Előrehozott választás Spanyolországban a lakhatási válság miatt
Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök előrehozott parlamenti választást jelentett be november 29-ére, miután a parlament leszavazta a lakhatási válság kezelését célzó sürgősségi rendeleteit. A kormányfő ezzel próbál előre menekülni a kialakult politikai helyzetből, de könnyen lehet, hogy ezúttal elszámolta magát – a Franco-diktatúra bukása óta most először kerülhet hatalomra szélsőjobboldali erő az országban.
Egy idős asszony tragédiája rázta fel az országot
Október 7-én, szerdán hunyt el a 87 éves María del Carmen Abascal, akit országszerte Maricarmenként ismertek. Az asszony a spanyol lakhatási válság szimbólumává vált, miután szeptember 23-án erőszakkal kilakoltatták madridi otthonából, amelyben 1956 óta, hetven éven keresztül élt. Az új tulajdonos 275 százalékkal, 2650 euróra emelte a bérleti díját, amit az idős asszony a nyugdíjából már nem tudott kifizetni.
A kilakoltatás után országszerte tömegtüntetések kezdődtek, Madrid központjában, a Puerta del Sol téren azóta is áll egy sátortábor. A társadalmi nyomás hatására az asszony állítólag visszatérhetett volna az otthonába, de a lakásából már hordágyon vitték el, és az utcára kerülése óta kórházban ápolták.
Súlyos lakhatási válság – a fiatalok a szüleikkel élnek
A lakásválság évek óta folyamatosan mélyül Spanyolországban. A spanyol jegybank adatai szerint 700 ezer lakás hiányzik az országban, részben a turizmus, részben a főként Latin-Amerikából érkező bevándorlás miatt. 2018 óta megduplázódott a Spanyolországban eltöltött vendégéjszakák száma, és egyre több lakást adnak ki rövid távra. Eközben 2015 óta 3 millióval nőtt az ország lakossága – Madridban 800 ezerrel, Barcelonában 556 ezerrel, Valenciában pedig 279 ezerrel élnek többen.
2015 és 2025 között a lakásárak átlagosan 80 százalékkal, a bérleti díjak pedig 87 százalékkal emelkedtek, miközben a fizetések mindössze 30 százalékkal nőttek. A helyzet különösen a fiatalokat sújtja: a Nemzeti Statisztikai Intézet szerint a 18 és 34 év közötti spanyolok 69 százaléka él a szüleivel, számukra nemcsak a lakásvásárlás, hanem a szobabérlés is szinte elérhetetlen.
A főbérlők egyes esetekben akár 300–400 százalékkal is emelték a bérleti díjakat, amit a törvények lehetővé tesznek számukra. Sok esetben már nem magánszemélyek, hanem az úgynevezett „keselyű” cégek a lakások tulajdonosai, amelyek folyamatos áremelésekkel egyre nagyobb bevételre tesznek szert, és emiatt rendszeresen kilakoltatják a fizetni nem tudó bérlőket.
A parlament leszavazta a kormány rendeleteit
A demonstrációk és a közfelháborodás hatására Sánchez törvényerejű sürgősségi rendeleteket jelentett be: kilakoltatási moratóriumot 2030 végéig, a rövid távú kiadás és az ingatlanspekuláció megnehezítését, valamint a meglévő bérleti szerződések automatikus megújítását. A törvényhozás azonban múlt pénteken leszavazta ezeket, így a miniszterelnök hétfőn előrehozott választást tűzött ki november 29-ére, holott eredetileg csak jövő nyáron tartottak volna voksolást.
