Politika

Újrapozicionálás a Magyar Színházi Közéletben

A Magyar Teátrumi Társaság (MTT) augusztus 17-én közzétett közleménye heves reakciókat váltott ki a hazai színházi életben. Az írás, melyet Vidnyánszky Attila vezetésével hozott létre a társaság, aggodalmát fejezi ki a színházi világban eluralkodó politikai feszültségek és a stigmatizáció miatt, amelyek egyes színházi vezetők és intézmények munkáját célozzák meg. Az MTT hangsúlyozza, hogy a hazai előadó-művészet az elmúlt másfél évtized során rengeteg sikert ért el, sok új társulat alakult, és számos különleges színházi élményt nyújtott a közönségnek.

Elismerés a Színházi Szakmában

A közlemény kiemeli, hogy a színházi szakma tagjai a legváltozatosabb formákban, minden részvétellel és támogatással hozzájárultak az elmúlt időszak sikeréhez. Az MTT felhívja a figyelmet arra, hogy a művészet sosem lehet kollektív bűnösség áldozata. A közleményben megfogalmazottak szerint a Magyar Színházi Társaság és tagszervezetei is aktívan részt vettek a színházi élet fejlődésében és nem tekinthetők kívülállónak ebben a folyamatban.

A Miskolci Színház Szerepe

A Miskolci Nemzeti Színház, amelynek vezetője Béres Attila, szintén megjelenik a közleményben, rámutatva a színház elismertségére és arra, hogy az a fideszes önkormányzat támogatásával működött. Az MTT felhívja a figyelmet arra, hogy a miskolci színház folyamatos támogatásban részesült, miközben Béres Attila jelentős politikai kapcsolatokkal bír. A közlemény elítéli azt a leegyszerűsítő narratívát, amely az összes színházi vezetőt és alkotót bűnösnek bélyegzi, érvelve, hogy az elmúlt tizenhat év tapasztalatainak és tanulságainak sokféleségét kellene figyelembe venni.

Az Egyeztetések Megszakítása

Az MTT sajnálatát fejezi ki, amiért kihagyták őket az olyan egyeztetésekről, amelyek a magyar színház jövőjét hivatottak formálni. Hangsúlyozzák, hogy a párbeszéd és a közös munka elengedhetetlen, hiszen a színházi közösség egységesítése és a megosztottság felszámolása közös érdek. Az MTT ragaszkodik ahhoz, hogy a párbeszéd csakis kizárás és kirekesztés nélkül valósulhat meg, figyelembe véve mindenki véleményét.

Felszólítás a Kirekesztés Ellen

Az MTT határozottan elítéli a társadalmi és szakmai bélyegzést, mind a politikai meggyőződések, mind a korábbi szerepvállalások alapján. Szerintük a színházi elkötelezettség és teljesítmény tisztelete kell, hogy vezérelje a közéletet, nem pedig az ellenségeskedés. A közlemény végén a társaság hangsúlyozza, hogy a jövő nem lehet politikai bosszú vagy kirekesztés kérdése, hanem a szakmai munka és a felelősségvállalás kell, hogy irányítson.

Közhang: A Társadalmi Egyeztetés Új Platformja Radnai Márk Indítványával

Radnai Márk, a Tisza Párt alelnöke és kormánybiztos 2026. július 2-án bejelentette, hogy hamarosan elindul a Közhang nevű társadalmi egyeztetési platform, amely lehetőséget teremt az állampolgárok számára, hogy aktívan részt vehessenek a közéleti döntésekben. A platform szombat esti bejegyzésében a kormánybiztos hangsúlyozta, hogy a választók egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a közszolgáltatások és döntéshozatali folyamatok iránt, és szükség van egy olyan struktúrára, amely ezt támogatja.

Radnai kifejtette, hogy a Közhang célja, hogy mindenki elmondhassa véleményét, javaslatokat tehessen, és megismerhesse mások nézőpontjait. Az új javaslatok nem csupán véleménynyilvánítást jelentenek, hanem egy interaktív platformot biztosítanak, amelyen keresztül a polgárok nyomon követhetik, hogyan válhatnak a felvetések valós döntésekké a politikai színtéren. „A demokrácia részvétele a közéleti tényezőkbe létfontosságú” – magyarázta Radnai, hangsúlyozva, hogy az elmúlt évek tanulságainak megőrzése és a cselekvés képessége kulcsszerepet játszik a jövőformálásban.

A Közhang platformja megnyitja az utat az országos és helyi ügyek iránti fokozott érdeklődés előtt, így a közönség aktív részese lehet a közvita folyamatának. A várhatóan jövő héten debütáló weboldalon a felhasználók közvetlen kapcsolatba léphetnek a döntéshozókkal, amely új dimenzióval bővíti a társadalmi párbeszédet.

Radnai Márk arra buzdította a közönséget, hogy tegyenek javaslatokat, kérdéseket intézzenek, és aktívan vegyenek részt ezen a platformon, amely hozzájárulhat Magyarország fejlődéséhez. A projekt célja, hogy egy olyan közszolgáltatás jöjjön létre, amely a polgárok érdekeit szolgálja, és ahol mindenki hangot kaphat.

A Közhang tehát nem csupán egy új platform, hanem egy lehetőség a közéleti részvétel és a demokrátikus folyamatok élénkítésére, amely elvárásaink szerint új és innovatív megoldásokkal kívánja előmozdítani a nyilvános diskurzusokat Magyarországon.

Suetonius és a Római Császárok Élete: Történetek, Amik Formálták a Történelmet

A History magazin legújabb számában széleskörű elemzést olvashatunk a Római Köztársaság végét és Julius Caesar felemelkedését, valamint az őt követő császárok politikai dinamikáját. Az írás középpontjában Suetonius, az ókori életrajzíró áll, aki a leghevesebb vitákat kiváltó császárok életéről kínál egyedi perspektívát. Suetonius munkái, különösen a „12 Caesar” életrajz, alapjaiban formálták a római történetűképet, és máig érvényes kérdéseket vetnek fel a hatalom, erkölcs és publicitás viszonyáról.

Suetonius, az Életrajzíró

Suetonius Kr. u. 121 körül írta meg „De vita XII Caesarum” című művét, amely nem csupán a császárok életéről, hanem a római politikai megszorítások és társadalmi normák mélyebb megértéséről is szól. Ő ugyanis titkárként és levéltárosként dolgozott Hadrianus császár udvarában, így első kézből nyerhetett betekintést a birodalom politikai eseményeibe. Az ő leírásai alapján élheti meg a modern olvasó a római birodalom stílusával és súlyával telített időszakot, hiszen az általa gyűjtött történetek a római mentalitás összetettségét tükrözik.

Római Császárok: Szörnyetegek vagy Politikai Stratégiák?

Suetonius két császár, Tiberius és Caligula életét állítja a középpontba, hangsúlyozva a velük kapcsolatos szörnyűségeket, amelyek a római társadalom sztereotípiáit igyekeznek megerősíteni. Tiberius életét a Capri szigetén töltött évei határozzák meg, ahol állítólagos aberrációi a rómaiak szemében felháborítóak voltak. Caligula, a hírhedt császár, aki kicsapongását nyíltan hirdette, a senatus tagjaival szemben teremti meg a hatalmát, az ő nyilvános viselkedése és a politikai manipulációk a római elitek és a nép viszonyát is tükrözik.

Érdekes megjegyezni, hogy Suetonius nem kíván valósághű történelmet írni, sokkal inkább moralizáló életrajzokat készít, amelyek a korabeli szokások és nézetek torz tükörképét adják. Ebből következően a császárok viselkedésének felülvizsgálata nem csupán a személyes állapotuk, hanem a politikai stratégiáik megértéséhez is elengedhetetlen. Például Tiberius elvonulása nemcsak a züllöttséget, hanem a politikai kényszert is jelentette, míg Caligula fellépése inkább a hatalom demonstrálása volt, ami pezsdítően hatott a római közéletre.

Nero: A Politikai Stratégiák Krónikása

Nero császár hírneve is hasonló ellentmondásos érzelmeket ébreszt. Suetonius életrajza szerint Nero nemcsak a zabolátlanságban élt, hanem közvetlen kapcsolatokat alakított ki a néppel. Politikai stratégiái különböztek elődeitől, és néppárti megközelítéssel próbálta megerősíteni hatalmát. Az például, hogy édesanyját megölte, egy tragikus görög dráma fordulópontjaként lett megörökítve, arra utalva, hogy nem csupán a züllöttség határozta meg, hanem a római kultúra mintáinak toposzt is megjelenítette.

A Történelem Sorsszerűsége

Suetonius írásaiban nem csupán a császárok személyes sorsának lenyomatai jelennek meg, hanem a történelem mágikus, sorsszerű elemei is. Történetei, mint Julius Caesar Rubiconon tett híres átkelése, nemcsak egy fordulópontot jelentenek a történelemben, hanem a hitelesség és a mitológiai elemek ötvözésével a római világnézet komplexitását mutatják be.

Az interjúk során Tom Holland, Suetonius művének újkori fordítója, rávilágít arra, hogy az ókori történetírás és életrajzírás zökkenői és buktatói milyen következményekkel jártak napjainkra is. Suetonius munkái máig ható kulturális örökséget jelentenek, és egyúttal arra is emlékeztetnek minket, hogy a történelem képlékenysége és az emberek közötti kapcsolatok bonyolultsága sosem lehet egyszerűen megítélhető.

A Fidesz szervereinek megőrzése: Politikai feszültségek és eljárási részletek

A Fidesz párt a Legfőbb Ügyészségtől visszakapta a szervereit, ám a helyzet nem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik. Az ügyészség által kiadott tájékoztatás szerint a szerverek csupán „megőrzésre” kerülnek vissza, amelyek üzembe helyezésére a pártnak továbbra sincs lehetősége. Ezt a hírt egy hivatalos közlemény keretében hozták nyilvánosságra, amelyben a párt tiltakozását fejezte ki a döntés ellen.

Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója hangsúlyozta, hogy a párt azonnali intézkedéseket sürget, hogy a szerverek működése mindenféle korlátozás nélkül helyreállhasson. A közleményben tevékenységük jogszerűségének védelmére is utaltak, kijelentve, hogy megfontolják a büntetőjogi lépések megtételét az eljárási hatalommal való visszaélések ügyében.

Bertalan kifejtette: a Legfőbb Ügyészség legutóbbi határozata, amely a szerverek lefoglalását törvénytelennek minősítette, éles ellentétben áll az ügyészség aktuális döntésével. A nyilatkozat szerint a lefoglalás mértéke „aránytalan hátrányt” jelent a szervergazdák számára, akiknek képesnek kellene lenniük folytatni olyan tevékenységeiket, amelyek semmilyen módon nem kapcsolódnak a vizsgált bűncselekményhez.

A Legfőbb Ügyészség eddigi álláspontja szerint a kutatás elrendelése és a kényszerintézkedések jogszerűek voltak, azonban a teljes adatbázis lefoglalásának nem volt elegendő jogszerű indoka, amíg a bűncselekmény és a szerverek közötti kapcsolatot világosan nem bizonyították. A Fidesz szerint ez a döntés nyilvánvaló politikai motivációkra utal, és éles kritikát fogalmaztak meg a hatóságokkal szemben.

A politikai légkör feszültségei, valamint a hatalommal való visszaélés vádjai mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a Fidesz sürgető hangnemben szólaljon meg az ügy kapcsán, hiszen a szerverek kérdése kulcsszerepet játszik a párt kommunikációjában és működésében a jövőre nézve.

Orbán Anita: Az épület állapota a magyar diplomáciát tükrözi

2026. augusztus 7-én az interjú során Orbán Anita külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a Külügyminisztérium átvilágítása rendkívül körültekintő és fokozatos folyamat, figyelembe véve a Fidesz-kormányzás során felhalmozódott problémákat. Számos dokumentum nem digitális formában létezik, iratok dobozokban tárolódnak, míg egyes adatokat már el is semmisítettek. A miniszter külön hangsúlyozta a korábbi kormány idején kiadott diplomataútlevelek magas számát, amelyek nem minden esetben voltak indokoltak, és a pazarló költségvetési politikát.

A Külügyminisztérium eddigi működését jellemző anomáliák között említette a nem használt magánrepülőgépeket és a repülőtéri kormányváró felettébb liberális használatát, amely lehetővé tette, hogy politikai személyek és hozzátartozóik folyamatosan igénybe vegyék azt. Az interjú párbeszédében kitértek arra is, hogy a diplomáciai kar nem kiemelt státuszú dolgozóinak munkakörülményei elhanyagoltak voltak.

Orbán Anita említette, hogy a Külügyminisztérium célja nem csupán a múlt visszaéléseinek feltárása, hanem a jövő megerősítése is a magyar érdekek figyelembevételével. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a migrációs paktummal kapcsolatos kormányzati terveket is érdemes újragondolni. Felmerült a kérdés, hogy mit tudnak felmutatni a külpolitikai színtéren, és hogyan tudják pragmatikusan kezelni a viszonyokat Oroszországgal.

Büntetőeljárások és vizsgálatok a Külügyminisztériumban

A beszélgetés során felmerült Szijjártó Péter korábbi utazásainak ügyében folyó büntetőeljárás is. Orbán Anita elmondta, hogy a BRFK nyomoz Szijjártó utazásai körülményei miatt, ami a közvélemény figyelmét is felkeltette. A Külügyminisztérium azt állítja, hogy továbbra is folytatják a vizsgálatokat, azonban a konkrét feljelentések ügyvéd útján történtek, nem pedig hivatalos rendőrségi eljárás keretein belül.

A Külügyminisztérium átvilágítását egy vegyes szakértői csapat végzi, amely jogászokból, adatvédelmi szakértőkből és üzleti elemzőkből áll. A céljuk, hogy feltárják a múltban okozott káraikat, és biztosítsák, hogy a jövőbeni működés átlátható és felelősségteljes legyen. Már megkezdték a lélegeztetőgép-beszerzések átvilágítását is, hogy a jövőben elkerüljék a hasonló visszaéléseket.

A külpolitikai irányvonal jövője

A Külügyminisztérium célja továbbá, hogy nyilvános eredményekkel szolgáljon az átvilágítás folyamatáról. Orbán Anita hangsúlyozta, hogy a lehető legtöbb információt közzé fogják tenni, különösen, ha büntetőfeljelentés történik. Az átvilágítás célja, hogy megtalálja a költséghatékonyság javításának módjait, valamint a diplomaták és a külügyi kar dolgozóinak státuszát, munkafeltételeit is átértékeljék.

Az esettanulmányok révén, mint a magánrepülőgépek használatának indokolatlansága, kiderült, hogy a költségek optimalizálására és a közlekedési szabályok átalakítására van szükség. Az új megállapítások tükrében a külügyi tárca már kereskedelmi járatokra fog átállni, ami tovább növeli a költséghatékonyságot.

Meglepetés a határon túli ingatlanvásárlások körül

Az Orbán-kormány által létrehozott Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány (KEOMA) nemrégiben nyilvánosságra hozott ténykedése komoly vitákat váltott ki. Az alapítvány a közelmúltban összesen 41 épületet vásárolt meg Kárpát-medencei területeken, köztük Romániában, Szlovákiában, Horvátországban, Szlovéniában és Szerbiában is. A beszerzett ingatlanok között találhatóak működő hotelek, de számos romos kastély és más, felújításra szoruló épület is. Az alapítvány célja hivatalosan a magyar kulturális örökség megóvása, ám a megvásárolt ingatlanok vételárai számos kérdést vetnek fel.

A hvg.hu által összegyűjtött információk szerint az alapítvány által fizetett összegek sok esetben indokolatlanul magasnak tűnnek. A KEOMA kuratóriumi elnöke, Magyar Levente, Szijjártó Péter külügyminiszter helyettese volt, aki a vásárlások során illetékes szerepet töltött be az ügylet lebonyolítása során. Az ingatlanvásárlások összegzése alapján, a többségük több mint egyes esetekben piaci értékénél jóval magasabb áron cserélt gazdát, ami felveti a kérdést, hogy mennyire voltak megalapozott a kormányzati döntések.

Az alapítvány jövője kérdésessé vált, hiszen a KEOMA augusztus végén a többi, nem egyetemeket fenntartó alapítvánnyal együtt megszűnik, de a megvásárolt, gyakran azonnali felújítást igénylő épületek sorsa még nem tisztázott. Szijjártó Péterék projektje, amelynek célja magyar kulturális örökség védelme volt, most komoly kihívásokkal néz szembe.

Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter nyilatkozatában kiemelte, hogy az alapítványt a Közlekedési és Beruházási Minisztériumnak adták át, mivel az önálló kulturális feladatokat nem volt képes ellátni. Különösen figyelembe kell venni a műemlékként védett és örökségvédelmi szempontból fontos ingatlanok sorsát, amelyek a kulturális tárca figyelmét is felkeltették.

A KEOMA által vásárolt épületek között szerepelnek középkori ingatlanok, mint például a lőcsei és a bártfai főtér, továbbá Kassán, valamint Pozsonyban is találhatóak jelentős történelmi értékű épületek. Az ingatlanok állapotuk és jelentőségük miatt komoly fejlesztést igényelnek, de a jelenlegi kormányzat hozzáállása, miszerint nincs pénzük és tervük a felújításra, súlyos kérdéseket vet fel a magyar kulturális örökség megőrzéséről.

Ezek a fejlemények arra világítanak rá, hogy a Kárpát-medencei magyar közösségek kulturális jelképeinek megőrzése nem csupán politikai ígéret, hanem valódi felelősség, amelyet a kormányzat a jövőben is vállalnia kellene.

A Fidesz Szervereinek Lefoglalása: Jogviták és Adatvédelmi Kérdések

Az NKA-ügy kapcsán a Fidesz panasszal fordult a Legfőbb Ügyészséghez, miután a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség lefoglalta a párt összes szerverét. Az ügylet a 17 milliárd forintos támogatással kapcsolatos költségvetési csalás nyomozásának részeként zajlott, és jelentős vagyoni hátrányt okozott a pártnak. A nyomozók átvizsgálták a központi adatbázisokat, amelyben a Fidesz tagnyilvántartása és befizetései is szerepeltek.

A Legfőbb Ügyészség jogszerűnek találta a kutatás elrendelését, ugyanakkor megállapította, hogy a szerverek teljes lefoglalása nem volt indokolt, mivel a bűncselekményeket és a szerverek tulajdonosának kapcsolatát nem bizonyították egyértelműen. Az ügyészség kifejtette, hogy a szerverek lefoglalása aránytalan hátrányokat okozott a szerver gazdájának, aki így nem tudta folytatni a bűncselekményhez nem kapcsolódó tevékenységeit.

Továbbá adatvédelmi problémák is felmerültek, hiszen személyes adatokat is eltávolítottak, amelyek nem állnak összefüggésben a büntetőeljárással. A Legfőbb Ügyészség hangsúlyozta, hogy a nyomozás során a lefoglalt adatokra szükség van, azonban azokat törvényes eljárás keretein belül kell vizsgálni, különösen, hogy a jogi keretek az uniós és hazai törvények szerint is védik a személyes adatokat.

Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója az eseményeket a kommunizmus végét idéző példaként említette, utalva arra, hogy ilyen drasztikus intézkedés az utóbbi évtizedekben Magyarországon nem volt példa. Az ügy egyre bonyolultabbá vált, hiszen a hatóságok lépései számos vitát generáltak a jogi keretek betartásáról és a hatalommal való visszaélés lehetőségéről.

A lefoglalások hátterében a hűtlen kezelés bűntettének gyanúja áll, amelynek következtében a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke, Bús Balázs is őrizetbe került. Az ügy figyelmet fordít arra, hogy a közpénzek kezelése és a nyilvános források felhasználása mennyire érzékeny téma a politikai színtéren. A jövőben várhatóan további nyomozások és jogi eljárások következnek, amelyek tisztázni hivatottak a történteket.

Dömsödi Gábor újra próbálkozik a pásztói polgármesteri poszttal

Dömsödi Gábor, az ATV-től tavaly távozó médiaszemélyiség, bejelentette, hogy a következő választásokon indulni kíván Pásztó polgármesteri székéért. A közösségi oldalán közzétett üzenetében arra kérte a helyi lakosokat, hogy támogassák őt aláírásaikkal és szavazataikkal.

A már korábban a város polgármesteri pozícióját már betöltő Dömsödi kiemelte, hogy az általa irányított Bokoron, ahol jelenleg tisztséget visel, sikeresen haladnak a fejlesztések, és elmondta, hogy rendelkezik a szükséges emberekkel ezek folytatásához. „Kérem, támogassanak aláírásukkal és szavazatukkal, ha Önök is úgy gondolják, hogy jelen helyzetben én tudok a legtöbbet tenni Pásztó városáért és a térségéért” – fogalmazott.

Dömsödi Gábor 2014 és 2018 között már vezette Pásztót, ám ebben az időszakban összeütközésbe került a Fidesz-közeli többségével, ami ahhoz vezetett, hogy a testület végül feloszlatta magát a ciklus vége előtt. 2019-ben ismét megpróbálta visszaszerezni a polgármesteri széket, de akkor a jelenlegi fideszes polgármester, Farkas Attila, legyőzte őt a választások során.

Farkas Attila idén júniusban lemondott a polgármesteri pozíciójáról, hivatkozva egészségügyi okokra. „Teljes mértékben, 100 százalékig egészségügyi okok miatt hoztam meg ezt a döntést” – mondta a lemondása után mindössze két hónappal ezelőtt.

Ezáltal Dömsödi lehetőséget kap, hogy újra megmérettesse magát a város irányításáért, amelybe már egyszer sikerült belevágnia, ám az elültetett magok nem mindig hozták meg a várt gyümölcsöt. Az új választási ciklusban a helyi közélet és a választópolgárok bizalmának elnyerése a legfőbb célja.

Kaminski Fanny és Tanács Zoltán: Örkény István szellemében

Kaminski Fanny és Tanács Zoltán nemcsak a közélet szereplőiként, hanem Örkény István groteszk világának képviselőiként is megjelennek a politikai diskurzusban. Kaminski Fanny, aki édesapja révén mélyen gyökerezik a hazai nyilvánosságban, legutóbb a Miniszterelnökség nyújtotta lehetőségek kritikájával tűnt ki, amikor a kormány közbeszerzési eljárásainak átláthatatlanságát és a közérdek védelmét állította párhuzamba nagyapja, Örkény klasszikus egypercesével, a Mi mindent kell tudni című művével. Ezzel rávilágított a közszolgáltatások és a politikai kampányok közötti ellentmondásokra.

Az események egy újabb fejezete a Miniszterelnökség által tett feljelentéssel kezdődött, amely Orbán Viktor közösségi médiás tartalmainak túlárazottságát célozta meg. Kaminski Fanny közleménye alapján a Fidesz új stratégiái és a közbeszerzések ennek következtében egyértelmű politikai támadások eredményeként értelmezhetők. Azt állította, hogy tisztességes magyar vállalkozásokat gyanúba kevernek, és ez ellentétes a vállalata, a Triton Communications Kft. eddigi működésével.

Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, a közélet másik jelentős szereplője, szintén Örkény egypercesével válaszolt, tükrözve a képviselők és a közszolgáltatások között húzódó viszonyt. Megosztotta a Jellempróba című darabot, amely nemcsak az ironikus politikai helyzetek megjelenítésére szolgál, hanem a politika és a mindennapi élet abszurditásaira is rámutat.

Érdekes, hogy Kaminski Fanny a kormány felülvizsgálati stratégiájának összefüggéséből fakadóan hangsúlyozta, hogy a szerződésükben alapvető elvárás volt a folyamatos elérhetőség, amely lehetővé tette számára, hogy a Fidesz 2026-os győzelmi tervének bejelentésén részt vegyen. A Fidesz kommunikációs igazgatója, Havasi Bertalan, határozottan védte a kormányzatot, megjegyezve, hogy a feljelentés politikai motivációjú.

Kaminski Fanny, akit a Forbes tavaly a hatodik legbefolyásosabb magyar nőként emelt ki a közélet kategóriájában, úgy véli, hogy a most zajló események tükrözik a politikai játszmák komplexitását és a Fidesz körüli közbeszéd megváltozását. Örkény István öröksége él és hat, ahogy mindennapjainkat is befolyásolja a társadalmi és politikai diskurzus.

Óbuda polgármesterének nyilatkozata a hajógyári-szigeti drogbotránnyal kapcsolatban

Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármestere közleményt adott ki a Hajógyári-szigeten augusztus 8-án tartott DJ Oti koncert alatt történt drogfogyasztási ügy kapcsán. A polgármester hangsúlyozta, hogy az eset elfogadhatatlan, és fel akarja hívni a figyelmet a rendezvények felelősségteljes szervezésére. A közösségi médiában megjelent információk szerint a bulin résztvevőket kábítószerrel is bedrogozhatták.

Kiss kijelentette: „Nincs rendben az, hogy a kerület giga buliján bedrogoznak embereket.” A polgármester aggodalmát fejezte ki, hogy a felelősséget próbálják eltolni, miközben a Fidesz kormányzó politikája kiüresítette a helyi önkormányzatok jogkörét a hasonló rendezvények leállítására. Kiemelte, hogy a bulit szervező Óbuda Bay láthatóan megtett korlátozásokat, példaként említve az energiatakarékossági intézkedéseket.

Kiss László konkrét elvárásokat is megfogalmazott a szervezőkkel szemben, többek között: követeli, hogy alapos vizsgálatot végezzenek a történtekről, és hogy az eredményeket nyilvánosságra hozzák. Az elvárásai között szerepelt, hogy a rendezvények szervezőinek nemcsak a felelősségvállalásra, hanem a közönség biztonságára is figyelniük kellene.

A polgármester végül arra kérte a Fővárost, hogy az ilyen nagy rendezvények megszervezésénél kivételesen mérlegeljék, hogy érdemes-e engedélyezni a Hajógyári-szigeten, mert az ilyen esetek megmutatták, hogy a helyszín bérbeadása nem mindig hozza meg a várt eredményeket. „Kipróbáltuk, nem jött be” – zárta nyilatkozatát Kiss.

Az esemény utáni panaszok alapján sokan hangsúlyozták, hogy a mentők nem megfelelően kezeltek a drogfogyasztásról szóló bejelentéseket. A Sziget vezetése megerősítette, hogy mély felháborodással reagálnak a helyzetre, és arra kérik az érintetteket, hogy azonnal forduljanak a rendőrséghez. A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozást indított az ügyben, amelynek célja a tények teljes körű tisztázása, folyamatosan zajlanak a nyomozati cselekmények.