Átírták a vadászati szabályokat, több ponton is könnyítettek
A vadászat és a vadgazdálkodás részletszabályai több ponton módosultak. A 16/2026. (VIII. 27.) AÉM rendelet augusztus 30-án lépett hatályba, és a vadászatra jogosultak, a hivatásos vadászok, valamint a vadászati hatóságok szabályait is érinti.
Akár 40 vadász is részt vehet egy társas vadászaton
Az általános szabály szerint egy társas nagyvadvadászaton legfeljebb 25 vadász vehet részt, a hivatásos vadászok és a hajtást irányítók nélkül. Bizonyos feltételek mellett azonban ez a létszám most 40 főre emelhető. Ehhez legalább 10 ezer hektáros, minimum fele részben erdős vadászterület szükséges, és biztosítani kell, hogy a vadászok ne lőhessenek egymás irányába. Minden megkezdett tíz vadászra legalább egy hivatásos vadásznak kell jutnia, közülük legalább egynek felsőfokú vadászati-vadgazdálkodási végzettséggel kell rendelkeznie. A résztvevőknek feltűnő színű mellényt vagy felsőruházatot kell viselniük, a 25 főnél nagyobb vadászatot pedig előzetesen be kell jelenteni a hatóságnak. Sík terepen, ahol fennáll az összelövés veszélye, továbbra is csak magasított lőállásból lehet vadászni.
A pézsmapocok is bekerült az éjszaka vadászható fajok közé
Az éjszakai vadászat szabályai is változtak. A vaddisznó, borz, róka, aranysakál, nyestkutya és mosómedve mellé bekerült a pézsmapocok is. Éjszaka továbbra is kötelező a keresőtávcső, a céltávcső és a lámpa használata. Mesterséges fényforrás a vaddisznó, a róka, a nyestkutya, a mosómedve és a pézsmapocok elejtésénél alkalmazható. Borz és aranysakál esetében ehhez továbbra is külön hatósági engedély kell.
Több állatnál használható elektronikus hívóeszköz
Jelentősen bővül az elektronikus akusztikai eszközök használatának köre is. Ezek a vad megtévesztésére vagy hívására szolgálnak. Az új szabály szerint a házi görény kivételével minden egyéb apróvadfaj vadászatánál használhatók. A borz, az aranysakál, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó esetében továbbra is külön engedély szükséges hozzá. A szelektív vadbefogó háló szintén szélesebb körben használható. A mezei és üregi nyúl, a róka és zárttéri tenyésztésből származó fácán mellett általánosan valamennyi nagyvadfaj befogható vele.
Hat évre nőhet a vadaskertek felszámolási ideje
A vadaskertek felszámolására eddig egy év állt rendelkezésre, ezt az időszakot a rendelet legfeljebb hat évre hosszabbítja meg a vadállomány nagyságától függően. A változás a már folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik, ezért a hatóság felülvizsgálja a korábban elfogadott felszámolási terveket. A vadasparkok, vadfarmok és apróvadtartó telepek felszámolására vonatkozó kéthónapos határidő nem változik.
A hivatásos vadászok lődíját évente legalább egyszer ki kell fizetni
Új előírás a hivatásos vadászokat érinti, számukra a lődíjat a munkaszerződésben vagy a beosztási okiratban meghatározottak szerint, de legalább évente egyszer ki kell fizetni, az előző elszámolás óta eltelt teljes időszakra. A trófeaoklevelek szabályai is szigorodnak. Nem jár oklevél, ha a hatóság szakszerűtlennek minősíti az elejtést, akkor sem, ha az elejtett nagyvad a vadgazdálkodási üzemterv szerint nemkívánatos faj. Érmet viszont az éremhatárt elérő, jogszerűen elejtett vagy elhullott vad trófeája után is lehet kapni.
Térségi vadgazdálkodási tervek is módosulnak
A rendelet több térségi vadgazdálkodási tervet is módosít. Több tájon 3-ról 3,5 kilogrammra emelkedik az érintett trófeaminősítési tömeghatár, a Tiszántúlon pedig változnak az őzállományra meghatározott célértékek. A jogszabály emellett számos pontosítást is tartalmaz a vadászati nyilvántartásokra, a tiltott eszközökre, az éjszakai célzóeszközökre és a vadászati hatóságok feladataira vonatkozóan.
