Török Gábor: Az ügyészség felpiszkálta Magyar Pétert
Az ügyészség provokatív lépéseket tett Magyar Péter irányába azzal, hogy a miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztését egy mobiltelefon állítólagos eltulajdonítása miatt kezdeményezte – mondta Török Gábor politológus a Törökülés című műsorban, amelyben Schultz Nórával beszélgetett.
A politológus szerint ez provokáció vagy fricska, és nyilvánvalóan rendkívül kellemetlen, hogy a miniszterelnök neve egy címlapon szerepel, valamint az is, hogy egy hivatalban lévő miniszterelnöknek esetleg az igazságszolgáltatás előtt kell állnia egy telefonlopási vita ügyében.
Török Gábor rámutatott, hogy a több milliárdos korrupciógyanús ügyek nem mérhetők össze egy mobil állítólagos eltulajdonításával. Mint ismertette, Hankó Balázs mentelmi jogát az NKA-ügy, míg Seszták Miklósét a Volán-ügy miatt kérték ki. Magyar Péter reakciója valójában az aránytalanságra mutatott rá.
Schultz Nóra hozzátette, hogy Magyar Péter abból akár profitálhat is, hogy a volt kormánypárti képviselők mentelmi jogát korrupciós vagy hatalommal való visszaélési ügyekben kérik ki, míg a miniszterelnökét egy piti ügyben. Ugyanakkor szerinte az esethez az is hozzátartozik, hogy a kampányidőszakban ez volt talán az egyik legproblémásabb ügy a Tisza elnöke számára, mivel nem a hatalomhoz való viszonyát vagy a közpolitikai gondolkodását érinti, hanem a személyiségét. A személyiséggel kapcsolatos ügyek pedig mindig nehezek és költségesek lehetnek egy politikus számára.
Török Gábor szerint a miniszterelnök a politikai érdekeinek megfelelően járt el, amikor maga kérte a mentelmi jogának felfüggesztését, ezzel rámutatva arra, hogy az ügyészség piszkos játékot játszik. Az is látszik azonban, hogy valóban sikerült felpiszkálnia őt az ügyészségnek. Amikor arról beszél, hogy végre indul az út a börtönbe program, az ezt mutatja. Az elmúlt hónapokban a kormány kommunikációja arról szólt, hogy ez csak egy megfogalmazása az elvárásnak, de nem a kormánytól függ, hogy az igazságszolgáltatás éppen hol tart – összegezte az elemző, aki szerint a miniszterelnök szavaiból azt lehetett kiolvasni, mintha ő szeretné irányítani ezt a programot. Török meglátása szerint ez volt a válasz kevésbé sikeres része, és sokkal inkább érzelemből vagy zsigerből jöhetett, mint politikai számításból.
A legfőbb ügyész jelölésével, majd a kormánypárti elutasításával kapcsolatban Török Gábor kiemelte a jelenlegi államfő sólyomi örökségét. A politológus, aki 2006 és 2010 között Sólyom László köztársasági elnök politikai tanácsadó testületének tagja volt, elmondta, hogy ebből fakad, hogy a pártokkal való egyeztetés nélkül javasolt Baka András jelöltet.
A sólyomi felfogás szerint alkotmányos alapja van annak, hogy a köztársasági elnök nem egyeztet előre az Országgyűléssel, és az, hogy a jelöltről nyilvános vita alakul ki, az alkotmány szelleméből következik. Ugyanakkor az államfők többsége ezzel szemben azt az elvet követte, hogy olyan személyt jelöljön, akinek esélye van a megválasztásra. Ez is kiolvasható az alkotmányból a köztársasági elnök feladatait illetően, nevezetesen, hogy az államszervezet demokratikus működése hatékonyan menjen tovább.
Török szerint mindkét érvelés legitim. Amikor Sólyom László legfelsőbb bírósági elnöki pozícióra jelölése csak az ötödikre lett sikeres, akkor lehet azt állítani, hogy abban a másfél évben az államszervezetnek ez a fontos ága, a bíróság nem tudott olyan hatékonyan működni, mintha lett volna vezetője. De láthatóan Baka András tartja magát a sólyomi alapokhoz. Ha ez így van, akkor azt feltételezem, hogy a továbbiakban is így fog eljárni – vonta le a következtetést a politikai elemző.
A műsorban szó volt arról is, hogy tartható-e a politikai figyelem azon a szinten, ahol most van, mit lehet kiolvasni a friss Medián-eredményekből, mennyiben volt jó döntés Baka Andrást köztársasági elnökké tenni, hova vezethet a kormány és az államfő esetleges konfliktusa, illetve mi hiányzott Orbán Viktor kötcsei beszédéből.
