Lannert Judit: A közösségi média a középosztálybeli gyerekeket is lebutítja
A közösségi média már nemcsak a hátrányos helyzetű gyerekek fejlődésére jelent kockázatot, hanem a jobb anyagi hátterű családok gyermekeire is negatív hatással van – erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.
A miniszter a PISA-felmérések eredményeire hivatkozva azt mondta, hogy a legjobb háttérrel rendelkező tanulók teljesítményében tapasztalható a legnagyobb visszaesés világszerte. Lannert szerint ez arra utal, hogy a digitális eszközök és a közösségi média használata már nem társadalmi helyzettől függő probléma. Úgy fogalmazott, hogy ma ugyanazzal a kihívással szembesülnek a hátrányos helyzetű és a jobb körülmények között élő családok is, amikor a gyerekek figyelméről, tanulási szokásairól és fejlődéséről van szó.
A szülőknek is példát kell mutatniuk
A miniszter szerint a felmérések arra is rámutatnak, hogy a szülők egyre kevesebb időt töltenek aktív foglalkozással a gyermekeikkel. Hangsúlyozta, hogy a családok nélkül nem lehet eredményesen kezelni a problémát, mert a szülők jelentik a legfontosabb partnert a gyerekek fejlődésének támogatásában. A gyerekek digitális szokásain csak akkor lehet változtatni, ha a szülők is változtatnak a saját viselkedésükön. Ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy a felnőtteknek is le kell jönniük a közösségi médiáról, mert a személyes figyelmet és a családi kommunikációt semmilyen digitális platform nem tudja pótolni.
Már korán oda kell figyelni
Lannert Judit kiemelte a korai gyermekkori időszak jelentőségét is. Szerinte káros következményekkel járhat, ha a nagyon kis gyermekek túl korán és túl sok időre kapnak digitális eszközöket. A miniszter ezért azt tanácsolta a szülőknek, hogy minél többet beszélgessenek gyermekeikkel, és tudatosabban kezeljék a képernyőhasználatot.
Annak kapcsán, hogy a PISA-felmérés szerint a világszerte romló tendenciákon belül Magyarország leszakadóban van a környező országokhoz képest, a miniszter elmondta: ennek oka a közösségi média túlburjánzása és az olvasási szokások megváltozása. Ráadásul egy olyan túlkontrollált rendszerben, mint a magyar, ezek a problémák felerősödnek. Az autonómia hiánya gyengíti a rendszert.
A 2010-ben elkezdődött angol oktatási reform tapasztalatai alapján a miniszter rámutatott: álvita, hogy a tényszerű ismeretekre vagy az összefüggésekre kell helyezni a hangsúlyt. Kellenek tények ahhoz, hogy tanuljunk, de minél több tényt tuszkolunk bele a tananyagba, annál kevesebb idő van gondolkozni. Az angol tapasztalatok szerint a szövegértés nemcsak alsó tagozaton fontos, később is nagy gondot kell rá fordítani, ám a magyar oktatás problémája, hogy alsó tagozaton befejeződik a szövegértés fejlesztése. A PISA tapasztalata az is, hogy nincs egységes megoldás, minden országnak magának kell kitalálnia a sajátját – tette hozzá a miniszter.
Nem volt igazságos a korábbi teljesítményértékelési rendszer
Lannert Judit a közoktatási rendszer átalakításáról szólva elmondta: a tankerületi központoknak inkább koordináló funkciója lesz. Az új vezetői pályázatokat már kiírták. A tankerületi tanácsokba az önkormányzatok képviselőit is meghívják. A Klebelsberg Központ kontroll szerepe megszűnik és kutató-fejlesztő háttérintézménnyé válik.
A tanárok teljesítményértékelési rendszerének átalakításáról a miniszter elmondta: a korábbi rendszer nagyon szorosan összekapcsolta a tanulói és a tanári teljesítményeket, de ez nem volt igazságos. Az értékelés alapjául szolgáló kompetenciaméréseket a diákok egyre kevésbé vették komolyan. A nemzetközi példák szerint az ilyen értékelési rendszerekben a tanárok frusztráltabbak lesznek és a szabályok megkerülésével reagálnak. A teljesítményértékelésnek olyannak kell lennie, amely inkább segít: visszacsatolás a tanárok számára, hogy miként csinálják jobban. Nem a versenyt, hanem a támogatást kell erősíteni, továbbá az értékelést az autonómia jegyében az intézményen belül kell végezni.
A magyar iskola egy lapos szervezet
A tanárokat, diákokat segítő iskolai személyzet kapcsán a miniszter elmondta: bérük eddig a minimálbérrel együtt mozgott, pedig nagyon fontos munkát végeznek. A magyar iskola egyik legnagyobb problémája, hogy egy lapos szervezet, pedagógusok vannak meg iskolaigazgató, és pont azok az emberek hiányoznak, például pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztensek, akik segíteni tudják a tanár munkáját.
Kérdésre válaszolva Lannert Judit elmondta: az oktatási minisztérium új intézmény, de jól áll a megszervezése, van SZMSZ, jó csapat állt fel. Arra a kérdésre, hogy egy év múlva, a következő tanév elején hol tart az oktatás átalakítás, a miniszter elmondta: átfogó oktatási stratégián dolgoznak, amely új törvényeket is szükségessé tesz majd, és átalakul a Nemzeti Alaptanterv is. Én azt szeretném, ha ebből a folyamatból már nagyon sok látszódna az év végére és ezek a változások a következő tanévben lezajlanának – fűzte hozzá Lannert Judit.
