Páratlan mértékű hallgatás övezi a mohácsi csatát
A résztvevők és a túlélők magas számához képest feltűnően kevés kortárs beszámoló maradt fenn a mohácsi csatáról, mintha a következő években a téma tabunak számított volna. A Mohácsról szóló narratíva az évszázadok során sokat változott: Arad és Világos után kezdett az optimizmus kiperegni belőle, Trianonnal sötétre váltott, a kommunista időszakban pedig máig ható torzulást szenvedett.
A jövőbe tekintve még előkerülhetnek eddig ismeretlen források, és egy ilyen jól kutatott témában minden információ fontos az összkép szempontjából. Ezzel elérkezett a mohácsi csatát bemutató sorozat befejező részéhez.
Buda 1541-es elfoglalása után az Oszmán Birodalom gyors hódításba kezdett Magyarországon, Szulejmán halálakor mintegy 120 ezer négyzetkilométernyi terület állt török fennhatóság alatt. Buda örökre elvesztette a legfontosabb közép-európai régiós központ szerepét, helyét jórészt Bécs, Pozsony, Belgrád, Zágráb és Kolozsvár vette át, az oszmán terjeszkedés nyomában kezdett formálódni Közép-Európa ma ismert képe. Erdély magyar vezetés alatt, kultúránk mentsváraként, de a töröknek alávetett helyzetben küzdött a túlélésért, a Szent István-i államiságot azonban a megfogyatkozott területű Magyar Királyság vitte tovább.
A hódítás iszonyatos emberveszteséggel járt, a lakosság pótlására nagyarányú betelepítések történtek, Trianon etnikai gyökerei nem kis részben a 150 éves török uralom idejéből erednek – erről szólt a sorozat legutóbbi része. A folytatásban és egyben a sorozat utolsó részében Mohács történelmi emlékezetét és narratíváit tekintjük át, ezek az évszázadok során rárakódott rétegek alapvetően határozták meg a ma élő félreértelmezéseket és tévhiteket.
Dr. B. Szabó János történésszel, hadtörténésszel, a Budapesti Történeti Múzeum tudományos munkatársával beszélgetve szó lesz arról is, honnan várhatunk még új információkat és eredményeket a csatával kapcsolatban, valamint arról, miért tűnik úgy, hogy hallgattak a kortársak.
A 24 Extra legfrissebb kiadványaként már előrendelhető a Mohács: Nem adtuk harc nélkül Magyarországot című kötet a BookLab gondozásában, amely a nagyívű cikksorozatra alapozva térképekkel, forrásszövegekkel és fotókkal bővítve mutatja be a csata történetét az első török–magyar összecsapásoktól a máig ható következményekig.
A cikk többek között arról ír, hogy a túlélők számára mintha tabu lett volna a csatáról beszélni, hogy rögtön a csata után már kétféle olvasata volt a történteknek, hogy egyszer már begyógyultak a sebek, hogy Magyarország a győztes oldalra került, hogy Világos és Arad után siralomvölggyé vált az emlékezés, hogy Trianon után Mohács adta a pozitív jövőkép alapját, hogy a kommunista történelemkép mindent felforgatott, illetve hogy kerülhetnek még elő új források a csatáról.
