Orbán Viktor: adóemelések jönnek, a kormány eltávolodik a munkaalapú gazdaságpolitikától
Orbán Viktor élesen bírálta a Tisza-kormány gazdaságpolitikáját, és azt állította, hogy a jelenlegi folyamatok adóemelések irányába mutatnak. A Fidesz elnöke szerint hiába szól a kormányzati kommunikáció adócsökkentésről, a gyakorlatban adóemelések történnek. Példaként a kata módosítását említette, amely szerinte jelentős többletterhet ró az érintett vállalkozókra.
A volt miniszterelnök a vagyonadóról szólva kijelentette, hogy minden adóemelés árt a gazdaságnak, különösen lassú növekedési időszakban. Úgy véli, a gazdaságot nem új adókkal, hanem adócsökkentésekkel lehet élénkíteni. Szerinte a vagyonadó közvetve a munkahelyekre is hatással lehet, mert a munkaadókat terheli, ezért a vállalkozások büntetése helyett együttműködésre és ösztönzőkre lenne szükség.
A műsorvezető a KSH adataira hivatkozva gyárbezárásokról és emelkedő munkanélküliségről beszélt, különösen a fiatalok körében. Orbán Viktor erre reagálva kiszámítható gazdasági környezetet sürgetett, méltatta Szijjártó Péter korábbi munkáját, és azt állította, hogy a magyar ipar teljesítményét ma is jelentős részben a korábban Magyarországra hozott nagyberuházások – a BMW, a Mercedes, a BYD és az akkumulátorgyárak – tartják fenn. Összegzésként a munkahelyteremtés és az adócsökkentés fontosságát hangsúlyozta, valamint a munkaalapú gazdaságpolitikához való visszatérést sürgette.
Az Európai Unió és Magyarország viszonyáról szólva Orbán Viktor azt állította, hogy a Brüsszel által a lakossági állampapírok adómentessége miatt indított kötelezettségszegési eljárás valójában nem a jelenlegi kormány, hanem a korábbi Fidesz-kormányok gazdaságpolitikája ellen irányul. Úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió baloldali gazdaságpolitikát képvisel, és a háztartásokat, valamint a vállalkozásokat támogató intézkedések felszámolására törekszik. Szerinte a magyar gazdaság versenyképességének megőrzéséhez ismét a beruházásokat, a vállalkozásokat és a munkahelyteremtést támogató politikára lenne szükség.
Orbán Viktor kijelentette, hogy a kormány a választás után feladta Magyarország korábbi semlegességét az orosz-ukrán háborúban, és nyíltan oroszellenessé, valamint ukránbaráttá vált. Állítása szerint a kormány az ukránok, németek és franciák oldalán beszállt a konfliktusba, magyar pénzeket visz Ukrajnába, és a háborúba sodorja az országot. A gazdaságpolitikára rátérve közölte, hogy a korábban bevezetett forgalomalapú multinacionális adózási rendszert módosították, és a multik adóját észrevétlenül már lecsökkentették.
A nyugdíjakról szólva hangsúlyozta, hogy azok emelése helyes lépés, de óva intett a nyugdíjrendszer szerkezetének felborításától a járulékfizetés és a ledolgozott évek arányainak figyelmen kívül hagyásával. Szerinte az alacsony nyugdíjak szelektív emelése igazságtalan a többi nyugdíjassal szemben.
Orbán Viktor politikai támadásnak nevezte a volt kormányzati tisztségviselők elleni korrupciós eljárásokat, például a Seszták Miklós ellenit. Kijelentette, hogy ezek nem a korrupcióról szólnak, hanem a jobboldali riválisok teljes felszámolásáról és az egypártrendszer kiépítéséről. Az érintetteket ártatlannak nevezte, az eljáró hatóságot pedig politikai utasításokat végrehajtó politikai rendőrségnek és ÁVH-nak minősítette. A Vitézy Dávid által benyújtott feljelentéseket megalapozatlannak nevezte, és azt állította, hogy Vitézy nem tud megbirkózni azzal, hogy Lázár János a felettese. A jobboldal kormányzati mérlegét védve hangsúlyozta, hogy 2010 és 2026 között megduplázták a közvagyont, rekordra növelték a devizatartalékot, az aranytartalékot pedig 33-szorosára emelték.
Az úgynevezett aranykonvoj-ügyet Európa legnagyobb korrupciós botrányának nevezte, azt állítva, hogy abban nyugati szereplők és az ukránok is érintettek az Ausztrián és Magyarországon áthaladó készpénz- és aranyszállítmányok kapcsán. Kijelentette, hogy a magyar hatóságok jogszerűen állították meg a fegyveres ukrán kísérettel rendelkező szállítmányokat, az emiatti bírósági eljárásokat pedig politikai indíttatásúnak tartja.
Orbán Viktor elmondta azt is, hogy a választási vereség után a háttérből irányítja a jobboldali közösség újjászervezését, miközben a parlamenti munkában Bóka János a frakció csapatkapitánya. Hozzátette, hogy év végéig még néhány előre tervezett képviselőcsere várható a Fidesz-frakcióban, és kijelentette, hogy a jobboldal felkészültsége az év végére eléri a 100 százalékot, így bármikor készen áll újra vállalni az ország irányítását.
