Újabb hatáskörátvétel Rogán Antaltól
A Magyar Közlönyben megjelent 1044/2024. (III. 6.) számú kormányhatározat szerint a Stratégiai Tanácsadó Testület működésével kapcsolatos feladatok ellátása a Miniszterelnökséghez került át. Ez az intézkedés Rogán Antaltól, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetőjétől vette el a testületet, amely mostantól Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget irányító miniszter fennhatósága alá tartozik.
Változtatások a stratégiai testület irányításában
A testület korábbi működéséhez képest jelentős változások történtek. A határozat egyértelműen rögzíti: a testület szakmai előkészítő és adminisztratív feladatait a Miniszterelnökség titkársága végzi, amelyet a miniszterelnök politikai igazgatója, jelen esetben Orbán Balázs, felügyel. A titkár személyét szintén Orbán Balázs nevezi ki.
Orbán Viktor és a testület szerepe
Orbán Viktor még 2024 márciusában alapította meg a Stratégiai Tanácsadó Testületet. Azzal a céllal hozták létre, hogy elemzésekkel és tanácsokkal segítse a kormányt és magát a miniszterelnököt a kormányzati működés legfontosabb stratégiai kérdéseiben.
A testület feladataiba tartozik például a gazdasági, társadalmi és kulturális kockázatok elemzése, valamint a kormányzati struktúra ellenálló képességének növelése különböző kihívásokkal szemben. A testület vezetése egyértelműen a politikai igazgató felelőssége, azonban az átruházott határok most Gulyás Gergely kezében összpontosulnak.
Rogán Antal háttérbe szorítása
Ez az átszervezés egy újabb egyértelmű jelzés Rogán Antal pozíciójának gyengülésére. Múltbéli változtatások is alátámasztják ezt: február végén Orbán Balázs irányítását is kivették Rogán alól és áthelyezték Gulyáshoz. Mindeközben a kormány döntéseit szabályzó rendelet szerint Rogán szerepe az általános politikai koordinációra koncentrálódott, míg Gulyás kizárólagos fennhatóságot kapott a stratégiai ügyekben.
Háttérváltozások a hatáskörök újraosztásában
A jogszabályok átalakítása nem csupán egy személy helyzetét alakítja, hanem jelzi a kormányon belüli hatáskörök és prioritások eltolódását. A korábbi években megszokott kormányzati struktúrákat mintha folyamatos „szeleteléssel” szerveznék újra, amely mögött stratégiai céllal végrehajtott centralizáció sejthető.
