Lehetetlennek hitt köpenyi földrengések és új felfedezések
Az utóbbi időszakban a tudományos közélet egyik érdekes eseményét jelentették be, amely a Föld belső szerkezetének megértésére kiható újdonságokat hozott. Egy friss kutatás során szakértők különleges földrengéseket észleltek a Föld középső rétegében, a köpenyben, amelyeket korábban lehetetlennek vagy legalábbis ritkának gondoltak. A Live Science által közölt információk szerint a tanulmány globális méretekben vizsgálta e jelenségeket, felfedve, hogy a köpenyi rengések világszerte előfordulnak.
Simon Klemperer, a Stanford Egyetem kutatója, elárulta, hogy ezek a rengések a kéreg és a köpeny határvonalán, a Mohorovičić-határfelület alatt zajlanak. Ez a felfedezés különösen figyelemre méltó, hiszen eddig a tudományos közösség úgy vélte, hogy ilyen jellegű események nem léteznek. A mostani kutatás azt mutatja, hogy a köpeny alatti földmozgások valószínűleg globálisan érintettek.
Új módszer a földrengések vizsgálatára
A kutatók által kifejlesztett új módszer a Moho rétegének vizsgálatára összpontosít. Az eddigiektől eltérően, amely a forró, lágyabb köpeny feletti kéregben keletkező meváltozásokra összpontosított, a tudósok ezúttal a köpenyben történő rengésekre fókuszáltak. A mélységi adatok elemzése szerint ezek a földmozgások 35 kilométer mélységben, a Mohonál helyezkednek el.
Fontos megemlíteni, hogy ezek a rengések nem nagyságrendileg jelentős események, így a felszínen való érzékelésük nem egyszerű feladat. Mivel a Mohorovičić-határ mélysége változó, elképzelhető, hogy egyes földmozgások éppen a határ felett keletkeznek. A köpeny alatti földrengések nyíróhullámok vizsgálatán alapulnak, amelyeket a geológusok már régóta használnak a bombázások helyének meghatározására.
Globális hatás és további felfedezések reménye
A kutatók 2021-ben először Tibetben tesztelték módszerüket, és azóta világszerte alkalmazták, többek között az Alpokban, a Himaláján, Kelet-Afrikában, valamint az Egyesült Államok nyugati partján és a kanadai Baffin-öböl régióiban is. Vera Schulte-Pelkum, a Coloradói Egyetem geológusa, aki nem volt a kutatás részese, kiemelte, hogy bizonyos területeken, például a Bering-tengerben, még senki sem találkozott hasonló jelenséggel.
Klemperer és csapata bízik benne, hogy az új módszer a jövőben több szakértő számára is értékes eszközként szolgálhat, amely hozzájárul a Föld belső szerkezetének és a földrengések mechanizmusainak mélyebb megértéséhez. “Izgalmas, hogy mostantól rendelkezünk ezzel az innovatív megoldással, amelyet rutinszerűen használhatunk” – tette hozzá a szakértő, alátámasztva a kutatás jövőbeli jelentőségét.
