Róna Péter: Varga Mihály tévesen emlékszik a Matolcsy-ügy kezdeteire
Varga Mihály jelenlegi jegybankelnök, korábbi pénzügyminiszter azt állította, hogy semmilyen jelzést nem kapott az MNB-alapítványok körüli problémákról az ügy kezdetén. A nemzeti bank egykori felügyelőbizottsági tagja dokumentumokkal cáfolta ezt az állítást.
Varga Mihály a jegybank működésével kapcsolatos visszaéléseket feltáró vizsgálóbizottság előtti meghallgatásán azt válaszolta, hogy sem a számvevőszék, sem a belső ellenőrzés, sem a könyvvizsgáló nem jelzett visszaélést a Pallas Athénével kezdődő alapítványok létrehozása során. A bizottság azt igyekszik kideríteni, hogyan csoportosítottak ki 266 milliárd forintot a jegybankból a Pallas-alapítványok fedőnév alatt.
Az alapítványok ügye 2013-ra nyúlik vissza, és tavaly derült ki, hogy a jövő pénzügyi szakértőinek képzésére szánt vagyon nagyrészt odalett. Matolcsy György volt jegybankelnököt letartóztatták, az MNB-alapítvány köré épült befektetési hálózatot működtetők közül Valkó Mihály volt őrizetben, Matolcsy Ádám, az ex-jegybankelnök fia ellen nemzetközi körözés van érvényben.
Varga Mihály jegybankelnökként négy feljelentést is tett sokmilliárdos vagyonvesztés miatt, meghallgatását azonban az indokolta, hogy az MNB tulajdonosi jogait gyakorolta 2013 márciustól, előbb nemzetgazdasági, majd pénzügyminiszterként. A tulajdonosi jogok gyakorlójának több csatornán is tájékoztatást kell kapnia: az igazgatóság megküldi határozatait, a folyamatos ellenőrzést pedig a felügyelőbizottságban két delegáltja biztosítja. Ezen az alapon Varga Mihálynak tudnia kellett az MNB minden lépéséről, így az összesen 266 milliárd forintos alapítványi akciókról is.
Róna Péter közgazdász-jogász professzor szerint Varga Mihály állítása nem állja meg a helyét, mivel a jegybank felügyelőbizottsága már az első 30 milliárd forintnál jelezte, hogy problémásnak látja az MNB alaptevékenységén kívüli, nagyszabású programok finanszírozását.
