Szájer József új publicisztikája: a birodalmak árnyékában
Szájer József neve ismét előtérbe került a Magyar Nemzet egyik friss publicisztikájával, amely a nemzetek és birodalmak viszonyát járja körül szokatlan élességgel. A volt európai parlamenti képviselő, aki egy időre eltűnt a nyilvános szférából, újra aktívan részt vesz a politikai gondolkodás alakításában, a Szabad Európa Intézet keretein belül. Legújabb írása nem hagyja szó nélkül Európa és a világ történelmi és politikai dinamikáját.
A nemzet és önszerveződés fontossága
Központi gondolatként Szájer az európai birodalmi ambíciókat állítja szembe a nemzetek önállóságával. Szerinte a nemzetek elsődleges szerepe, hogy békés körülmények között szervezzék mindennapjaikat. Éles kritikát fogalmaz meg az uniós ideológiával szemben, amelyet birodalmi törekvésekkel azonosít. Úgy véli, a történelem legpusztítóbb háborúit nem a nemzetek, hanem a birodalmi érdekek és ambíciók gerjesztették, amelyek a hataloméhségükkel és terjeszkedési szándékaikkal hoztak szenvedést és pusztulást.
A magyar „békeharcos” identitás
Szájer külön kiemeli a magyar nemzet történelmi tapasztalatait. A magyarokat olyan békevágyó nemzetként tünteti fel, amely sohasem táplált birodalmi ambíciókat. A szerző szerint történelmünk tele van példákkal, amikor szuverenitásunkat kellett megvédeni: a szabadságharcok, az 1956-os forradalom, vagy akár az uniós viták említésével érzékelteti nemzetünk kitartását. Kijelenti, hogy az állandó külső támadások dacára Magyarország mindig is a saját szabadságáért küzdött.
Birodalmak kritikája és történelmi párhuzamok
A publicisztikában Szájer világos történelmi párhuzamokat állít fel. A török hódításoktól kezdve a gyarmatosító hatalmak vérszomján át Napóleon, Hitler és Sztálin birodalmáig sorolja a példákat. Ezeket a történelmi hatalmakat olykor „vérszomjasnak” és „pofátlannak” nevezi, kiemelve azok brutalitását és népirtó szándékait. Különösen provokatívan fogalmaz akkor, amikor az unió vezetőit a Szovjetunió örököseiként festi le, és úgy látja, hogy a mai uniós törekvések sem másak, mint a nemzetállamok leigázására tett kísérletek.
A szuverenitás védelme és a nemzetek realitása
Az írás végkicsengése az, hogy az uniós tagállamok szuverenitása ma veszélyben van, és Magyarország kötelessége megszólalni ez ügyben, még ha ezért támadások is érik. A cikk azonban nem mentes az önkritikától sem: Szájer beismeri, hogy maguk a nemzetek sem hiba nélküliek. Ez a megjegyzés szinte bocsánatkérésként hat, miután egész írásában a nemzeteket elsősorban áldozatként és erkölcsi fölényben álló entitásként ábrázolja.
Provokatív politikai narratíva
A publicisztika pregnáns üzenete, miszerint a mai Európai Unió birodalmi álmokat kerget, nyilvánvalóan komoly vitákat generál. Szájer retorikai eszközkészletét a történelem okos újraértelmezése jellemzi, amelyben a múlt árnyai szolgálnak érvként a jelen uniós politikák bírálatához. Habár kritikus hangneme erősen megosztó lehet, világosan mutatja a jelenlegi kormányzati narratívát és annak történelmi gyökereit. Az írás minden bizonnyal heves reakciókat vált ki a Szájer által célzott közönség és azon túl is.
Forrás: 24.hu/belfold/2025/04/12/szajer-jozsef-szovjetunio-europai-unio-magyar-nemzet/
