Tarr Zoltán a kultúra átalakításáról: „Legyenek bizalommal!”
A hazai kulturális szcéna több szakmai szervezete nyílt levélben bírálta a 2027-es központi költségvetési tervezetet, amely szerintük nem hozza el a beígért kultúrpolitikai fordulatot, hanem a korábbi, kritizált finanszírozási struktúrákat viszi tovább. A szervezetek hiányolják a kulturális dolgozók helyzetének rendezéséhez és a bérfeszültségek kezeléséhez szükséges forrásokat, és felróják, hogy a döntések a szakma érdemi bevonása nélkül születtek meg. Azt kérik, hogy a költségvetés véglegesítése előtt hívjanak össze sürgős, széles körű szakmai egyeztetést.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Kossuth Rádióban válaszolt a bírálatokra. Elmondása szerint egy 16–20 éves, szisztematikusan felépített rendszer átalakításán dolgoznak minden területen, ami nem két- és nem is öthónapos munka. Sajnálatát fejezte ki, amiért a költségvetés turbulenciát okozott, hozzátéve, hogy részben érti a felháborodást, de ez is az örökségük.
Arra a kérdésre, hogy hibáztak-e volna azzal, hogy nem jelezték előre a lehetséges változásokat, úgy felelt: nem hibának nevezné, inkább beszélgetésnek, amelynek a tónusa bizonyos felek részéről kissé magas hangon kezdődött, de meg tudják találni a megfelelő hangnemet a kulturális rendszer drasztikus átalakításáról szóló párbeszédhez. Célként jelölte meg, hogy a kultúrában is szűnjön meg a hegemónia, és a kormányzat ne mondja meg, mi a jó és a helyes kultúra.
A miniszter szerint a költségvetés nem kőbe vésett dokumentum, hanem élő szövet, az átalakításnak további lépései lesznek, amelyek költségvetési lenyomattal is bírnak majd. Úgy fogalmazott, nem hiszi, hogy a költségvetés elfogadása után azt kellene mondani, ez egy változtathatatlan dolog.
A szépírók ironikus megnyilvánulásaira reagálva kifejtette: a Nemzeti Kulturális Alap is jelentős átalakulás előtt áll, már több lépés történt, és egy áttekinthetőbb rendszert szeretnének létrehozni. Fontosnak nevezte annak látását, hogy míg az előző rendszerben a kultúrát politikai célokra, a politika eszközeként használták, addig ők a kultúrához a társadalom szöveteként, gyógyírjaként állnak, amely a mentális állapot javulását idézheti elő.
„Azt kérem, legyenek bizalommal, tudjuk, hogy gyorsabbnak kell lenni, de haladunk tovább, párbeszédben a szakmával, az érintettekkel” – mondta, hozzátéve: figyelnek mindenkire, megértik a feszültségeket, és azon dolgoznak, hogy még követhetőbb büdzsét állítsanak össze. Köszönetet mondott azoknak, akik elmondják és leírják a véleményüket, és arra kérte őket, továbbra is lássák el ötletekkel, tanácsokkal. „Közösen fogjuk tudni megoldani, mint az ország átalakítását is” – tette hozzá, és azt kérte, adjanak bizalmat, mert nem lehet mindent egycsapásra megváltoztatni.
Azokra a kritikákra, amelyek szerint az MMA milliárdokat kap, miközben a kulturális szférában dolgozók béremelése nem érte el az ígért mértéket, azt válaszolta: szeretnének jelentősebb béremelést, de ez jelenleg nem lehetséges. A béremelés szándéka egyértelmű, a 10 százalékot meghaladó emelés azonban nem valósult meg, mert az ország teljesítőképessége ezt is nehezen bírja el; törekszenek a további emelésekre. Az MMA költségvetésének emelkedését azzal indokolta, hogy ott is kulturális ágazati dolgozók vannak, és a minimálbér is hatással van ezekre a pénzekre, valamint az akadémián keresztül sokan kapnak járadéktámogatást.
Az Operaház helyzetéről szólva kijelentette: az átvilágítás nem volt hibás, összetett helyzet állt fenn, és nem volt más lehetősége, mint meneszteni Ókovács Szilvesztert. Mint mondta, miniszterként valóban nem beszélgetett Ókovács Szilveszterrel, helyette a helyettes államtitkár kommunikált vele, mert annak nem volt különösebb oka, és a helyettes államtitkár tökéletesen végezte el a szükséges kommunikációt.
