Új kockázatelemzési módszerrel szűri a vagyonnyilatkozatokat az Integritás Hatóság
Mintegy százezer embert érint Magyarországon valamilyen formában a vagyonnyilatkozati kötelezettség. Ekkora tömeg teljes körű, évenkénti ellenőrzése az Integritás Hatóság szerint nemcsak lehetetlen, hanem értelmetlen is lenne. Ezért a hatóság új kockázatértékelési rendszert dolgozott ki, amelynek első eredménye egy 551 fős lista, amelyre a nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek közül a legmagasabb kockázati kategóriába soroltak kerültek.
Az új szabályok 2026. augusztus 26-án léptek hatályba, azóta az Integritás Hatóság önálló vagyonnyilatkozati vizsgálatot is indíthat. Ennek során ellenőrizheti, hogy az érintett eleget tett-e nyilatkozattételi kötelezettségének, teljes és hiteles adatokat közölt-e, valamint történt-e olyan vagyonváltozás, amely a rendelkezésre álló információk alapján nem igazolható.
A rendszer egyik alapvető problémája ugyanis, hogy a vagyonnyilatkozat megtétele és annak érdemi ellenőrzése két különböző dolog. Attól még, hogy a jogszabály előírja bizonyos tisztségeket betöltők számára vagyoni helyzetük, jövedelmük és gazdasági érdekeltségeik feltüntetését, nem következik automatikusan, hogy az abban foglaltakat rendszeresen összevetik más nyilvántartásokkal, korábbi adatokkal és az érintett vagyongyarapodásával.
Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnöke egy háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy a vagyonnyilatkozati kötelezettség körülbelül százezer embert érint. Ebbe a körbe közjogi tisztségviselők, politikusok, bírák és önkormányzati szereplők mellett olyan emberek is tartoznak, akik hozzátartozójuk pozíciója miatt kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. Utóbbiak köre önmagában több mint 99 ezer embert jelent, az ő vagyonnyilatkozataik azonban nem nyilvánosak.
A hatóság ezért nem kezel minden nyilatkozatot egyformán, hanem különböző mutatók segítségével próbálja meghatározni, mely ügyek igényelhetnek nagyobb figyelmet. A legmagasabb kockázati kategóriába sorolt 551 nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személy listájára kerülése önmagában azonban még sem szabálytalanságot, sem annak gyanúját nem jelenti.
