Lannert Judit: már az előző kormány idején is használták a kifogásolt óvodai kérdőívet
Lannert Judit oktatási miniszter szerint már 2021 óta, tehát az előző Orbán-kormány alatt is alkalmaztak olyan óvodai kérdőívet, amelynek alapján most a „genderszemlélet” terjesztésével vádolják őt. A miniszter Facebook-posztjában azt írta, Rétvári Bence egy olyan, a nemi identitás kifejeződésére is rákérdező kérdőívet próbált meg félremagyarázni, amelyet már az ő államtitkársága idején is kiküldtek az óvodáknak.
Rétvári Bence pénteki posztjában arról írt, hogy Lannert Judit „óvónőktől tudakolja, melyik kisgyerek játszik a nemi hovatartozásától eltérően”, és ezzel szerinte a „genderszemléletet” viszik be az óvodákba. Bejegyzéséhez egy kérdőív részletét csatolta, amelyen ez a kérdés szerepel: „Játékában a nemi hovatartozása élénken kifejeződik (fiús/lányos játékok választása, viselkedés a helyzetekben).” A képernyőkép alapján a soha, a néha, a gyakran/képes rá és a nem tudom válasz adható. „Elképesztő, hogy ez már ilyen szinten megy a Tisza-kormányban. Nem tudják békén hagyni a gyerekeket. Mindenbe beleszövik a gendert. A genderlejtőn nincs megállás” – írta Rétvári.
A szakszervezet is bírálta a kérdőívet
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szintén arról írt, hogy visszavonták az oviKRÉTA új gyermekfejlődési kérdőívét. A szakszervezet Facebook-posztja szerint gyakorló óvodapedagógusoktól érkeztek jelzések az új, gyermekenként 229 kérdésből álló kérdőívvel kapcsolatban. Nemcsak a nagy adminisztrációs teher miatt tartották elfogadhatatlannak, hanem a tartalma miatt is, és ugyanazt a kérdést említették példaként, amit Rétvári Bence. „De mit is kellene ezen mérni? Azt, hogy egy kisfiú autókkal, egy kislány babákkal játszik? Vagy éppen azt, ha nem a hagyományosan fiúsnak vagy lányosnak tekintett játékokat választják? Milyen pedagógiai vagy fejlődéslélektani alapon kellene a játékpreferenciákból a gyermek nemi hovatartozására következtetni?” – tették fel a kérdést. Azt is kiemelték, hogy lényegében ugyanazzal a 229 kérdéssel akarták értékelni a hároméves és a hat-hét éves gyermekek fejlődését, a kérdőív kitöltetése pedig egy 25 fős csoportban 5725 válasz rögzítését jelentette volna.
A minisztérium szerint a kérdés korábban is szerepelt
Nem sokkal Lannert Judit posztja után az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium is reagált Rétvári Bence bejegyzésére, és azt írta, a politikus „vagy a gyermekek fejlődésének alapvető szakmai összefüggéseivel nincs tisztában, vagy politikai propagandacélokból tudatosan félremagyarázza azokat”. A tárca szerint a szakmai kérdés nem az, hogy szabad-e a gyermekek fejlődését megfigyelni, hanem az, hogy az alkalmazott módszer megfelelő-e, milyen céllal történik az adatkezelés, és biztosítottak-e a gyermekek és szüleik jogai. A minisztérium is kiemelte, hogy a kifogásolt kérdés már egy 2021-es, hasonló célú kérdőívben is szerepelt, amikor az oktatás irányításáért még az általa képviselt kormányzat felelt.
Lannert Judit posztjában hangsúlyozta, hogy a kérdés korábban is helyesen szerepelt a kérdőívben, mert „a nemi identitás játékban történő kifejeződése a kognitív, szociális és érzelmi fejlődés meghatározó mérföldköve”. A miniszter szerint azért kell rákérdezni, mert ezzel lehet ellenőrizni, hogy megvan-e a gyermek identitása, így a pedagógus visszajelzést kaphat arról, hogy hol tart a gyermek fejlődése.
