjai, mint egykoron, 2021-ig Orbánék. A kérdés az, hogyan és miért destabilizálja Bosznia-Hercegovinát a horvát nacionalizmus.

A bosznia-hercegovinai választások lezajlottak. Ezúttal a nemzetközi közösség főképviselője nem módosította az urnazárás után azonnal a választási törvényt a horvátok javára, ahogy Christian Schmidt 2022-ben tette. Schmidt már nem főképviselő, a nemzetközi közösség hónapok óta nem tudott újat jelölni helyére. Négy évvel ezelőtti tette azonban jól megmutatta, kinek az érdekében használta szokatlanul széles és kontrollálatlan hatalmát.

Idén erre nem is lett volna szükség: a daytoni szerződéssel tetszhalott állapotba „békéltetett” országban a választásokon megerősödtek a nacionalista erők, köztük a horvát nacionalisták is – így újabb négy év etnicista blokád és a közös intézmények aláásása következhet.

Bármennyire is ellenségek voltak egykoron a háborúban a horvátok és a szerbek, mai nacionalistáik – Milorad Dodik szerb részről és Dragan Čović hercegovinai horvát részről – egy valamiben egyetértenek: a közös állam helyett etnikai gettókra és azok bizniszpártjaira van szükség.

Külföldön is jól ismert, hogy a szerb többségű Republika Srpskában erősek a nacionalista törekvések, és Schmidt keményen fel is lépett Dodikkal szemben, ami végül oda vezetett, hogy a szerb politikus elvesztette hivatalát. A horvát nacionalizmussal szemben azonban Schmidt meglehetősen elnéző volt – erről azonban jóval kevesebbet tudunk külföldön.

Bosznia-Hercegovina területi egységét és közös identitását nemcsak Belgrád, de Zágráb is rendszeresen kétségbe vonja.

Alkotmányban rögzített etnicista akadályok

A cikk felveti, hogy mit nem vesz észre Brüsszel a boszniai horvát nacionalizmus kapcsán, milyen szerepet játszik ma Zágráb és Belgrád Bosznia-Hercegovina ügyeiben, és miért jelent problémát, hogy nem ismerhető meg Magyar Péter Balkán-politikája.

Kémkedés gyanújával őrizetbe vették a német külső hírszerzés volt vezetőjét

Kémkedés gyanújával őrizetbe vették a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (Bundesnachrichtendienst, BND) korábbi vezetőjét és egy közeli munkatársát – közölte a német szövetségi főügyészség.

August Hanning volt BND-elnököt a dél-németországi Bad Tölz-Wolfratshausenben tartóztatták le. Hanning 1998 decemberétől 2005 novemberéig vezette a német külső hírszerzést.

Az ügyészség szerint erős a gyanú, hogy a volt kémfőnök hazaárulással felérő kémkedést folytatott, államtitoknak minősülő hírszerzési információkat gyűjtött, hazaárulás kísérletét követte el, valamint ügynöki tevékenységet folytatott egy hírszerző szolgálat javára. Azt nem árulták el, hogy melyik országnak dolgozott.

Az ugyancsak őrizetbe vett, Martin D. néven azonosított egykori munkatárs az ügyészség szerint Hanning távozása után is hírszerzési információkat adott át neki tanácsadói tevékenységéhez. Ezeket az információkat pénzért cserébe adta át a tanácsadói tevékenységet folytató Hanningnak.

Fenyegetés miatt vonták ki az amerikai légierő bombázóit a brit támaszpontról

Az amerikai B-1-es bombázókat kivonták a brit Fairford légi bázisról egy Iránhoz köthető fenyegetés miatt, miután a múlt héten öt brit férfit tartóztattak le a támaszpont közelében. A repülőgépek korábban részt vettek az Irán elleni amerikai csapásokban is.

Donald Trump amerikai elnök az esettel kapcsolatban azt nyilatkozta: fenyegetést kaptak, és ha fenyegetik őket, egyszerűen áthelyezik a gépeket, ezzel valamelyest enyhítve a helyzetet. Hozzátette, tudják, kik tették a fenyegetést, és szerinte a fenyegetők kapcsolatban álltak Iránnal.

JD Vance amerikai alelnök hétfőn azt mondta, az Egyesült Államok elővigyázatosságból vonta ki a bombázókat. Marco Rubio amerikai külügyminiszter szerint ugyanakkor nincs közvetlen kapcsolat a bombázók hirtelen kivonása és a feltételezett iráni összeesküvés között. Álláspontja szerint a Pentagon folyamatosan átcsoportosítja az erőforrásokat oda, ahol szükség van rájuk.

Irán cáfolta, hogy köze lenne a feltételezett összeesküvéshez.

Szeptember 27-én, a hajnali órákban öt, húszas éveiben járó brit férfit tartóztattak le, miután látták őket három, a légi bázis közelében parkoló fehér furgonból a mezők felé futni. A rendőrség szerint robbanószerkezeteket nem találtak, de jelentős mennyiségű benzint igen. Négy nappal később egy hatodik férfit, egy brit-iráni kettős állampolgárt is őrizetbe vettek terrorcselekmények előkészítésének gyanújával. Azóta óvadék ellenében mindannyiukat szabadlábra helyezték.

A közel-keleti konfliktus során London kizárólag védelmi csapások végrehajtását engedélyezte a brit Fairford légi bázisról az Egyesült Államok számára, ami komoly feszültséget okozott a két ország kapcsolatában. A Pentagon egyik tisztviselője közölte, hogy valamennyi Fairfordra telepített amerikai bombázó visszatért az Egyesült Államokban található állomáshelyére.