Bolygóütközések nyomait figyelték meg magyar kutatók a James Webb űrtávcsővel
Idegen csillagok körüli extrém törmelékkorongokat vizsgált a James Webb űrtávcső, amelyekben vélhetően Hold- és akár Mars-méretű objektumok ütköznek össze egymással, hatalmas mennyiségű forró port hozva létre. A kutatásban magyar szakértők, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársai is részt vettek.
A csillagok körüli környezet folyamatosan változik. Kezdetben egy gázban gazdag, éppen kialakulóban lévő bolygókat is tartalmazó protoplanetáris korong veszi körül őket. Ez később egy gázban szegény törmelékkoronggá alakul, amelyen rendszerenként eltérő tulajdonságokkal bírhat. Az extrém törmelékkorongok például szokatlanul nagy mennyiségű meleg port tartalmaznak. Egykor a Naprendszer is egy ilyen korong lehetett, sőt valószínűleg több extrém törmelékkorong-fázison is áteshetett. Ebben a korszakban csapódhatott a korai Földbe egy Mars méretű égitest, a Theia. Az ütközés hatalmas kőzetmennyiséget párologtatott el és szórt szét a világűrben, ezek egy részéből alakult ki a Hold.
A mostani kutatás – amelynek eredményei a The Astrophysical Journal című folyóiratban jelentek meg – 21 extrém törmelékkorongot vizsgált, melyek közül 12-őt újonnan figyeltek meg. „Most először gyűjtöttünk elegendően nagy mintát ahhoz, hogy valóban megértsük az extrém törmelékkorongokat. Korábban csak korlátozott információink voltak róluk, tudtuk, hogy furcsák és nagyon különböznek az általunk ismert tipikus hideg törmelékkorongoktól. Most, hogy több adatunk van, pontosan meghatározhatjuk, mit jelentenek ezek a korongok a bolygók kialakulása és fejlődése szempontjából” – idézi a NASA közleménye Kate Su csillagászt, a tanulmány első szerzőjét.
A megfigyelések arra mutatnak, hogy az extrém törmelékkorongok meglehetősen ritkák, a fiatal rendszerek mindössze körülbelül 1 százaléka mehet keresztül ezen a fejlődési fázison. A kutatók továbbá megállapították, hogy ezeknek az objektumoknak három fő közös tulajdonsága van: a bennük lévő porszemcsék kisebbek, mint protoplanetáris korongokban és klasszikus törmelékkorongokban fellelhetők, a meleg por koncentrációja kiemelkedően magas, és szabálytalan fényességváltozásokat mutatnak.
A vizsgált korongok nagyjából egyharmada szilícium-dioxidban gazdag, ami arra utal, hogy ezek Mars-méretű égitestek összeütközése során jönnek létre. Az objektumok fennmaradó kétharmada viszont szilícium-dioxidban szegény, ezeknél az ütközések gyengébbek, és kisebb, például Hold-méretű objektumok között történhetnek.
„Számomra az volt a legizgalmasabb, hogy a Webb segítségével megfigyelhettük ezeknek a korongoknak a közép-infravörös sugárzását és gyönyörű spektrális alakzatait, amely lehetővé tette, hogy meghatározzuk összetételüket. Ezeket a bolygócsírákat semmilyen más módon nem tudjuk közvetlenül tanulmányozni, mert túl kicsik” – mondta Kóspál Ágnes, a Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos tanácsadója, a tanulmány társszerzője.
