Hideg lávabolygót találtak, ami a korai Földet idézi
Tudósok felfedezték az eddigi leghidegebb lávabolygót, amely légkörrel rendelkezik, és sok szempontból a korai Földhöz hasonlíthat. A HD 3167 b jelű szuperföld 154 fényévnyire kering a csillagától, rendkívül szoros pályán: egy keringés mindössze egy földi napnak felel meg.
A kutatók szerint különösen izgalmas, hogy ez nem csupán egy lávaborította sziklabolygó, hanem a valaha látott legkisebb lávavilág is, amely ennek ellenére képes volt megtartani a légkörét. Ez azért meglepő, mert minél közelebb kering egy bolygó a csillagához, annál nehezebbnek kellene lennie a légkör megőrzésének a csillagszél és a nagy energiájú fotonok bombázása miatt. Edwin Kite, a Chicagói Egyetem geofizikai docense szerint mégis gyakran előfordul, hogy ezeknek a lávavilágoknak van légkörük.
A bolygó árapályfüggő, ami a lávavilágok körében gyakori jelenség: egyik oldala mindig a csillaga felé néz, a másik pedig örök sötétségbe burkolózik. A vizsgált égitest mégis eltér a többiektől. Ha nem lenne légköre, a nappali oldala elméletileg a lehető legforróbb lenne a csillag közelsége miatt, ám a csapat egy szokatlanul hűvös bolygót talált, amely észrevehetően hidegebb a várt maximumnál.
A kutatók arra jutottak, hogy a légkör a nappali oldalt a csillagfény visszaverésével hűti, a hőt pedig lényegében a bolygó sötét oldalára irányítja. Így bár elég forró ahhoz, hogy lávavilág legyen, ez a valaha légkörrel megfigyelt leghidegebb ilyen típusú bolygó.
Brandon Park Coy, a tanulmány vezető szerzője szerint az ilyen bolygók tanulmányozása azért is érdekes, mert a korai Föld nagyon hasonlíthatott egy lávabolygóra. Feltételezések szerint a Naprendszer történetének legelején, a földszerű bolygók kialakulásakor ezek rendkívül forrók voltak a bolygócsíra-ütközések energiája miatt, a Földön pedig úgynevezett magmaóceáni állapot uralkodott, teljesen folyékony felszínnel. A mostani felfedezés betekintést nyújthat abba, milyen körülmények lehettek a Föld első néhány millió évében.
