Politika

Krausz Ferenc Alapítvány Ügye: Kérdések és Válaszok

Az Élvonal Alapítvány ügye nem csupán a tudományos közélet egyik meghatározó eseménye, hanem a magyar kutatás finanszírozásának új megközelítését is felveti. Krausz Ferenc, Nobel-díjas fizikus, valamint Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) korábbi elnöke, és Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke közötti kapcsolatok és vélemények új dimenziókat tárnak fel a kutatási alapítványok feladatairól.

Május közepén Magyar Péter, a kutatási projektekért felelős miniszter, bejelentette, hogy a kormány felmondja a Krausz Ferenc vezetésével alapított Élvonal Alapítványnak nyújtott 261,7 milliárd forintos támogatási szerződést. További körülmény, hogy a már kifizetett 22 milliárd forint visszafizetésére kéri Krausz Ferencet, mely lépés komoly vitákat generált a tudományos közösségen belül.

Krausz Ferenc reagálásában hangsúlyozta, hogy az alapítvány célja nem a párhuzamos rendszerek kialakítása, hanem egy, a tudományos közösség által támogatott intézmény létrehozása, amely megerősíti a hazai kutatásokat és tehetséggondozást. Az alapítvány működése világszinten egyedülállónak ígérkezik, a célja pedig nem csupán a csúcskutatás finanszírozása, hanem a tehetséges fiatal tudósok jövőjének biztosítása is.

Lovász László véleménye ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy bár az alapítvány céljait üdvözlendőnek tartja, a 261 milliárdos támogatás rendkívüli K+F kiadásnak számít, amelyhez szükséges lehet szakmai irányítás és a legfontosabb tudományos szervezetek részvétele, különösen az MTA. Szerinte a kormány döntése érthető, de azt javasolja, hogy a programot mindenképp folytatni kellene, hiszen a tudományos közélet és a nemzeti érdekek összehangolása létfontosságú a jövőbeli kutatások szempontjából.

Ez a helyzet felveti a kérdést, hogy a tudományos kutatás finanszírozása hogyan illeszkedik a közszolgáltatások keretébe, és hogy a kormány által fenntartott és kezelt források elosztásában mennyire jelennek meg a nemzeti szempontok. Az alapítvány ügyének fejleményei tehát nem csupán a tudományos élet szereplőit érintik, hanem a közéletet és a társadalmat is, hiszen a kutatás jövője mindenki számára fontos közérdek.

Választási bíró vegzálása: A Tisza-applikáció gyanújával

Az utóbbi hetekben egy súlyos incidens rázta meg a választási rendszert, amikor is egy választási bírót idéztek be a rendőrségre, közvetlenül a választások előtt. Az ügy hátterében az áll, hogy a rendőrség gyanúja szerint a bíró letölthette a vitatott Tisza Világ applikációt, amelynek használata összefonódik a választási visszaélésekkel. Az érintett bírót, akinek neve nyilvánosságra került, Varga Zs. András, a Kúria elnöke, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságtól tájékoztatást kérve az applikáció letöltőinek listájában való feltűnéséről értesítette.

Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke, megerősítette Varga Zs. Andrásnak, hogy a bíró valóban szerepel a letöltők névsorában, ami súlyos aggályokat vetett fel az integritásával kapcsolatban. A Kúria elnöke az esetet egy integritásvizsgálat keretein belül indította el, hogy kiderítse az ügy tényleges körülményeit.

A rendőrségi eljárás részletei

A bíró tanúként való kihallgatása márciusra volt tervezve, ám akadályoztatása miatt azt április 20. utánra kérte. Végül a választások előtti csütörtökön jelent meg a rendőrségen ügyvédjével, ahol arról voksoltak, hogy mikor és milyen személyes adatait osztotta meg a Tiszával. A bíró átadta az integritási eljárás során készült dokumentumokat, de kérvény nyilatkozatának titoktartását hangoztatva kéréseket visszautasította.

Az eljárás során ő hangsúlyozta, hogy az ő kihallgatása puszta nyomásgyakorlás a bírói hatalom részéről, melyet elítélendőnek tart. Végül, az ügyben a nyomozást bűncselekmény hiányában lezárták, ami újabb kérdéseket vetett fel a jogi eljárás tisztaságával kapcsolatban.

Politikai következmények

Az incidens politikai következményekkel is járt, hiszen Magyar Péter, aki közpénzen épített luxusirodát, lemondásra szólította fel Varga Zs. Andrást. A felhívás találkozik a Kúria elnökével szembeni általános kritikával, amely az utóbbi időszakban felerősödött a társadalmi és politikai diskurzusban.

Ez az eset nemcsak a bírói függetlenséget, hanem a választási rendszer integritását is komolyan veszélyezteti, felvetve a kérdést, hogy milyen mértékben érvényesülnek a jogállami elvek egy olyan környezetben, ahol politikai nyomásgyakorlás történik.

Mohácson is változásokra vágyik a nép

Az elmúlt évtizedekben Mohács városában a baloldali politikai képviselet csak rendkívüli körülmények között, például halálesetek következtében valósult meg. Most azonban, 1998 óta először, a város a Tisza Párt jelöltjének, Rózsahegyi Áronnak köszönhetően a Fidesz kontrollja alól kiszabadult. Hargitai János, a KDNP képviselője, aki évtizedeken keresztül volt a város parlamenti arca, most elbukott, és ez a politikai váltás sokakat meglepett.

Fejlődés, de a nép csalódott

Mohács a közelmúltban számos fejlesztésen esett át: a Duna-híd építése és a város különböző utcáin végzett építkezések eredményeképp sokan azt gondolták, hogy a Fidesz helyi népszerűsége töretlen marad. A 500. mohácsi csata évfordulójának előestéjén azonban a lakosok egyre kétségbeesettebbé váltak. A helyi piacon egy idős asszony kifejtette, hogy a város lakói már nem kedvelik Hargitai Jánost, aki hosszú éveken át képviselte őket, de akire egyre inkább terhek hárultak az évek alatt felhalmozódott ügyek miatt.

A fiatalok jövője

A helyiek közül sokan, mint egy ruhabutik tulajdonosai, kénytelenek munkát vállalni, hogy kiegészítsék nyugdíjukat. A feleség és férj tagjai a vásárlói közegnek, és mindketten a változásokra szavaztak, remélve, hogy a fiatalok, mint a lányuk is, akik külföldre mentek, egy jobb jövőt keresnek. A lányuk Angliába költözött, és folyamatosan tájékoztatta őket a helyi politikai botrányokról, hangsúlyozva, hogy míg Orbán Viktor és a Fidesz hatalmon maradnak, addig nem szándékozna hazatérni.

A közérzet tükröződése

Mohács mellett lévő Bólyon egy mezőgazdasági dolgozó elmondta, hogy az élet a térségben nincs a legjobb állapotban. A helyi boltos optimizmusát nem osztja, és a környezetükről való vélekedésük is a változások iránti kételyt tükrözi. A lakosok véleménye egyértelműen a politikai rendszerrel és annak működésével kapcsolatos frusztrációt mutatja.

Feszültségek a Kormányban: Kirúgási Botrány és Jogászkodás

Az utóbbi időszak politikai eseményei egyértelműen rávilágítanak arra, hogy a kormány berkeiben feszültségek bontakoznak ki. Magyar Péter miniszterelnök nyilvános reakciója a Havasi Bertalan kirúgására reagáló kormánypárti kritikákra rávilágít a nézeteltérések mélységére. A tizenhat évnyi kormányzati munka után felmerült, hogy mindeddig sem sikerült megfelelő jogi alapokra helyezni a döntéseket.

A Fidesz és a KDNP képviselői szombaton este gyors támadást intéztek Magyar Péter ellen, miután az közölte, hogy kirúgta Orbán Viktor egykori sajtófőnökét, Havasi Bertalant. A döntés következtében a politikai tájban kialakult feszültség világosan megmutatkozott. A kirúgást bejelentő határozatban Magyar úgy fogalmazott, hogy Havasi felmentése a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Rogán Antal kérésére történt, ami a háttérben zajló politikai játszmákra utal.

A sajtóanyag nyilvánosságra kerülésével Gulyás Gergely, Rétvári Bence és Tuzson Bence hevesen támadták a döntést, keserű iróniával reflektálva arra, hogy a hivatkozott kérés Rogán Antal részéről érkezett, aki a ciklus végén nem volt már hivatalban. Ez a helyzet adott táptalajt a politikai ellenfelek támadásainak, akik azt próbálták bemutatni, hogy a kormány jogi képviselete súlyosan túllépett hatáskörén.

Rétvári pózolva annyit jegyzett meg, hogy Magyar Péter kormányában a jogi szakértelem rovására inkább az operatőrök előnyben részesítése figyelhető meg, utalva ezzel ironikusan a kirúgás formai hibáira. A poszt azonban gyorsan eltűnt a közösségi médiából, ami további találgatásokra ad okot a politikai stratégiák mögött húzódó indítékokról.

Magyar, válaszul a támadásokra, magabiztosan felemelte szavát, jelezve, hogy Gulyás és Rétvári jogi érveikkel a jogászok felé próbálnak kilépni, ám láthatóan nem rendelkeznek a megfelelő tudással ahhoz, hogy megalapozott állításokat tegyenek.

Ez az eseménysorozat rávilágít arra, hogy a politikai felelősség és a döntéshozatal professzionalizmusa sokkal inkább szükséges a kormányzati működés átláthatósága érdekében. Az eset újabb bizonyítéka annak, hogy a politikai játszmák sok esetben felülírják a jogi keretek betartását.

Bóka János a Fidesz valóságérzékelésének helyreállításáról

Bóka János, a Fidesz korábbi európai uniós ügyekért felelős minisztere, nem titkolta meglepetését a Fidesz választási veresége és annak váratlan mértéke kapcsán. Az interjúban, amelyet az Indexnek adott, Bóka elmondta, hogy a választások eredménye komoly intő jelként szolgál a kormánypárt számára. Hangsúlyozta, hogy az elsődleges feladatuk a valóságérzékelésük helyreállítása, hiszen a politikai hangulat és a választók motivációinak megértése alapvetően hiányzott a stratégiaalkotásból.

Bóka szerint a Fidesz jól látta saját szavazóbázisának méretét és szerkezetét, azonban a Tisza Párt esetében egy körülbelül egymilliós választói közösséget nem érzékeltek, amelynek igényeivel és motivációival nem foglalkoztak. E csoport tagjai közé tartoznak olyan fiatalok is, akik először szavaztak, és olyan vidéki választók, akiknek a vágyaival és elvárásaival a kormánypárt nem tudott megfelelően foglalkozni. A valóságérzékelésük megkésett helyreállítása nehézkes feladat elé állítja a Fideszt, amelynek hitelessége jelentősen csökkent az elmúlt időszak politikai eseményei nyomán.

A korrupciós vádak hatása a Fidesz politikai helyzetére

Bóka János rámutatott arra, hogy a Tisza narratívaépítése során a korrupció vádja kulcsszerepet játszott, és ezt a Fidesz kormányzó pártszövetségére sikeresen rátették. Ezek a vádak nemcsak a választások során terhelőek, hanem a jövő politikai élete során is meghatározó hatást gyakorolnak. A volt miniszter elmondta, hogy a Fidesz politikai közösségének szembe kell néznie ezekkel a vádakkal, amelyek súlyosan érinthetik a párt jövőbeli hitelességét.

A fideszes közéleti szereplők vagyongyarapodása és luxuséletmódja is szóba került, amelyről Bóka hangsúlyozta, hogy azoknak, akik jelentős vagyonnal bírnak, elsősorban jogszerűen kell azt megszerezniük és elvárás a közteherviselés teljesítése is. A társadalmi felelősségvállalásuk pedig nem csupán a normák betartásával teljessé válhat, hanem azt meghaladó erkölcsi kötelességet is jelent.

A Fidesz politikai jövője és az uniós kapcsolatok

Bóka János a Fidesz jövőjét illetően megjegyezte, hogy a közeljövőben a párt képességei és hitelessége tükröződni fognak, azonban a következő másfél-két évben válik majd világossá, hogy a Fidesz képes lesz-e a patrióta és konzervatív politikai közösség hatékony képviseletére. A Fidesz korábbi politikai megközelítése is terítékre került, amikor Bóka jelezte, hogy a „szabadságharc” és a valósággal szembeni harc nem mindig célravezető, hiszen vannak objektív adottságok, amelyek nem elhanyagolhatók.

Bóka János kitért arra is, hogy az európai intézményekkel való viszony a Fidesz számára jelentőrösen megromlott az elmúlt években, de hangsúlyozta, hogy az uniós források elérhetősége nem politikai szimpátiákon, hanem objektív feltételeken kellene hogy múljon. Szólt arról is, hogy Magyarország az Európai Bizottság által kiadott értékelések alapján a szupermérföldkövek többségét teljesítette, azonban a politikai döntések következményeként a felfüggesztések fenntartása mégis érvényben maradt.

Ami a jövő politikai kihívásait illeti, Bóka úgy véli, hogy az új kormánynak gyorsan reagálnia kell a „Brüsszel” által elvárt lépésekre, például az Európai Ügyészséghez való csatlakozást illetően, amely miként megjelenik politikai elvárásként, azt az új kormány politikai árat fog meghatározni a folytatás során.

Havasi Bertalan menesztése és öröksége

2026. május 17-én történt Havasi Bertalan, a kormányzati kommunikáció egyik meghatározó alakjának menesztése, ami számos kérdést vetett fel az ország politikai táján. Az esemény kapcsán sokan kezdték el találgatni, mit jelent ez a lépés a kormányzat kommunikációs stratégiájában. Az elmúlt évtizedek alatt Havasi hitelesítette magát a közvélemény előtt, és most, hogy távozik, sokan emlékeznek rá, mint a kormányzati kommunikáció Dugovics Tituszára, aki rendre erőteljes ellenfelekké vált az új politikai helyzetekben.

Havasi szombat délelőtt az új kormányfő, Magyar Péter társaságában várta a sajtót, ami nem csupán a megszokott protokoll része volt, hanem egy személyes vallomást is magába rejtett. A helyszín ezúttal a Várkert Bazár volt, ahova a sajtó belépése nem volt engedélyezett, ami felerősítette a politikai feszültséget és a zárkózottság érzetét. Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében sem tágított a megszokott keretekből, így nem csoda, hogy Havasi maradandó benyomást tett a közönségre.

Az érkezését követően Havasi figurájának emlékezetes részletei kezdték el uralni a közbeszédet. Első nagy megjelenése óta, amikor kilógatta magát a zászlórúdra a gatyájánál fogva, sokan a személyiségét a szatirikus humor forrásaiként kezdték emlegetni. Habár a súlyos politikai tartalom ebben a cselekedetben megkérdőjelezhető, nem lehet vitatni, hogy ezzel a gesztussal hozzáadott a politikai diskurzus színességéhez.

Havasi eltávolítása után sokan azon töprengenek, hogy mit fog tudni pótolni a technológia, mint például a ChatGPT, ahol a mesterséges intelligencia új formájú kommunikációt ígér. Felvetődik a kérdés, hogy a modern technológiai megoldások elegendőek lesznek-e arra, hogy a politikai diskurzusban a Havasi által képviselt stílusú és tartalmú kommunikációt pótolják.

Ez a helyzet nyújt egy új perspektívát arra, hogy a kormányzati kommunikáció hogyan alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez. Eltörölhetjük-e a hagyományos politikai szerepeket a digitális kommunikáció nevében, vagy lesznek még mindig olyan egyéniségek, akiket nem lehet gépekkel helyettesíteni?

Az utcaátnevezések jelentősége Budapesten

Magyarországon az utcaátnevezés igazi hagyománnyá vált, sőt, egyfajta nemzeti sporttá fejlődött az évtizedek során. Az elmúlt 150 év alatt Budapest közel kilencezer közterülete közül mintegy harmada változott meg, hiszen a politikai hatalom akaratát mindig is a város szövetén igyekeztek kifejezni. A legutolsó nagyobb átalakításra 2011-ben került sor, amikor a Moszkva tér új nevet kapott Széll Kálmán térként, azonban sok budapesti továbbra is ragaszkodik a régi elnevezéshez, amely a köztudatban él tovább.

Az áltozások mögött nem csupán a történelmi események állnak, hanem sok esetben a politikai ideológiák harcának szimbólumai is. Az utcanévtáblák így válhatnak a politikai szimbolikának a legolcsóbb és leggyakrabban alkalmazott eszközeivé, mint például a 19. századi magyarosítás időszakától kezdve napjainkig. Budapest utcázásainak jelentős része tehát a politikai rend próbakövévé vált, ahol a név és a történeti emlékezet összekapcsolódik.

A névadás története és a közvélemény reakciója

Az utcaátnevezések gyakran érintik a közvéleményt. Különböző névadási hullámok figyelhetők meg, amelyeket a történelmi események, mint például a forradalmak és világháborúk mindig befolyásoltak. Az 1951-es Moszkva tér esetében például csak egy újabb hatalmi szimbólumot hoztak létre, amikor a tér elnevezése a Rákosi-korszak ideológiájához igazodott. Az ilyen újdonságokat a közvélemény nem mindig fogadta el, sőt, sokan inkább őrizték a régi neveket a köztudatban, mint például a Széll Kálmán néven ismertté vált teret.

A névvel kapcsolatos érzelmek teljesen normálisak, hiszen az utca nevét a közösség részei választják meg, így sok esetben lehetetlenné válik a köztér elnevezésével kapcsolatos radikális változtatás. A köztéri elnevezések nem csupán emlékeket táplálnak, hanem a helyi identitás fontos aspektusait is tükrözik.

Politikai ideológiák és elnevezések

A történelem során számos politikai ideológia által befolyásolt néváltozás után, egyfajta ingadozó tendencia figyelhető meg, amely a politikai hatalommal együtt változik. Az utcaátnevezések folyamata számos esetben a szimbolikus térfoglalás részeként működik, ahol az ideológiák kerülnek előtérbe a hétköznapi életben. Az új elnevezések mellett persze a régi és a történeti névhasználatok is élnek, így a hagyományos nevű utcák továbbra is mindennapos harga a városlakók számára.

Például az utcanevek spontán átnevezésére is akadtak példák, mint annak idején a Felszabadulás tér, amelyet a forradalomnapjára átneveztek. Az ilyen akciók mindig is többet jelentettek, mint egy egyszerű névváltozás, hiszen a közösség valós identitását is kifejezték.

Következtetések

Összességében elmondható, hogy Budapesten az utca átnevezések nem csupán egy politikai eszköz, hanem a helyi identitás, a közösségi emlékezet és a történelmi változások összefonódása is. Az utca neve, amelyet a felnövekvő generáció már nem ismerhet, a múlt szelektív emlékezésének tükre. A jövőben is érdemes figyelemmel követni, hogy az utcaátnevezések hogyan fogják formálni Budapest arculatát, és hogy ezek a politikai szimbolikák miként népesülnek be a város mindennapjaiban.

Szócsata a Várbéli Kormányépületek Sötét Árnyai Közt

Az utóbbi napokban érdekes esemény zajlott a Szociális és Családügyi Minisztérium tetőteraszán, amikor Magyar Péter, a politikai színtér fiatal tehetsége, váratlanul találkozott Havasi Bertalannal, a korábbi kommunikációért felelős helyettes államtitkárral. Az összetalálkozásra a díszes Várbéli Kormányépületek környezetében került sor, ahol a két politikai szereplő között szócsata alakult ki.

Magyar Péter üdvözölte Havasi Bertalant, amit szemlátomást a kamerák népes tábora előtt tettek, hiszen a közvélemény figyelme rájuk irányult. Az első szavak a hagyományos politikai feszültséget tükrözték, hiszen Havasi egy erőteljes poént ütött el: „A gatyámnál fogva kilógathatsz, nagyobb lenne a látványosság.” Ezen a megjegyzésen egyértelműen átsütött a kölcsönös feszültség és a politikai rivalizálás. Magyar azonban nem hagyta magát, és visszautasította Havasi megjegyzését, jelezve, hogy az ilyen szórakoztatási formák nem állnak szándékában.

Az interakció során egy érdekes tárgy, egy kólásdoboz is szóba került, amit Havasi Orbán után eltett. Mivel a doboz a politikai átadás-átvétel részeseként érdekes diskurzus alapjául szolgált, Magyar méltányolta, hogy nem állt szándékában elajándékozni azt, viszont a felmentési pénzéből levonható összeggel való tréfálkozás már új dimenziót adott az eszmecserének.

Az esemény végére Magyar, látva a feszültséget, úgy döntött, hogy ideje lenne távozni. A szavai, miszerint „itt az idő, hogy elhagyjam az épületet”, utaltak arra, hogy a politikai terep nemcsak ideológiai harc, hanem súlyos emberi interakciók színhelye is. A feszültség és rivalizálás a politikai diskurzusok elmaradhatatlan összetevői, amelyet nemcsak a közvélemény figyelme, hanem a jövőbeli politikai pozíciók is meghatároznak.

Az eset figyelembe vehető mint politikai cselekvési forma, ahol a hatalom és a média kereszttüzében álló politikai szereplők összecsapásával nézünk szembe. Hazánk politikai tája folyamatosan változik, és a hasonló események csak fokozzák a feszültséget és a várakozást a közelgő választások iránt.

Felháborodott Fidesz-szavazó kritizálta Tuzson Bencét

Legutóbb egy budapesti lakossági fórumon egy dühös Fidesz-szavazó kemény kritikát fogalmazott meg Tuzson Bence, a leköszönt miniszter irányába. A rendezvényen hangfelvétel is készült, amely gyorsan eljutott a közösségi média platformjaira. A fórum a Polgárok Házában zajlott, ahol Tuzson arról beszélt, hogy miért nem sikerült a pártnak vonzóbbá tenni a fiatalokat, és hogy erre új stratégiákra van szükség. Emellett megdicsérte Csuzda Gábort, egyéni győztesüket, akiről úgy fogalmazott: „ő is egy elég ügyes gyerek”.

A kritika azonban hamarosan megérkezett, amikor egy választópolgár, aki dühitően felháborodott a miniszter szavaira, felállt, hogy kifejezze véleményét. Szavai minden eddiginél élesebbek voltak, mivel közvetlenül Tuzson kampányát és a párt politikáját célozta meg. A jelenlévők feszülten figyelték, sokan megpróbálták elfojtani a bejegyzését, de Tuzson megengedte, hogy a férfi elmondja a véleményét.

A szavazó a következőket fogalmazta meg: „Bence, ekkora hülyeséget, amit összehordtál, én már nem bírom hallgatni.” Kiemelte, hogy a Fidesz kampányának egyik legnagyobb problémája a háborús riogatás volt, amely nem az emberek életminőségének javításáról szólt, hanem félrevezető üzenetek árnyékában zajlott. Az elhangzott kritikák között szerepelt az is, hogy „Te mit keresel a parlamentben? Te, aki arra hivatkoztál, hogy nincs kiskorú”, utalva Tuskon egy korábbi miniszteri jelentésre.

Emellett a szavazó említette, hogy Lázár János cigányokkal kapcsolatos megnyilvánulásait elfogadhatatlannak tartja, és megjegyezte, hogy Hankó Balázs milliós összegeket osztogatott Fideszhez közel álló személyeknek, ezzel hozzájárulva a párt népszerűségének csökkenéséhez. A férfi végül arra figyelmeztetett, hogy „az lesz, Bence, hogy vége a Fidesznek, jó? Ezzel vége, miattatok!”

Megszűnik a Kormányzati Szegedi Portál, a Szegedma.hu

Fontos változásokra lehet számítani a helyi hírportálok világában, hiszen 2026. május 15-én bejelentették, hogy a Mediaworks Zrt. alá tartozó szegedma.hu, a város kormánypárti hírportálja, megszűnik. A döntést több forrás is megerősítette, a lap munkatársainak nyújtott tájékoztatás szerint a bezárást „átalakítások” indokolták a sajtóportfólió területén.

A SzegedMA 2008 óta működött, és azóta elkötelezetten képviselte a „nemzeti, polgári és konzervatív értékek tudatos megőrzését.” Az oldal a 2010-es évek elején népszerű hírforrásnak számított, amely a helyi közéleti eseményeket és híreket közvetítette. Az évtized második felére azonban a portál szerepe megváltozott, főként a kormányzati üzenetek közvetítésére helyezve a hangsúlyt, és emiatt egyre inkább elvesztette függetlenségét, valamint a sajtóperekkel kapcsolatos helyzete is romlott. Különösen emlékezetes volt 2015 augusztusa, amikor a SzegedMA élő közvetítést nyújtott a menekültek országba érkezéséről, ami akkoriban sok visszhangot keltett.

Ennek a lépésnek a hátterében komoly szakmai és politikai indokok állhatnak, hiszen a média és a kormány közötti viszony az utóbbi években egyre feszültebbé vált. Kérdés, hogy a jövőben hogyan alakul a helyi médiapiac, és milyen új lehetőségek nyílhatnak a hírfogyasztók előtt a Szegedma.hu eltűnésével.