Kezdőlap Sport Nincs gól harminc próbálkozásból – fordul a kocka a magyar válogatottnál?

Nincs gól harminc próbálkozásból – fordul a kocka a magyar válogatottnál?

által Tamas
Nincs gól harminc próbálkozásból – fordul a kocka a magyar válogatottnál?

Harminc lövés, nulla gól: visszaleng az inga a magyar válogatottnál?

Két meccs, harminc lövés, nulla gól, egy pont. Marco Rossi szerint a magyar válogatottból egy ideje hiányzik a szerencse, az adatok azonban ennél jóval bonyolultabb képet mutatnak. A Ziccerben Marosi Gergellyel azt néztük meg, mi romlott el a játékban, mennyit számít Varga Barnabás és Sallai Roland hiánya, és miért vált ennyire szélsőségessé minden vita a válogatottról. Természetesen Szoboszlai Dominik sportsajtónak címzett üzenetét is kibeszéltük.

Két meccs, harminc lövés, nulla gól, egy pont: nem kezdte jól a Nemzetek Ligája B divízióját a magyar válogatott. Marco Rossi az ukránok elleni mérkőzés után arról beszélt, hogy csapatát hosszabb ideje elkerüli a szerencse. Első pillantásra ezt a számok igazolni is látszanak: Ukrajna és Észak-Írország ellen 30 lövésből több mint 3 xG-t termelt a válogatott, mégsem szerzett gólt.

Csakhogy közelebbről már más a kép. A kaput eltaláló lövések összesített xGOT-értéke mindössze 0,38 volt, a magyar csapat kevés igazán tiszta helyzetet alakított ki, Szoboszlai Dominikot pedig alig sikerült lövőhelyzetbe hozni.

A Ziccerben azt is végigvettük, mi változott Marco Rossi csapatának játékában, mit veszít a válogatott Varga Barnabás és Sallai Roland hiányával, működik-e a négyvédős rendszer, és miért tűnt el az a védekezési stabilitás, amely korábban Rossi csapatának egyik védjegye volt.

Az adás második felében hátrébb léptünk egyet. Megnéztük, mennyire reálisak egyáltalán a magyar válogatottal szembeni elvárások, miért követik ennyire szélsőséges érzelmi reakciók minden eredményét, és adatokkal teszteltük azt a régi toposzt is, hogy a magyar csapat a fontos meccsek hajrájában szükségszerűen összeomlik.

Végül Szoboszlai Dominik sportsajtónak címzett üzenetéről beszélgettünk. Feladata-e az újságírónak „pozitív irányba pusholni” a sportolót? Hol húzódik a határ újságírás és klubkommunikáció között? És mi történik egy olyan médiakörnyezetben, amelyben a játékosoknak és kluboknak egyre nagyobb hatalmuk van a hozzáférés, az információ és a saját nyilvánosságuk fölött?

Ezt is kedvelheted