Ma derülhet ki, ki lesz az NVVH három másik elnökhelyettese
Az Országgyűlés igazságügyi és alkotmányügyi bizottsága várhatóan ma dönt zárt ülésen a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) három elnökhelyettesének személyéről. A még betöltetlen közpénzügyi, vádemelésért felelős és fellebbviteli elnökhelyettesi pozícióra pályázókat a múlt héten szintén zárt üléseken hallgatta meg a testület.
A bizottság jelölésétől függően az Országgyűlés plenáris ülése már kedden megválaszthatja az új tisztségviselőket titkos szavazáson, a képviselők kétharmadának igenlő szavazatával.
A parlament augusztus 28-án választotta meg hat évre az NVVH elnökét, Unger Annát és nyomozati elnökhelyettesét, Tasnády Katalint, míg a többi elnökhelyettesi tisztségre szóló pályázatokat az igazságügyi és alkotmányügyi bizottság eredménytelennek nyilvánította és szeptember elején újakat írt ki. A testület október 6-án kezdte meg a még betöltetlen posztokra pályázók meghallgatását.
Az első zárt ülést követően Hantosi István (Tisza), a bizottság elnöke sajtótájékoztatón közölte: sem a pályázók nevét, sem a közülük személyesen is meghallgatott jelöltek adatait nem hozzák nyilvánosságra. Akkor helyezte kilátásba, hogy a kiválasztott vezetők személyéről várhatóan október 12-én döntenek és hozzák nyilvánosságra a nevüket.
Hantosi István a kiválasztás folyamatáról annyit árult el, hogy a pályázók közül minden bizottsági tag az általa legjobbnak ítélt három jelölt esetében indítványozhatott személyes meghallgatást, három, kettő, illetve egy pont odaítélésével. A bizottság azokat a pályázókat hívta be személyesen, akik a legtöbb hárompontos értékelést kapták. A bizottság elnöke kitért arra is, hogy a pályázati kiírás adó- és vámügyi tevékenységhez, illetve ahhoz kapcsolódó jogi, gazdasági tapasztalathoz kötötte a jelentkezést, a jelöltek tapasztalatai így jellemzően ezekhez a területekhez fűződnek.
A Fidesz-frakció augusztus végén jelentette be, hogy képviselői nem vesznek részt az NVVH vezetőinek jelölésében és kiválasztásában; a képviselőcsoport egyúttal jelezte, hogy a hivatal létrehozásáról szóló törvény felülvizsgálatát kezdeményezi az Alkotmánybíróságnál. Távol maradt a jelölési-választási folyamattól a KDNP is. A Mi Hazánk szintén kiszállt a kiválasztási folyamatból, mondván, hogy azt színjátéknak tartja, ahhoz nem kíván asszisztálni.
Október 10-én lépett hatályba az a kormányrendelet, amely az állandó személyvédelemben részesülők közé sorolja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökét és nyomozati elnökhelyettesét. A védelmükkel járó többletkiadásokra a kormány idén több mint 175 millió forintot biztosít, 2027-től pedig évi csaknem 849 millió forint többletforrás biztosításáról rendelkezett – derült ki a Magyar Közlöny múlt pénteki számában megjelent rendeletből.
Ugyancsak a Magyar Közlönyben jelent meg az a határozat, amelynek értelmében az NVVH a nemzetbiztonsági védelem alá tartozó szervek közé kerül. A pénteken kihirdetett rendeletek a hivatal személyi állományának kialakításáról is rendelkeznek. Ennek értelmében a rendvédelmi szervek hivatásos állományának tagjai az NVVH-hoz vezényelhetők, ehhez azonban az érintett beleegyezése szükséges. A vezénylést az NVVH vezetője kezdeményezi, és a miniszter határozatban rendeli el. A rendelet kitér arra, hogy a vezényelt személy kérheti a vezénylés megszüntetését, a miniszternek pedig a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül meg kell szüntetnie a vezénylést.
A kormány külön szabályozta az NVVH tagjainak büntetőeljárással összefüggő személyi védelmét is. Ennek elrendeléséről az NVVH elnöke dönt, az elnök fenyegetettsége esetén pedig a nyomozati elnökhelyettes jogosult dönteni. A védelem az érintett hivatali foglalkoztatásának megszűnését követően is biztosítható, ha annak szükségessége az NVVH-nál végzett munkájával összefügg.
Magyar Péter miniszterelnök augusztus 28-án, az NVVH két vezetőjének megválasztása napján a Facebook-oldalán azt közölte, hogy elrendelték az NVVH elnökének és nyomozati elnökhelyettesének 24 órás rendőri védelmét. A kormányfő úgy fogalmazott, Unger Anna és Tasnády Katalin „a legveszélyesebb feladatra, a maffia elleni küzdelemre vállalkoztak”.
