Aláírták az amerikai–dán megállapodást Grönlandról: két új katonai bázis létesül
Kedden az ENSZ New York-i közgyűlésén háromoldalú védelmi megállapodást írt alá az Egyesült Államok, Dánia és Grönland. Az egyezmény értelmében Washington két új katonai támaszpontot létesíthet a sarkvidéki szigeten, amelynek szuverenitása változatlan marad.
Ezzel hosszas, feszültségekkel teli huzavona ért véget, miután Donald Trump amerikai elnök korábban többször kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak meg kell szereznie Grönlandot. A nemzetbiztonsági aggályokra, a sziget stratégiai fekvésére és ásványkincs-potenciáljára hivatkozó felvetés mintegy egy évig terhelte a dán–amerikai és a grönlandi–amerikai kapcsolatokat.
Az aláírási ceremónia előtt Trump azt nyilatkozta, hogy azonnal megkezdik a folyamatot egy jelentős katonai jelenlét kialakítására a megfelelő helyszíneken. A megállapodást Mette Frederiksen dán miniszterelnök is méltatta, aki szerint az mindhárom érintett félnek, valamint Európának és a NATO-nak is jó, egyben komoly diplomáciai siker Dánia számára. Jens-Frederik Nielsen grönlandi kormányfő „mindenki számára előnyös” egyezményről beszélt.
A megállapodás módosítja és aktualizálja az Egyesült Államok és Dánia között 1951-ben létrejött védelmi egyezményt. Ennek értelmében az Egyesült Államok engedélyt kap arra, hogy további védelmi területet hozzon létre Narsarsuaqban és Mestersvigben, Grönland déli, illetve keleti részén. A támaszpontok működésének technikai részleteiről további háromoldalú megállapodás dönt majd, vagyis az amerikai biztonsági és katonai intézkedések nem korlátlanok, azokhoz továbbra is szükség van Grönland és Dánia jóváhagyására.
Az egyezmény szerint egyetlen területet sem adnak át az Egyesült Államoknak, és Washington elismeri Dánia szuverenitását és területi integritását, valamint Grönland önrendelkezési jogát. Az új megállapodást még Dánia és Grönland parlamentjének is jóvá kell hagynia.
